Így semlegesítheti a költségvetés az MNB veszteségét

Jelen elemzésben bemutatjuk a világ központi bankjainak vesztesége mögött álló okokat, és elmagyarázzuk, hogy miért nem feltétlenül okoz többletterhet a magyar költségvetésnek az MNB vesztesége.

A jegybanki veszteségek forrása

A pénznyomtatásnak köszönhetően a jegybankok elméletileg soha sem mehetnek csődbe, és veszteséget sem termelhetnek. Ez a következtetés azonban a gazdasági törvényszerűségek miatt téves, a gazdaságban forgó pénzmennyiség növelése a vásárlóerő sokkszerű megugrásával egyensúlytalanságot okozna. A gazdaság az árszínvonal emelkedésével kerülne vissza az egyensúlyi helyzetbe, a magas infláció azonban ellentétes a jegybankok alapvető feladatával. A központi bankok – hasonlóan a többi gazdasági szereplőhöz – szintén rendelkeznek bevételekkel és kiadásokkal, ezek eredőjeként nyereséget vagy veszteséget termelve. A jegybankok eredményének megértéséhez szükséges a monetáris politika végrehajtása során felmerülő bevételek és kiadások rövid áttekintése.

A jegybank a „bankok bankja”, azaz a kereskedelmi bankok itt vezetnek számlát, és innen vesznek fel hitelt. A monetáris politika szigorodásával a kamatkörnyezet emelkedik, vagyis a jegybank magasabb költségekkel szembesül a nála vezetett számlák után. A központi bankok rendszerint igen jelentős állampapír- és egyéb értékpapír-állománnyal rendelkeznek, amelyek után kamatot, osztalékot és egyéb juttatást szereznek bevételként, ellensúlyozva a kamatkiadásokat.

Ehhez az eszközhöz (és a nemzetközi fizetési forgalom akadálymentes lebonyolításához) devizatartalékokra van szükség. Mivel ezek külföldi pénznemben vannak denominálva, az adott fizetőeszköz cserearányának változásakor szükséges a tartalékok átértékelése, ami további árfolyamnyereséget/-veszteséget eredményez a jegybanknak. Ehhez hasonló eredménymódosító tényező a központi bank eszközeinek árfolyamváltozása. A kamatkörnyezet növelése a diszkontráta emelkedését okozza, ami a portfólióban szereplő eszközök értékcsökkenésével jár, tehát az infláció ellen tett lépések veszteséggeneráló hatása a tőkepiacokra is átterjed. Ezen bevételek és kiadások egyenlege határozza meg, hogy az adott jegybank nyereséges vagy veszteséges.

A kamatbevételek és -kiadások egyenlege rendszerint pozitív. Az elmúlt két évben szinte a világ összes jegybankja az infláció mérséklésének érdekében kamatemelésbe kezdett. A jegybankok portfóliójában szereplő eszközök többsége hosszú futamidejű államkötvény és egyéb jelzáloggal fedezett értékpapír, míg a kötelezettségek zöme a betétek után rövid távon esedékes kamatfizetés. A megnövekedett kamatkiadás és a különböző futamidők okozta eltérő pénzáramlások miatt számos esetben a kamategyenleg megfordult, és a központi bankok veszteségessé váltak. Továbbá mivel a koronavírus-járvány alatt a világ legtöbb jegybankja (a likviditásbőség eléréséhez, a kereslet élénkítéséhez és a súlyosabb gazdasági válság elkerüléséért) jelentős állampapír-állományt halmozott fel, az árfolyamesés miatt a jegybankok eszközleértékelési veszteséggel szembesülnek. Fontos megjegyezni, hogy a portfólió leértékelődéséből származó veszteség realizálatlan, tényleges pénzveszteséget csak az eszközök értékesítését követően okoz.

Az MNB veszteségét az árfolyamnyereség csökkentette

A Magyar Nemzeti Bank jelentése alapján tavaly 402 milliárd forint veszteséget termelt, ami hazánk éves bruttó hazai össztermékének közel fél százaléka. A negatív eredmény ellenére az MNB tartaléka továbbra is pozitív volt, azonban a 2021-es 208,3 milliárd forintról 151,2 milliárd forintra mérséklődött.

Az MNB a két éve tartó inflációs nyomás letörésének érdekében az alapkamatot tavaly szeptemberben 13 százalékra, az egynapos betéti tender hozamát pedig októberben 18 százalékra emelte. Előbbi kamatot a kereskedelmi bankok kötelező tartalékaira, utóbbit pedig a felesleges likviditás lekötése érdekében vezetett betéti számlákra fizeti a jegybank. A kamatkörnyezet emelése következtében az MNB forintban elszámolt kamatkiadása tavaly 1189 milliárd forint volt, azaz a 2021-es 207 milliárd forintos szintről közel az ötszörösére emelkedett. A devizában denominált kötelezettségek utáni költségek 381 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami éves szinten 174 milliárd forintos növekedést jelent. A kamatbevétel a két évvel ezelőtti 137 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelkedett a forinteszközök esetében, míg a deviza-értékpapírok után a korábbi 204 milliárd forint helyett 287 milliárdot keresett a magyar jegybank. Az egynapos betéti tender hozamának 16 százalékra való csökkentésével idén május–júniusban megkezdődött a monetáris politika óvatos és elnyújtott lazítása, aminek a hatására a jövőben mérséklődhet a kamatteher. 2022-ben az MNB kamatbevételeinek és kamatkiadásainak összesített egyenlegéből származó veszteség elérte a 1062,3 milliárd forintot, amelyet az árfolyamnyereség csökkentett.

A hazai devizatartalékok alakulásáról egy korábbi elemzésünkben írtunk. A forint tavaly októberben csúcsosodó leértékelődését elsősorban az orosz–ukrán háború eszkalációjától való pánik miatti tőkekivonás, a lengyel zlotyhoz hasonló spekulációs nyomás és a felfutó infláció okozta. A devizatartalékok átértékelési nyereségét az MNB az intervención keresztül realizálta, az árfolyamnyereség a kamatkiadások miatti veszteséget 797,7 milliárd forinttal csökkentette. Az irányadó kamat emelésére a forintárfolyam stabilizálása végett is szükség volt. A kamatemelési ciklus tavaly szeptember–októberi lezárása óta eltelt háromnegyed évben fizetőeszközünk a főbb devizákkal szembeni cserearánya stabilizálódott, sőt idén a forint a világ legjobban teljesítő pénznemei közé tartozik. Bár a kamatkiadások […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/geocompass/2023/07/21/mnb-koltsegvetes-veszteseg-kamatkiadas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!