Emlékezetes, hogy januárban Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be, hogy a Demján Sándor-terv megindulásával elindul a repülőrajt a magyar gazdaság számára. A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. Az Oeconomus szerint számos tényező mutat abba az irányba, hogy egy jelentősebb bővülés megvalósulhasson.
A magyar munkaerőpiac kifejezetten erős pozícióban van. A munkavégzésre alkalmas lakosság hozzávetőleg 65 százaléka dolgozik, ami kiemelkedően magas arány.
A növekvő bérek támogatják a lakosság fogyasztását és megtakarítási képességét
– világított rá Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Bár a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett az elmúlt évben, ennek fő oka szerinte az volt, hogy az inaktívak közül többen kezdtek el aktívan munkát keresni.
Ugyanakkor a munkaerőpiacon közép- és hosszú távon láthatunk egy nagy korlátozó tényezőt is, ez pedig a munkaerőhiány. A szakértő szerint a probléma kezelésére több lehetőség is kínálkozik:
- Ilyen a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálása, beleértve a diákokat, nyugdíjasokat és a kisgyermeket nevelő szülőket.
- Emellett a fogyatékossággal élők és kisebbségi csoportok foglalkoztatásának növelése is előtérbe kerülhet mind vállalati, mind kormányzati oldalról.
- A digitalizáció és automatizáció is segíthet, amely szerinte nem helyettesíti, hanem kiegészíti a munkaerőt a következő időszakban.
Trendforduló a gazdaságban, véget ért a recesszió
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint 2025-ben növekedési pályára állt a magyar gazdaság, miután tavaly év végén sikerült kikerülni a technikai recesszióból. Idén a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg a legpesszimistább forgatókönyv is 1,8 százalékos bővülést jelez előre.
Bár az ipari teljesítmény még nem járul hozzá a növekedéshez, a szolgáltatások és különösen a turizmus területén jelentős előrelépés történt
– jelezte. Lapunknak adott interjújában Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke rávilágított, hogy a tavalyi egy rekordév volt a turizmusban, és idén januárban sem fékezett az ágazat lendülete. Ráadásul a vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország másfélszeres növekedéssel előzte.
Pásztor elmondta, hogy az utolsó negyedév trendfordítónak bizonyult a magyar gazdaságban, amikor is kikerült a technikai recesszióból. A különböző nemzetközi szervezetek előrejelzései alapján 2025-re 2-3 százalék körüli növekedési várakozások átlaga rajzolódik ki a magyar gazdaságra nézve, és az MNB is 3 százalék körüli bővülést vár. Erről ábrát is mutatott az Oeconomus:
A kutatási igazgató rámutatott, hogy európai viszonylatban már a 2-3 százalékos növekedés is jelentősnek számít, különösen úgy, hogy Németország, mint gazdasági húzóerő továbbra is recesszióban van.
Pásztor Szabolcs: 4-5 százalékos reálbérnövekedés jöhet
A gazdaságkutató alapítvány szerint a kormányzat erős ösztönző elemekre építi a 2025-ös gazdaságpolitikát, miközben igyekszik megtartani a fiskális fegyelmet.
A fogyasztás már sokadik hónapja emelkedik Magyarországon, és a lakossági percepciók egyre jobbak
– hangsúlyozta Pásztor. Kiemelte, hogy a kkv-k területén volt még teendő, mivel 2023-ban és 2024-ben is visszaestek a beruházások. Ezt kívánja minimum megfordítani a kormányzat az 1410 milliárd forintos Demján Sándor programmal, amely a digitalizációra, a termelékenység javítására és a kifektetésre helyezi a hangsúlyt. A kormányzati lépéseket is összegyűjtötték egy ábrán:
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/02/13/oeconomus-foglalkoztatas-realber-gdp-2025-orban-viktor-kormany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!