Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A következő hetek a magyar gazdaságpolitikában szinte biztosan a költségvetésről szólnak majd, miután az év első három hónapjának adatai nagyon rosszul sikerültek.
Mi történt a kasszával?
A költségvetési hiány egyszerűen azt jelenti, hogy az állam többet költ, mint amennyi adóból és egyéb bevételből befolyik hozzá. A különbséget hitelből kell pótolni.
Az OTP elemzői felidézik: évekig nagyon nagy, 7-8 százalékos volt ez a lyuk a gazdaság teljesítményéhez képest, majd 2024-re sikerült 4-5 százalék közé leszorítani, majd 2025-ben 4,7 százalék volt. Ez a környező országokhoz képest átlagosnak számít.
Idén viszont fordult a trend. Csak az év első három hónapjában akkora hiány keletkezett, amely az adott időszak GDP-jének 9 százalékát tette ki.
Az idei év egészére nézve pedig 6,9 százalék lehet a bank jóslata szerint. Ez főleg azért történt, mert az állam kiadásai sokkal gyorsabban nőttek, mint a bevételei. A pénz jelentős része a választás előtti hónapokban ment el:
- a közszférában béreket emeltek,
- a rendőrök és katonák hathavi külön juttatást kaptak
- és elkezdték kifizetni a 14. havi nyugdíj első részletét is.
Magyar Péter miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: uniós pénzek nélkül a hiány idén a 8 százalékot is meghaladta volna, de az EU-s forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet. A kormányfő korábban „kifosztott romhalmazként” írta le az örökölt költségvetést.
Hová folyt el ennyi pénz?
Az OTP közgazdászai tételesen összeszámolták a nagyobb kiadásokat; az elemzést a Portfolio szemlézte.
- A rendőrök és katonák hathavi juttatása 450 milliárd forintba került,
- az éttermek és cukrászdák támogatása 110 milliárdba,
- az energiatárolási program 100 milliárdba,
- a falusi felújítási program pedig 180 milliárdba.
Ehhez jön még a benzinár mesterséges lefogása, az olcsón piacra dobott állami üzemanyagkészletek és az üzemanyagok adójának csökkentése – ezek együtt szintén milliárdokat visznek el.
Az intézkedések együttes nettó hatása – a magasabb fogyasztási és jövedelemadó-bevételekkel korrigálva – nagyjából a GDP 2,4 százalékára rúg, amelyből mintegy 1,5 százalékpontot tesznek ki az egyszeri kiadások
– összegeztek az OTP Bank közgazdászai.
Van azonban egy váratlan kockázat is. Az Európai Unió Bírósága áprilisban kimondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett magyar adó ütközhet az uniós szabályokkal. Ha ezt a magyar bíróság is megerősíti, az államnak vissza kell fizetnie a cégektől három év alatt beszedett pénzt – ez tovább mélyítené a lyukat.
Miért lélegezhet fel az új kormány jövőre?
Az OTP elemzői szerint 2027-ben a hiány 5,3 százalék környékére csökkenhet, részben azért, mert több idei egyszeri kiadás automatikusan kiesik a rendszerből.
A logika egyszerű: az egyszeri kifizetések – például a hathavi fegyverpénz – nem ismétlődnek meg, a választási többletköltekezés megszűnik, és az államadósság kamatterhei is mérséklődhetnek. Ez a három tényező együtt automatikusan javítja a mérleget.
A javulást persze fékezik az új terhek: a kétgyermekes anyák adómentessége, a 14. havi nyugdíj újabb részlete és egyes különadók kivezetése. Az új kormány saját ígéretei – köztük az
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/04/koltsegvetes-hiany-tisza-part-magyar-peter-karman-andras/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!