Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nominális számokkal operáló politika könnyen félrecsúszhat – jelentett ki a Blochamps Capital privátbanki elemzőcég ügyvezetője a vagyonadó ötletének felvetésével kapcsolatban. „Az egymilliárd forintos küszöb első hallásra a lakosság 90 százaléknak valóban sokkoló vagyonösszeg. A társadalom szemében a »milliárdos« ma is krőzusnak számít. A gazdasági realitás azonban ennél jóval prózaibb” – hívja fel a figyelmet Karagich István.
A 2014–2025 közötti infláció alapján a mai 1 milliárd forint vásárlóereje nagyjából 540–560 millió forintnak felel meg 2014-es árszinten. Vagyis az egymilliárdos vagyon ma nem a kivételes gazdagság, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációjának mutatószáma.
Ehhez jön az ingatlanár-robbanás. Budapesten a belső, budai kerületekben egy évtizede 300–400 ezer forint körül alakult a négyzetméterár, ezek a lakások ma nem ritkán 2–2,2 millió forintos négyzetméteráron vannak meghirdetve.
Tényleg hasznos lehet a politikai cél, hogy a budai belső kerületek ingatlantulajdonosai, illetve a kis- és középvállalati [kkv] szektor vállalkozói legyenek az új vagyonadó célkeresztjében? Esetükben biztos ne nevezzük krőzusadónak azt, ami valójában inflációs mellékhatás
– fogalmazott Karagich István.
Nem az a kérdés, hogy vannak-e milliárdosok – hanem hogy mit jelent a milliárd
A probléma azonban mélyebb. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) háztartási vagyonstatisztikáiban a vállalkozói üzletrészek értéke a háztartások pénzügyi vagyonának több mint harmadát adja. Ezek értékelése viszont modellalapú, nem tranzakciós. A piaci gyakorlatban egy vállalat eladási ára nagymértékben függ a kereslettől, a finanszírozási környezettől és a versenytársak számától – tömeges kínálat esetén az érték akár drasztikusan csökkenhet. Egy nominálisan „milliárdos” cégérték tehát nem likvid, nem realizálható vagyon. Hasonló a helyzet az ingatlanokkal is.
Egyes kerületekben a háztartások tagjai által birtokolt ingatlanok együttes értéke, esetleg egy családi birtokban lévő balatoni nyaralóval kiegészítve, könnyen adhat milliárdos vagyonegyüttest, miközben a családtagok alkalmazottként szerzik jövedelmüket, különösebb tőkejövedelem nélkül.
Vagyis ez alapján az adóalap jelentős része tízezreknél elméleti. Ez már tíz éve is kockázatos adómegközelítés lett volna, ám az elmúlt évek inflációs és ingatlanpiaci környezetében vizsgálva kifejezetten torzító.
Bevétel: százmilliárdok vagy jóval kevesebb?
Gyakran elhangzik, hogy az 1 százalékos vagyonadó több száz milliárd forint bevételt hozhatna. A számok mögé nézve azonban óvatosabb becslés indokolt.
Ha a teljes háztartási pénzügyi eszközökre (vagyonra) vetítenénk 1 százalékot, az nagyságrendileg 1145 milliárd forint lenne, ha a teljes társadalmi vagyonra, akkor 2800 milliárd forint volna – de ez a teljes társadalomra vonatkozik, nem csak az egymilliárd felettiekre
– hangsúlyozza a Blochamps szakembere.
A Blochamps 2025 félévi vagyonrétegbecslése szerint
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!