Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 15 éve oktató építészmérnök doktori fokozatát a budapesti bérházak energetikai rehabilitációjáról írta, amelyet az Oszakai Egyetemen védett meg.
A japán partnerektől tanulta meg, hogyan kell kívülről, tudományos szemmel nézni a világot, amelyben él – ő maga is egy VII. kerületi bérházban lakik. Témavezetőjével, a japán Kita Michihiróval könyvet is írtak Pesti bérházak (Historical Tenements of Pest) címmel.
Sugár Viktória 2024 júliusa óta az Óbudai Egyetem fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettese.
Háborús golyók a falban, elhanyagolt történelmi bérházak
A belváros szerinte tele van rossz állapotú, lepusztult, 19–20. század fordulóján épült bérházakkal.
A felújítások egyik legnagyobb akadálya a tulajdonviszonyokban keresendő: a lakások több mint 90 százaléka magántulajdon, és a lakóknak egyet kellene érteniük a ház felújítási kérdéseiben – miközben anyagi helyzetük sokszor nem teszi lehetővé az ekkora léptékű beruházást.
Rengeteg épületben ott vannak még a második világháborús vagy 1956-os golyónyomok, sőt néhol maguk a golyók is a vakolatban
– világított rá, érzékeltetve, mennyire elhanyagolták ezt az állományt a 20. században. Ugyanakkor leszögezte, a falban lévő golyónyomoknak is van történelmi értéke.
Budapest képe nem lenne ugyanaz a történelmi bérházak nélkül
A rektorhelyettes egyik kutatási területe a meglévő épületállomány jövőképe. Szerinte érdemes átgondolni a hangsúlyokat: sokat beszélünk az új, energiahatékony épületekről, miközben ez elenyésző a már meglévő állományhoz képest.
Az utolsó pillanatok felé tartunk, hogy még megmenthessük ezeknek a házaknak a történeti karakterét, díszítményeit – Budapest képe nem lenne ugyanaz nélkülük
– figyelmeztetett. Ha nem foglalkozunk velük, az épületek nem feltétlenül omlanak le, de „szépen, lassan lakhatatlanná válnak, és elveszítik az egyedi építészeti értékeiket”. Márpedig a Parlamentet és a Lánchidat ez a történeti miliő veszi körül – enélkül Budapest arculata és turisztikai vonzereje is csökkenne.
„Ha ezzel nem foglalkozunk, magunk alatt vágjuk a fát” – figyelmeztetett.
Ne söpörjük le azzal, hogy csak porszemek vagyunk!
„Ne higgyük, hogy a mi mindennapi döntéseink nem számítanak” – hangsúlyozta Sugár Viktória a témát lezáró üzenetként. Sokan ugyanis azzal söprik le a fenntarthatósági kérdéseket, hogy ők csak porszemek a gépezetben, és nem számít, mit csinálnak.
De ha százezer ember így gondolkodik, az már nagyon is számít
– fogalmazott. Ha például valaki úgy cseréli ki bérháza ablakát, hogy figyel a formára, a színre, az anyagra, hogy az illeszkedjen a város történelmi képéhez, azzal már hat a tágabb közösségére is. „A mindennapi döntéseink sokakra hatnak, még ha ezt nem is gondolnánk” – vallja.
Az AI felforgatja az építészetet is
Sugár Viktória az Óbudai Egyetem Építészet, Design és Technológiai Doktori Iskolájának egyik alapító tagja. Az olyan új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, szélsebesen terjed a területükön: mikrótól a makróig megváltoztathatja az építészszakmát – jelezte.
Doktoranduszait arra biztatja, hogy használják a mesterséges intelligenciát – aki nem ismerkedik meg vele, lemarad. A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/02/28/budapest-berhaz-sugar-viktoria-interju-obudai-egyetem-japan/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!