Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az interjúban többek között érintettük:
- A versenyképesség- és hatékonyságnövelés divatos szó manapság, de mit is jelent pontosan ez a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben?
- Eszközbeszerzéssel ki is fújt a versenyképesség- és hatékonyságnövelés?
- „Ingyenpénzhez” jutnak-e a vállalatok a Demján Sándor Programban elérhető vissza nem térítendő támogatások által?
- Miként ellenőrzik, hogy a támogatások valóban a megfelelő területen hasznosulnak-e?
- Hogyan mérhető a versenyképesség- és hatékonyságnövelés megvalósulása?
- Mennyire kerülnek nehéz helyzetbe az emelkedő bérek kitermelésében a kkv-k?
- Számít-e piaci konszolidációra a kkv-szektorban?
- Mi lepte meg leginkább a programban?
Szakítottak a hagyományokkal: a vállalatokat is megkérdezték
A héten elindultak a támogatói értesítések a Demján Sándor Program több elemében, kézzelfogható jeleként annak, hogy a magyar vállalkozások fejlődni akarnak – mondta az Indexnek Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára. Bár a makrogazdasági adatok még csak óvatos növekedést mutatnak, a lakossági fogyasztás erősödik, a kiskereskedelmi forgalmat az infláció sem fékezte meg. Idén az első két hónapban történelmi csúcsot döntött a lakossági hitelezés: a nem folyószámla jellegű hitelek összege először haladta meg az 500 milliárd forintot, a lakáshitelek 47 százalékkal, a személyi kölcsönök 46 százalékkal nőttek éves szinten. Ez különösen fontos a kkv-k számára is, akik a lakossági piacon is aktívak.
A nagyvállalati szektorban is pozitív fejlemények tapasztalhatók: az üzleti bizalmi indexek emelkednek, három éve nem látott mértékű profitnövekedést várnak. Ez a beszállítóként működő kkv-knak is kedvez.
Szabados kiemelte: a fejlődésbe vetett hit megteremtéséhez fontos a vállalkozások véleményének meghallgatása. Példaként említette, hogy bár sok kkv esélytelennek érezte a hitelhez jutást, a bankok elutasítási aránya valójában alacsony.
Sztereotípiákat kell legyőzni
– hangsúlyozta.
A tavaly ősszel bejelentett gazdasági akcióterv célja, hogy a hazai kkv-k – amelyek a cégek több mint 90 százalékát adják, és a foglalkoztatottak kétharmadát alkalmazzák – méretugrását elősegítse. Mivel a kkv-k nem tudnak egyénileg tárgyalni, a minisztérium közvetlen kapcsolatfelvételt szorgalmazott: Szabados Richárd 51 településen 122 cégvezetővel tárgyalt, és közel 50 ügyfélrendezvényen több ezer vállalkozóval találkozott.
Az államtitkárság a kezdetektől a „nyitott államtitkárság” elvét vallja. Szoros együttműködést alakítottak ki az MKIK új vezetésével: a Demján Sándor Tőkeprogram döntéseit a kamarai szervezetre bízták, és a bürokrácia csökkentésére is várják a javaslataikat.
A vállalkozói észrevételeket komolyan vették: a program eredetileg elképzelt elemeinek több elemét módosították a beérkező javaslatok alapján. Bár kezdetben voltak kritikák a menet közbeni változtatások miatt, ezek hamar elcsitultak, mivel kiderült: a cél a pályázati akadályok csökkentése volt mindig.
A bürokrácia enyhítését segítette az előregisztrációs rendszer is, amely lehetővé tette a cégeknek, hogy időben felkészüljenek a pályázásra. Ennek eredményeként az 1+1 beruházásélénkítő programban az előregisztrációt sikeresen teljesítő vállalkozások 95 százaléka végül be is adta a pályázatát.
Versenyképességi háromszög – hatékonyság, volumen, minőség
„Nem elég csak beszélni a versenyképességről, meg is kell valósítani” – szögezte le Szabados Richárd. A versenyképességnek ugyanis számszerűsíthető dimenziói vannak. Az egyik legfontosabb ilyen mutató az egy főre jutó hozzáadott érték, amely az árbevétel vagy profit alkalmazottra vetített hányadosából adódik.
A cél, hogy ez az érték 2030-ra elérje a 28-30 ezer eurót évente – jelenleg 27 ezer euró körül járunk, három évvel ezelőtt még csak 23 ezer volt
– fejtette ki az államtitkár.
Ez a növekedés önmagában biztató, de szerinte nem szabad elégedetten hátradőlni. A valós előrelépést pedig csak akkor tekinthetjük érdeminek, ha az üzleti hatékonyságban is tetten érhető. Vagyis a cél nem pusztán több bevétel, hanem a bevétel jobb, hatékonyabb előállítása.
