Hornung Ágnes az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy
- hogyan és miért lett kormánybiztos,
- miért ennyire fontos kormányzati szinten az otthonteremtés,
- hogyan alakult a termékenységi ráta,
- illetve, hogy mit akar a kormány az állampapírpiacon.
Augusztustól már nem családügyi államtitkár, hanem kormánybiztos, hogy pontos legyek: az otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír-stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztos. A mostani tisztségében pontosan milyen területek tartoznak önhöz?
Korábban, 2015 és 2018 között a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkáraként dolgoztam, majd megszülettek a gyermekeim, és a szülési szabadság után a családügyi államtitkárságra tértem vissza. Országgyűlési képviselői feladataim mellett most a kormány és Varga Mihály pénzügyminiszter úr két feladattal bízott meg: az egyik az otthonteremtés finanszírozásának felügyelete, a másik a lakossági állampapírpiac ösztönzése, és az ezzel kapcsolatos kérdések koordinációja. A lakossági állampapír biztos finanszírozási forma mind az állam, mind a magánszemélyek számára. Itt a kormányzat egyértelmű célja, hogy minél többen válasszák ezt a befektetési formát.
A kormánybiztosi pozíciót úgy fogom fel, hogy az a hivatalos kormányzati struktúrák között mozog, pont azt a teret tölti be, amit a hivatalos szervezet nem, vagy csak nehezen tudna. Az otthonteremtés és az állampapírpiac is olyan terület, aminek nagyon sok gazdája van, így érdemben tudok segíteni. Az állampapírok esetében például ott van az Államadósság Kezelő Központ, az Államkincstár, valamint a pénzintézetek. Természetesen van hivatalos gazdája a területnek, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkársága foglalkozik vele, de a koordinációt, az egyeztetéseket, a sok szereplő összefogását kormánybiztosként tudom segíteni.
Összkormányzati terület a családtámogatás és így az otthonteremtés. A két területet talán nem is lehet külön kezelni. Miért ennyire fontos, hogy az otthonteremtés és a családtámogatás ennyire hangsúlyos szerepet kapjon egy kabinet életében? Biztos, hogy a kormányzatnak ekkora erőforrással kell dolgoznia ezen?
A gyermek születéséhez a családon és az összetartó szereteten túl alapvetően három dolog kell: otthon, pénz, illetve idő a gyermeknevelésre és a munkára. Az elmúlt 14 évben, 2010 óta a családtámogatási rendszer Magyarországon egy nagyon sokrétű, ezen a három pilléren nyugvó rendszerré vált. Ez pedig tudatos politikai döntés volt. Az elmúlt 14 év munkájának eredményeként már több mint 30 családtámogatási elem segíti a családokat. Az otthonteremtésben pedig születtek olyan intézkedések, amelyek egyedülállóak Európában. Ezt a rendszert jelentős erőforrással kell menedzselni, amit a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozó kiváló kollégáim végeznek.
Ennek ellenére a családi pótlék szinte változatlan maradt.
Számos olyan intézkedést hoztunk, amelyek a gyermeket vállaló és gyermekes családokat segítik, az intézkedések legtöbbje az anyagi biztonságot teremti meg. Ezért a családi pótlékot ebből a rendszerből kiragadni helytelen, mert ha megnézzük, akkor jóval többet adunk a családoknak, mint adtunk 2010-ben. A családi pótlék a baloldali kormány alatt gyakorlatilag az egyetlen, méghozzá szociális segély jellegű támogatás volt, amivel ráadásul nagyon sokan visszaéltek, munka helyett a pótlékra játszottak.
Ez a kormány soha nem a segélyeket akarta gyarapítani, hanem a munkavállalást és a munka mellett gyermeket nevelő családokat támogatni.
A családi adórendszerben a munkát terhelő adókedvezmények jelentősek, sőt akár teljesen szja-mentes is lehet egy édesanya vagy egy fiatal. Emellé még ott a családtámogatási rendszer. Ennek köszönhetően pedig rengeteg forrás érkezik a családokhoz. A 2025-ös költségvetésben a családok támogatására szánt forrásokat 3754 milliárd forintra növeljük, ez 447 milliárd forinttal több, mint az idei keret. Ezt azt jelenti, hogy 2010 óta nominálértékben megnégyszereztük a családok támogatására jutó forrásokat.
Otthonteremtés nélkül nincs családtámogatás
Hasznos dolog a családtámogatást az otthonteremtéssel ennyire szorosan összekötni?
Igen. Számos kutatás alátámasztja, hogy a családalapítás előtt álló fiataloknál a lakhatás dobogós helyen szerepel a megoldandó kérdések között, így véleményem szerint az otthonteremtést is családtámogatásként kell értelmezni.
Ezt azért kérdeztem, mert a kormányzat rendszeresen azt kommunikálja, hogy európai szinten egyedülálló a gyermekek életkezdési támogatása Magyarországon. Ide rendre olyan területeket sorol, amelyek az otthonteremtéshez kapcsolódnak. Ugyanakkor a családalapításhoz nem csak otthonra van szükség.
