Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
A szolgáltatások húzták a volument
A termelési oldalon
- a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
- Az ipar teljesítménye 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte.
- Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0 százalékkal bővült. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9, az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,3 százalékkal emelkedett. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3, a közigazgatásé 1,1, a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására – mutat rá a KSH.
A fogyasztás is hozzátette a magáét
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,7 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 7,6, a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0, a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nőtt.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,9 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a első negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a első negyedévben összességében 6,6 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 653 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 1,8 százalékkal csökkent, az importé 4,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,7 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,2 százalékkal, míg importja 3,2 százalékkal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi, 1,7 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,8, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt
– fejtette ki a statisztikai hivatal.
Negyedéves bázison az építőipar volt a fék
Szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a magyar gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett 2026 első negyedévében az előző negyedévhez képest.
A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 6,5, az iparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 6,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,1, míg a közösségi fogyasztásé 0,4 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az import volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az exporté 0,6 százalékkal alacsonyabb lett.
Stagnálásból kilépve, de törékeny a szerkezet
A részletes adatok alapján az elemzők szerint a magyar gazdaság végre kiléphetett az elmúlt évek stagnálásából, ugyanakkor a növekedés szerkezete továbbra is törékeny és egyensúlytalanságokkal terhelt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hat negyedévből öt már növekedést hozott, ami arra utal, hogy a magyar gazdaság maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén pozitív meglepetésként értékelte az adatot, mivel az első becslés előtt a piac ennél gyengébb teljesítményre számított.
Mindkét elemző egyetértett abban, hogy az első negyedéves növekedés legfontosabb motorja a fogyasztás volt. A háztartások fogyasztása éves alapon 5,5 százalékkal emelkedett, amit a növekvő reálbérek és az alacsonyabb infláció mellett a választások előtti kormányzati transzferek is támogattak. Regős Gábor szerint a reálbérek növekedése továbbra is stabil alapot biztosíthat a fogyasztás bővüléséhez, még ha annak üteme lassulhat is az év hátralévő részében. Virovácz Péter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy kérdéses, meddig tartanak a fogyasztás „mézes hetei”, vagyis mennyire bizonyul tartósnak a most látott erős belső kereslet.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!