2020. október 24., szombatMa Salamon napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2020.10.24. Salamon Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Infláció, kamatszint, mérleghiány – ezért gyengül a forint

Infláció, kamatszint, mérleghiány – ezért gyengül a forint

Sok év munkája

A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja a kérdés, mi is határozza meg pontosan a devizák árfolyamának alakulását. A válasz első ránézésre egyszerű: az adott deviza iránti kereslet és a deviza kínálata meghatározza a deviza egyensúlyi árát. Persze a keresletet és kínálatot legtöbbször devizapáronként értelmezhetjük, így tudjuk megmondani, mennyit is ér egy egység deviza (pl. euró) egy másik devizában (pl. forint) kifejezve. A kihívást az jelenti, hogy feltárjuk, mi is okozza pontosan az ingadozást a devizák keresletében és kínálatában.

Persze nem mindegy, hogy a jelenséget milyen időtávon szeretnénk magyarázni. Fontos elkülönítenünk a forint idei gyengülését a hosszú távú folyamatoktól, lévén 2020 válságévnek tekinthető. Elsőként tehát azt kell megvizsgálnunk, közép-, illetve hosszú távon mi határozza meg a forint áralakulását, illetve mivel magyarázhatjuk a sok éve tartó folyamatos leértékelődési trendet.

Inflációs hatások

Bizonyos elképzelések szerint a devizák egymáshoz viszonyított árát (a devizaárfolyamot) hosszú távon az egyes devizaövezetek eltérő inflációs rátája határozza meg. Az elképzelés az intuíciónak is megfelel, senki sem szeretne olyan devizát birtokolni, mely nagyobb ütemben értéktelenedik el, mint más devizák. A magyar helyzetre levetítve azt mondhatjuk, ha a magyar áremelkedés hosszú távon jelentősen meghaladja az eurózóna áremelkedését, úgy feltételezhetjük, hogy a forint gyengül az euróval szemben.

Az elmúlt tíz év nagy részében a fogyasztóiár-indexszel mért áremelkedés ugyancsak alacsony volt, úgy itthon, mint világszinten. 2018 óta azonban jelentős eltérés figyelhető meg hazánk és az eurózóna más országai között. Míg az euróövezetben mért infláció folyamatosan csökkent a 2020 eleji 1% körüli szintre, addig hazánkban a fogyasztóár-index értéke 2020 elején 4,5% körül alakult. A magyar áremelkedés magasabb üteme jelentős szerepet játszhat a forint gyengülésében.

letöltés.png

A devizaárfolyamok középtávú alakulását az úgynevezett kamatparitással magyarázhatjuk. A gondolat lényege, hogy a devizák áralakulását az egyes devizaövezetekben elérhető kamatok és ezek különbsége magyarázza. Amennyiben az adott országban magasabb kamatok érhetők el, úgy az adott ország devizája erősödni fog (feltéve, hogy a várható árfolyam rögzített). Fontos, hogy reálkamatokról van szó, tehát korrigálnunk kell az emelkedő árszínvonal hatásával. 

Magyarországon az elmúlt évek laza monetáris politikája miatt az elérhető hozamok meglehetősen alacsonyak voltak. A Magyar Nemzeti Bank az alapkamat csökkentésével, illetve a monetáris politikai eszköztárának más eszközein keresztül folyamatosan több pénzt „pumpált” a gazdaságba, amin keresztül a forint folyamatos leértékelődését érte el. Az MNB természetesen a gazdasági növekedés támogatása miatt dönt az alacsony kamatok mellett, azonban ennek egyfajta „mellékterméke” a folyamatosan gyengülő forintárfolyam. Az infláció folyamatos emelkedése szintén csökkenti a reálkamatokat, ami hozzájárul a forint leértékelődéséhez. 

Rövid távon

Rövid távon a devizaárfolyamok alakulását az ún. folyó fizetési mérleg egyensúlya magyarázhatja. Az egyszerűség kedvéért tekintsük csupán a folyó fizetési mérleg legnagyobb részét kitevő külkereskedelmi mérleget. A dolog roppant egyszerű: ameddig a külföldre eladott áruk értéke meghaladja a külföldről vásárolt termékek értékét, az a forintárfolyamot erősíti. Példának okáért, ha 100 euró értékben adok el külföldre, azonban csak 50 euró értékben vásárolok, úgy marad 50 euróm, melyet forintra váltva erősíthetem a forint árfolyamát. 

A magyar külkereskedelmi mérleg az elmúlt években egy-két kivételes időszaktól eltekintve folyamatos pozitív egyenleget mutatott. Érdemes megnézni, hogy az egyenleg 2020 áprilisában közel 200 milliárd forintos mínuszba zuhant, ami egybeesik a forint történelmi mélypontjának elérésével. Az áprilist követő hónapokban a külkereskedelmi mérleg ismét pozitív egyenleget mutatott, ami remélhetőleg az elkövetkező hónapokban is támogatni fogja a forint árfolyamát. 

Rövid távon szintén befolyásolhatja a forint árfolyamát a forinteszközök pánikszerű eladása. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/09/21/minden_amit_a_forint_gyenguleserol_tudni_akart/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Húszezer hektárral nőtt az erdőterület

A kormányzat célja a klímaváltozás elleni fellépés, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben a …