Itt három témáról beszélünk, ami egy nagy rendszer része, tegyük ezeket egy kicsit rendbe. Korábban beszéltünk róla, hogy a kormányzat részéről a családalapításhoz három alappillérben tudunk támogatást nyújtani: az otthonteremtésben, az anyagi biztonságban és a munka- magánélet egyensúlyának megteremtésében. Ez tehát egy rendszer, aminek az egyik eleme az otthonteremtés. Az életkezdési támogatás pedig egy elem az anyagi segítségek terén. Ez egy olyan segítség, amely mindenkinek jár.
Ha figyelünk és teszünk pár lépést, akkor pedig sokkal többet kapunk. Például: születésekor minden gyermek kap az életkezdési letéti számlán 42 500 forintot. Ha ehhez nem nyúlunk hozzá, és nem csinálunk vele semmit, akkor a gyermek 18 éves korában fel tud venni 72 ezer forintot. Amennyiben viszont Start számlát nyitunk a gyermek nevére, amit bármikor megtehetünk a gyermek felnőttkoráig, akkor ez az életkezdési összeg automatikusan Babakötvénybe kerül át. Ha ezzel szintén nem csinálunk semmit, már 136 ezer forintunk lesz itt, hiszen a Babakötvénynek jóval kedvezőbb a hozama, plusz minden befizetés után 10 százalék állami támogatás jár, maximum évi 12 000 forint.
A Start számla – mint minden, a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla – ingyenes, bárki befizethet ide bármilyen összeget. Utalhatnak a szülők, a rokonok, a barátok, bárki. Ezt a konstrukciót egyedülállónak mondhatjuk, tényleg a gyermekeknek szól, amit tényleg az életkezdésükhöz lehet félretenni. És hogyha a Start számlára utalunk mondjuk havi 1000 forintot, ami összesen csak 12 ezer forint egy évben, akkor már 560 ezer forintunk lehet a futamidő végén. Ha pedig mondjuk a futamidő alatt minden hónapban 10 ezer forintot összedob a család a Start számlára, akkor pedig már 4,4 millió forint az az összeg, amellyel útnak indulhat 18 éves gyermekünk. Ezek beszédes számok. A konstrukció népszerűségét az is bizonyítja, hogy a Magyar Államkincstárnál jelenleg kezelt közel 400 ezer Start számlán az átlagos megtakarítási összeg meghaladja a 905 ezer forintot.
Ezek az állami támogatások és ezek a befektetési lehetőségek nem sokat segítenek azokon, akik létminimum alatt vagy annak környékén élnek.
A születéskori letéti összeget mindenki megkapja, és ingyenes a kincstárnál a számlavezetés. Tehát a 136 ezer forintot minden gyermeknek biztosítani tudják a szülei, ha megnyitják a Start számlát. Tény, hogy a létminimum alatt élők számára sajnos a befektetések nem az elsődleges helyen szerepelnek. Mindezzel együtt ha a gyermek jövőjéről szeretnénk gondoskodni, a Start számla abszolút adott, oda tényleg bárki be tud fizetni.
Abban tehát valóban igaza van, hogy a nehéz helyzetben élő családoknak nem az az első dolguk, hogy ezen gondolkozzanak, de az is tagadhatatlan, hogy ma Magyarországon a családalapítás előtt álló fiataloknak egyedülálló támogatási, otthonteremtési csomagot kínálunk, olyan megtakarítási lehetőségekkel, amelyek más országokban elérhetetlenek. Az alacsony jövedelműek számára nyilvánvalóan az az elsődleges, hogy legyen biztos munka és érte fizetés, ezért fontos, hogy épp most született meg a megállapodás a minimálbérről, ami a következő három évben évente átlagosan 12 százalékkal nő.
Tehát ön szerint mindenre kiterjed az otthonteremtési rendszer? Így a családalapításhoz minden adott?
Kezdjük azzal, hogy aki 25 év alatt munkát vállal, annak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Majd azoknak a gyermeket vállaló családoknak, ahol megszületik a gyermek, a 30 év alatti édesanyáknak szintén nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Jövőre elindul a munkáshitel, amely 4 millió forint állami kamatmentes kölcsönt biztosít azoknak a fiataloknak, akik dolgoznak. Az egyetemistáknak pedig továbbra is marad a diákhitel, sőt ha gyermeket vállalnak, akkor az addig felvett összeget szintén elengedi a kormány. Ezek már mind-mind olyan összegek, amelyekkel támogatjuk a fiatalokat, vagy mondjuk úgy, a gyermekek életkezdését.
De akkor menjünk tovább, és nézzük meg, hogy miért egyedülálló a magyar családtámogatási rendszer: amikor megszületik a gyermek, akkor a CSED 100 az első 168 napban magasabb jövedelmet biztosít az édesanyának, mint a korábbi nettó keresete, hiszen ez után csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Aztán a gyermek féléves korától az édesanya – vagy a család választása szerint akár az édesapa – kapja a GYED-et, majd a GYES-t. Sőt, a GYED extra bevezetése lehetővé tette, hogy a szülők az állami ellátás mellett dolgozzanak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!