A versenyképesség másik két pillére a volumennövekedés és a piaci pozíció javítása. Előbbi azt jelenti, hogy a beruházás után a vállalkozás több terméket vagy szolgáltatást képes értékesíteni. Utóbbi pedig, hogy a cég jobb minőségű szolgáltatást nyújt.
A beruházások valódi értelme
A támogatási programok egyik látványos eredménye, hogy a vállalatok többsége új vagy korszerűbb gépek beszerzésére fókuszál. Ezen gépek értéke nem abban rejlik, hogy újak vagy drágák, hanem hogy képesek egy jobb minőséget hozni a termelésbe. „Ezért is érvényesül az a pontozási logika, amely a legmodernebb technológiát preferálja, különösen a beszállítói láncokba való belépés szempontjából” – mondta Szabados Richárd, aki rámutatott: számos nyugat-európai kkv-tulajdonos személyesen jár el „próbavásárlásra”, vagyis meglátogatja a potenciális gépszállítókat, megnézi, hogyan működik az adott berendezés egy hasonló cégben, és csak utána dönt a beruházásról. Ez a mentalitás itthon még ritka, de egyre több magyar vállalkozó is követi a példát.
Bár sokan azt gondolták, hogy az információtechnológia teljesen leuralja majd a beruházásokat, a valóság árnyaltabb. A digitalizáció nem vált dominánssá a pályázatok tekintetében, de kikerülhetetlenné már igen. Nincs olyan pályázat, amelyben ne szerepelne valamilyen IT-fejlesztés – még ha az elsődleges fókusz továbbra is a termelési kapacitás bővítése.
Az új gépek ma már olyan komplexek, hogy nem lehet őket megfelelő IT-infrastruktúra nélkül működtetni. Így a vállalkozások kénytelenek alkalmazkodni, akkor is, ha még nem állnak készen a teljes digitális transzformációra
– szögezte le az államtitkár.
Nyugat-Európában már a humán tőke a legfontosabb értékelési szempont. Míg korábban az eszközpark és a referenciamunkák domináltak, ma egyre inkább az számít, ki áll a cég mögött: van-e nyelvtudása, menedzsmentképessége, képes-e nemzetközi piacon működni. Magyarországon ezzel szemben sok cég még mindig egyszemélyes irányítás alatt működik, és nem foglalkozik a szervezetfejlesztéssel. „A generációváltás és a tudásmenedzsment itthon még alig ismert fogalmak, pedig ezek nélkül a közép- és hosszú távú növekedés lehetetlen” – mondta.
Nem ingyenpénz – felelősség és stratégia
Kérdésünkre Szabados Richárd határozottan cáfolja azt a még mindig élő mítoszt, hogy a támogatási programok célja „ingyenpénz” osztása – azt ugyanakkor elismeri, hogy nagyon sok vállalat ácsingózik még mindig erre.
A programokat úgy építik fel, hogy minden támogatás mögött konkrét vállalás legyen. „A pénz nem cél, hanem eszköz. A projekt akkor sikeres, ha az életképes, megtérülő beruházás valósul meg – nem csupán a támogatás kedvéért, hanem hosszú távú stratégiaként. Ha valaki csak azért ad be pályázatot, mert most lehet, akkor már hibázott. Nemcsak elbukhatja a támogatást, de saját magát is megtéveszti” – fogalmaz Szabados.
A támogatásokat ráadásul nemcsak előre, hanem utólag is ellenőrzik: szúrópróbaszerű helyszíni szemlék, számlaellenőrzés, szerződésvizsgálat – mind beépített elemei a programoknak.
Egy valóban új szemlélet a támogatáspolitikában, hogy
a nem nyertes pályázók kezét sem engedik el.
Az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban például minden vállalkozás személyre szabott visszajelzést kap, amely alternatív finanszírozási lehetőségeket is tartalmazhat. Ezek között alacsony kamatozású vagy akár kamatmentes hitelek is szerepelhetnek. „Nem az a cél, hogy az ajtó végleg becsukódjon, hanem hogy egy másik nyíljon ki” – mondta az államtitkár.
Telített, mégis hiányos munkaerőpiac
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a statisztikai adatok szerint növekvő reálbérek, továbbá a hároméves bérmegállapodás értelmében növekvő legalacsonyabb bérek jelentette költségtöbblet miként csapódhat le a kkv-knál. Egyszerűbben fogalmazva: ki tudják gazdálkodni a kis- és középvállalatok a növekvő béreket, illetve azok költségeit?
Szabados Richárd rámutat: épp ezt szolgálja a korábban részletezett hatékonyságnövelés, amely növekvő bevételhez vezet, vagy költséget csökkent, ami […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!