Az államtitkár a Draghi-jelentésre hivatkozva rámutatott, hogy az Európai Unió versenyképességi helyzete aggasztó képet mutat.
Ha megnézzük a magánszektort, ha megvizsgáljuk a céges vonatkozásait, ott is azt lehet látni, hogy 2024-ben a világ 500 legnagyobb vállalata közül 208 kelet-ázsiai, 153 észak-amerikai, és pusztán 118 európai
– világított rá Panyi Miklós. Hozzáfűzte, hogy a piaci részesedések tekintetébe Kelet-Ázsia vezet 42 százalékkal.
Jelentős lemaradásban van Európa
A visszaesés hátterében több tényező áll. Az államtitkár kiemelte: az európai energiaárak problémáját, amik két-háromszor, esetenként négy-ötször magasabbak az amerikai szintnél. További nehézséget jelent a képzett munkaerő hiánya és az ellenőrizetlen migráció okozta társadalmi-gazdasági problémák.
A technológiai lemaradás is jelentős: 2021-ben az Európai Unió vállalatai körülbelül feleannyit költöttek kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai
– hangsúlyozta. Jelezte, az EU vezetői felismerték a probléma súlyosságát, és magyar kezdeményezésre elfogadták az új versenyképességi paktumot, a Budapesti Deklarációt.
Az államtitkár elmondta: a dokumentum több területen fogalmaz meg beavatkozásokat. „Egyfajta deregulációt, egyszerűsítési forradalmat hirdet, csökkentve a különböző adminisztrációs terheket. A magas energiaárak mérséklése érdekében sürgős intézkedéseket szorgalmaz, és egy valódi iparpolitikát irányoz elő” – sorolta Panyi Miklós.
A tőkepiaci unió megvalósítása és az európai védelmi ipari bázis kialakítása is szerepel a célok között.
Több évtizedes demográfiai hanyatlás
A népesedési helyzet különösen aggasztó az EU-ban. Ahhoz, hogy egy ország lakosságszáma változatlanul fennmaradhasson, 2,1-es termékenységi rátát kell elérnie. Ez egyben a gyermekvállalási hajlandóságot is mutatja.
Ez is Európa egyik nagyon súlyos válsága, hogy ez a [termékenységi] mutató nemcsak néhány éve, hanem tartósan is több évtizede jóval 2,1 alatt van
– figyelmeztetett az államtitkár, majd emlékeztetett, hogy Magyarország 2010 óta „családbarát fordulatot hirdetett”, amelynek eredményeként „az elmúlt 14 évben 170–180 ezerrel több gyerek született meg”, mintha maradt volna a 2010 előtti ciklus alacsonyabb, 1,3 körüli termékenységi rátája.
Erről szólt a 2010 utáni családpolitika
Az államtitkár részletezte, hogy a magyar családpolitika számos területet érint: megjelenik az adópolitikában, a foglalkoztatáspolitikában és a gyermekellátó rendszerekben is.
Az óvodai helyeket bővítettük, folyamatosan újítjuk fel az óvodákat, a bölcsődei férőhelyek számát megdupláztuk az elmúlt 14 évben
– mondta, megjegyezve, hogy még sorolhatná a példákat, mert a családpolitika nagyon sok kormányzati területet, rengeteg társadalmi alrendszert érint. Emlékeztetett, hogy 2010 és 2022 között 25 százalékos növekedést sikerült elérni a termékenységi rátában.
A 2011-es 1,23-as mélypontról fel tudtunk menni a közel 1,6-es szintre termékenységi mutatóban.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!