Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Orbán Viktor miniszterelnök tavaly úgy döntött, hogy március 4-től Varga Mihályt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Kedden pedig az új jegybankelnöki korszak első Monetáris Tanács ülése következik. A volt pénzügyminiszter azonban nem árult zsákbamacskát, ahogy elfoglalta hivatalát egyértelmű kommunikációt küldött a gazdaságnak,
a Magyar Nemzeti Banknak mostantól a legfontosabb feladata egyértelmű, az árstabilitás fenntartása.
A legnagyobb ellensége az infláció, minden erejével ez ellen küzd majd a Szabadság téren. A jegybanki törvényben nem rögzített feladatokat, ami nem kapcsolódik szorosan az MNB működéséhez, redukálják. Érdemes felidézni, ahogy Varga Mihály elfoglalta a hivatalát és az első hivatalos kommunikációját, amellyel párhuzamosan öt hónapos csúcsra jutott a forint az euróval szemben. A forint erősödésében komoly szerepet játszott, hogy átvette a stafétabotot.
Nem lesz meglepetés?
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek a mai Monetáris Tanács ülése előtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani kamatdöntést talán egy mondattal lehetne előrejelezni, hogy semmi nem szólt a kamatok csökkentése mellett, így az alapkamat változatlan marad. A kamatdöntő ülésen nem az lesz tehát a kérdés, hogy csökken-e az irányadó kamat – erre az inflációs folyamatokra való tekintettel vélhetően az idén már nem látunk példát – sokkal inkább az, hogy hogyan alakul a jegybanki kommunikáció.
A központi bank új vezetésének az első kamatdöntő ülése egy olyan környezetben történik, amikor az infláció ismét érdemben a jegybanki cél felett és élénkülőben van, a várakozások pedig magasak. Az elemző kiemelte, a magas infláció csökkenti a keresetek vásárlóerejét, csökkenti a fogyasztást és a GDP-t – ráadásul az MNB inflációs céljától távol vagyunk, és egyelőre nem is látszik annak elérése még akkor sem, ha bázishatások miatt az infláció némileg lassul.
A fő kérdés lassan nem az, hogy csökkenti-e az MNB az irányadó rátát, hanem hogy emeli-e. Ennek lehetősége Virág Barnabástól a legutóbbi kamatdöntő ülésen már elhangzott, de azért még nem ez volt a kommunikáció lényege. Várakozásaim szerint az új vezetés bár a kamatokat (egyelőre) nem fogja emelni, de erős üzenetet küldhet a piacnak – egyrészt a saját hitelességének fokozása, másrészt a piaci helyzet javítása érdekében. Kamatemelés akkor jöhet, ha az infláció a későbbiekben is növekszik és nem utal jel arra, hogy legalább középtávon a jegybank inflációs célja felé tartson
– mondta az Indexnek a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor szerint az alappálya azonban egyelőre az, hogy az alapkamat az idei év végéig (és még tovább) változatlan marad.
A kamatcsökkentést az infláció nem teszi lehetővé, sőt a nemzetközi monetáris politikai környezet sem támogatja: a Fednek egyelőre nem sürgős a lazítás, az EKB monetáris politikája a vártnál szigorúbb lehet a kormányzati kiadások növelésének inflatórikus hatása miatt, az effektív korlátot jelentő lengyel alapkamat pedig egyelőre vélhetően szintén nem csökkent a viszonylag magas infláció miatt.
A forint árfolyama szintén nem indokolja az alapkamat csökkentését.
A kamatemelés elkerülését segíthetik a bázishatások (egyes szolgáltatások magas inflációja a visszatekintő árazás miatt), a viszonylag erősebb forintárfolyam, illetve jó esetben a kormányzati beavatkozások – az utóbbinál még nem látjuk, hogy ezek mennyire lesznek vagy nem lesznek sikeresek.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!