Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt időszakban sokszor és sokféleképpen vizsgáltuk már a magyarok pénzügyi tudatosságát – pontosabban annak hiányát – állandó szakértőnkkel, Gelei-Tóth Gabriella pénzügyi tanácsadóval, ember-casco szakértővel. Viszont felmerült egy olyan kérdés, hogy mi van akkor, ha a fogorvosnak nem szépek a fogai? Mi van akkor, ha a fodrásznak csúnya, zsíros, ápolatlan a haja? Tehát mi van akkor, ha az adott terület szakembere igazából csak másoknak „mondja meg a tutit”, viszont a saját területén nincs topon. Éppen ezért megvizsgáltuk, hová teszi a biztosítós a saját pénzét, mi az a befektetési szegmens, amelyet felvállal úgy, hogy bátran meri ajánlani másoknak is.
Biztosítás vagy pulóver?
Gelei-Tóth Gabriella azzal kezdte, sokan vannak úgy, hogy befektetési aranyba teszik a pénzüket és azt gondolják, hogy akkor biztonságban vannak, ám igazából ez egy illúzió, hiszen többször volt már rá példa a történelemben, hogy az államok kötelezővé tették az arany beszolgáltatását – gazdasági válság, háború vagy hiperinfláció idején akár –, így volt arany, nincs arany. Igazából ez egy illúzió, amit egyetlen rendelettel vagy törvénnyel érvénytelenné lehet tenni és akkor „az aranytartalékodat vagy elveszik tőled, vagy nem tudod felhasználni”.
Ha az ember biztonságot, kiszámítható hozamot és hosszútávú védelmet szeretne, akkor olyan eszközöket érdemes választani, amit nem lehet egyik napról a másikra államosítani. És amiket nem kell fiókban rejtegetni, mert jogilag és gazdaságilag is védettek
– fogalmazott a szakérőt. Ő ebből hármat alkalmaz a saját életében: az ingatlanokat, az önfejlesztést és a biztosításokat.
Kiemelte, sokan mondják, hogy „biztosítósként vagy vállalkozóként könnyű”, de kifejtette, hogy ő már azelőtt is pénzügyileg tudatos volt, mielőtt a saját lábára állt volna és ugyanolyan beosztott volt, mint bárki más. Az első pár ingatlanját például akkor szerezte, amikor még alkalmazott volt és fizetésből élt, és 8 órás munka mellett újitgatta fel a megvásárolt minigarzonját. Megvoltak a prioritásai, tudta, hogy mit akar, és apránként tette össze rá a pénzt, mint bármely átlag A/4-es magyar állampolgár.
De például csak 24 éves volt, amikor az első megtakarításos életbiztosítását megkötötte – „mások ilyenkor maximum pulóvert kötnek” –, s ugyan az ma már egy elavult konstrukció, de amikor pénzt tudott belőle kivenni, „az valahogy pont mindig jókor jött”. Viszont a mai tudásával és tapasztalatával már azt is látja, miért volt jó döntés, de azt is, miként hozhatott volna még annál is jobb döntést – tehát érzései kissé ambivalensek a régi konstrukciókkal kapcsolatban.
Ám döntéseket mindenkinek hozni kell. Az adott pillanatban meghozott döntés később jónak vagy rossznak is bizonyulhat. Az ember keres valamennyi pénzt, hoz belőle valamilyen döntést, realizál belőle valamilyen nyereséget, vagy nem, de tenni kell félre, mert a meg nem hozott döntés, a halogatás később sokkal jobban fog fájni, mint egy később rossznak minősített döntés. Lehet, hogy több pénzt is kaphatott volna, de ha nem kezdi el akkor, még ennyi sem lenne.
És ha már a tudás szóba jött, akkor azt is elárulta, hogy ő ebbe fekteti a legtöbb pénzt: az önfejlesztésbe.
Tanulni, tanulni, tanulni!
„Amit megtanultam, azt már nem vehetik el tőlem – kivéve, ha jön az a német pasas, az Alzheimer” – mondta kicsit humorosan, kicsit komolyan Gelei-Tóth Gabriella, hozzátéve, hogy sokáig csak a papírokat (diplomákat, OKJ-s képzéseket) halmozta, viszont ma már inkább a tényleges tudást, a valódi „skilleket”, képességeket keresi. Erre pedig azért van szükség, mert ha valakinek nincs pénze a feladatokat kiszervezni alvállalkozóknak, akkor azért kell mindenhez értenie, ha pedig van, akkor őket ellenőrizni kell, hogy minőségi munkát végezzenek, tehát akkor meg azért kell mindenhez érteni és belelátni egy kicsit. Ez kiterjedhet a weblapfejlesztéstől, a marketingen keresztül a tiktokos rövid videók vágásáig.
Ha nem rendelkezem egy alaptudással, akkor nem tudom, hogy mit várhatok el az alvállalkozóktól, ezért alapszinten rengeteg mindenhez kell érteni
– mondta. Egy személyes tapasztalaton keresztül szemléltette, hogy az első marketingcég, akikkel szerződött, épp ezért „rengeteg pénzt megzabáltak, eredmény meg nem volt”, így másodszorra már a tapasztalataiból építkezve teljesen máshogy közelített a problémához. Ezek pedig idővel kiépítenek az emberben egy olyan belső detektort, ami kiszűri, hogy mi az, amibe érdemes belemenni, és mit kell messziről elkerülni.
Viszont az önfejlesztés nemcsak könyvek és tréningek garmadáját jelenti, hiszen a kapcsolati háló, a mentális egészség és a stresszkezelés legalább annyira fontos, mint a „kézzel fogható” tudás. „Egy nyugodt, fókuszált vezető döntései sokszor többet érnek, mint akár egy ingatlan” – fogalmazott hozzátéve, sok energiába kerül mind a kapcsolati háló kiépítése, mind például a saját mentális egészségünkkel való foglalkozás, de hosszabb távon ezek mind kifizetődnek. Éppen ezért az idejébe mindig beletervezi, hogy mikor pihen, mikor kapcsolódik ki, mert „tudom, hogy ha nem csinálom, akkor szétesek”.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!