Továbbra is mérsékelt globális növekedésre számít az Allianz Trade: idén 2,5 százalékos, jövőre 2,3 százalékos bővüléssel, amelyet ugyanakkor a szigorított monetáris politika gazdasági tevékenységre és a foglalkoztatásra gyakorolt kumulatív hatása a jövőben is hátráltat. A vállalati fizetésképtelenségi eljárások számában és gyakoriságában több ágazatban is növekedés várható, illetve akár a nagyvállalatok körében is.
Az előrejelzés szerint az eljárások száma 2023-ban 21 százalékkal, 2024-ben pedig további 4 százalékkal nő majd.
A nemfizetési kockázatot a fiskális és monetáris politikai lépések, a reálkamatlábak alakulása, az alacsonyabb fogyasztás és kereslet, az árrésekre nehezedő tartós nyomás és a finanszírozási kihívások növelik.
A legsérülékenyebb iparágak világszerte az építőipar, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar bizonyos ágazatai, mint az alapanyaggyártás és az autóipar, a szállítmányozás, valamint a vendéglátás, és a hozzá kötődő szektorok. Az elemzésekből kiderül, hogy az építőipar EBIT-árrése (EBIT = kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti eredmény) 2022-ben átlagosan és globálisan 5 százalék körüli volt, de az egyes régiók között nagy eltérések vannak. Az építőipariban kritikus tényező a likviditás, a vevőktől kapott előlegek és részletkifizetések nagyban meghatározzák a cégek cash flow-ját. Bár több építőipari cég likviditási problémákkal küzdött Covid-19-járvány idején, az állami támogatások nagyban segítették a szektor fizetőképességének stabilitását. Jelenleg a szektorspecifikusan továbbra is magas működőtőke-igény mellett más típusú problémákkal szembesülnek a szektor szereplői, amelyek nagyrészt a piaci trendekkel és makroösszefüggésekkel cseng egybe, hiszen a kereslet visszaesése, az állami megrendelések csökkenése, a kamatlábak emelkedése és a körbetartozás mind erősebben éreztetik hatásukat az ágazatban.
Az építőipar az egyik legsérülékenyebb
A 2022-ben, nagyrészt a poszt-Covid-intézkedések kifutásának köszönhetően, még gazdasági növekedést tapasztaltunk, ugyanakkor régiónkban 2023-ra megjelent a recesszió. Idén a térség legtöbb országában még átlagosan két számjegyű marad az infláció, az erre vonatkozó célokat 2025 előtt nem fogják elérni ezek az államok. A jelentős ikerdeficitek 2023-ban és 2024-ben szigorú monetáris és költségvetési politikát tesznek szükségessé, amit a globális likviditási feltételek szigorodása, a tartós infláció, a gyors bérnövekedés, valamint a régióban a devizák volatilitása is megkövetel. A hitelek központi támogatása visszaszorult, és az EU-s források is csökkentek. Az elérhető támogatások egy része célzottan az energiahatékonyság javítására, illetve az alternatív energiaforrások bevonására áll rendelkezésre. Mindezek miatt az elemzés szerint
a magyar gazdaságban az építőipar a jelen makrotrendeknek egyik leginkább kitett és legsérülékenyebb szektor.
Megmutatkoznak a szektorális gondok
Hazánkban az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!