Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Tisza-kormány pénteken egy átfogó adóreformcsomagot jelentett be, amely egyszerre ígér egyszerűbb adórendszert, szigorúbb fellépést az adóelkerüléssel szemben és az uniós jogviták lezárását. Magyar Péter miniszterelnök szerint az intézkedések egyik legfontosabb célja, hogy megszüntessék a bizalmi vagyonkezelői konstrukciókhoz kapcsolódó, milliárdos értékű adóelkerülési gyakorlatokat, miközben több, vitatott adónemet teljesen kivezetnek:
fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány annak érdekében, hogy megszüntessük a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát
– összegezte a kormányfő. A csomag részeként öt adót törölnek el, megduplázzák a szennyező vállalatok által fizetendő levegőterhelési díjat, valamint átalakítják a társasági adókedvezmények rendszerét is. A kormány állítása szerint a változtatások nemcsak átláthatóbbá teszik az adózást, hanem hozzájárulhatnak az uniós források folyósítását akadályozó jogi kifogások megszüntetéséhez is. A bejelentés azonban túlmutat egy adócsomagon, a kabinet az előző kormány gazdaságpolitikájának több elemét is célkeresztbe vette.
Magyar Péter szerint több, most megszüntetett adónem eleve uniós jogba ütközött, miközben a kedvezményrendszer a leggazdagabb szereplők és egyes alapítványi konstrukciók számára biztosított jelentős adóelőnyöket. A kormány ezért nemcsak a kiskapuk bezárását, hanem az adóelkerülési gyakorlatok visszamenőleges vizsgálatát is kezdeményezi, ami a számítások szerint évente több tízmilliárd forintos többletbevételt hozhat a költségvetésnek.
Mit változtat valójában a kormány a bizalmi vagyonkezelés szabályain?
A bejelentés egyik legnagyobb horderejű eleme a bizalmi vagyonkezelés szabályainak átalakítása. Miközben a kormány több adónem eltörlését is bejelentette, a csomag középpontjában az a konstrukció áll, amely az elmúlt években a leggazdagabb magánszemélyek és jelentős vállalati vagyonok kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Kármán András pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy a kabinet nem a bizalmi vagyonkezelés intézményét kívánja megszüntetni.
A konstrukció eredeti célja a magyar családi vállalkozások generációváltásának segítése volt, a vagyon egyben tartása és rendezett átadása az utódoknak. A probléma Kármán András szerint nem magával a jogintézménnyel, hanem azokkal az adózási kiskapukkal van, amelyek lehetővé tették a visszaélést. A kormány ezért kötelező adóellenőrzést és adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be, közben az új szabályozás adósemleges módon kezelné a vagyonátadásokat, vagyis azok adójogi megítélése megegyezne a közvetlen ajándékozással vagy örökléssel.
A benyújtott törvényjavaslatot részletesen megvizsgálva jól látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye nem szűnik meg, és nem is válik általánosságban adókötelessé. A módosítások ennél jóval árnyaltabbak, egyrészt megszüntetnek egy eddig létező adóelőnyt, másrészt jelentősen kibővítik a NAV ellenőrzési jogosítványait
– hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba. A Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek kiemelte, a változások mérföldkőnek tekinthetők. Az eddig ismert szabályozási filozófiához képest a jogalkotó sokkal nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az adóhatóság ne csupán a szerződések formai megfelelőségét vizsgálja, hanem a vagyonrendelések indokait, előkészítését és tényleges célját is. Emellett megszűnik az a lehetőség is, hogy a vagyonrendeléskor keletkező felértékelési különbözet öt év elteltével adómentesen kerüljön a kedvezményezetthez.
A tervezett szigorítás ugyanakkor változatlanul hagyja azokat a szabályokat, amelyek a családi vagyon generációk közötti, rendezett átadását szolgálják: a halálesethez kapcsolódó vagyonkiadás továbbra is kedvező adózási elbírálás alá esik. Így a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány a jövőben is fontos eszköze maradhat a hosszú távú vagyontervezésnek. A változások elsősorban nem a jogintézmény létét, hanem azokat az adóoptimalizálási lehetőségeket érintik, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kaptak.
Vége az egyik legnagyobb adókedvezménynek
A változások nem érintik a vagyonrendelés legfontosabb alapelvét, továbbra sem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség akkor, amikor a vagyonrendelő a vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezi át. Ez akkor is igaz, ha az átadott vagyonelem időközben felértékelődött, vagyis az átruházás során úgynevezett eszközérték-növekmény keletkezik – a témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, további részleteket pedig itt is talál. A kormány tehát ezen a ponton nem nyúl hozzá a konstrukció alapjául szolgáló adózási szabályokhoz.
„A valódi változás a vagyon későbbi kiadásánál következik be. A korábbi szabályozás alapján, ha a kezelt vagyon legalább öt évig a struktúrában maradt, akkor a felértékelésből származó eszközérték-növekményt a kedvezményezett adómentesen megkaphatta. Ez a szakmában jól ismert 5 éves szabály most megszűnik.” Magyar Csaba szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben hiába telik el öt év vagy akár tíz-húsz év a vagyonrendelés óta,
a felértékelés összege után adófizetési kötelezettség keletkezik, amikor a kedvezményezett megszerzi a vagyont. Ez kétségtelenül jelentős szigorítás, hiszen megszűnik a bizalmi vagyonkezelések egyik legismertebb adóelőnye.
A jogalkotó tudatosan érintetlenül hagyta a konstrukciók egyik legfontosabb funkcióját, a generációk közötti vagyonátadást. A törvényjavaslat alapján továbbra sem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha a vagyont a vagyonrendelő, illetve a magánalapítvány alapítójának vagy csatlakozójának halála miatt adják ki. Emellett a kedvezményezett oldalán sem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség akkor, ha a vagyoni értéket a vagyonrendelő vagy az alapító halálát követően szerzi meg.
Vagyis a családi vagyon generációkon átívelő, kedvezményes adózású átadásának lehetősége a jövőben is megmarad, még ha a konstrukció adóoptimalizálási szerepe jelentősen szűkül is.
„Ennek a jelentősége rendkívül nagy. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is ugyanazt az adózási eredményt biztosítja, mint a hagyományos öröklés, azonban annál lényegesen rugalmasabb. Egy végrendelet esetében számos alaki követelménynek kell megfelelni, kötött öröklési szabályok érvényesülnek, ráadásul elkerülhetetlen a hagyatéki eljárás lefolytatása is” – összegezte Magyar Csaba, majd hozzátette, ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelés vagy a magánalapítvány lehetővé teszi, hogy a vagyon átadása előre meghatározott szabályok szerint, gyorsabban, kiszámíthatóbban és a család igényeihez igazodva történjen meg.
Lényegében tehát egy adóelőny megszűnik, de a konstrukciók legfontosabb családi vagyontervezési funkciója változatlan marad.
Mindent látni akar a NAV
A törvénytervezet másik kiemelt eleme, hogy jelentősen kibővíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési mozgásterét. A jogszabály pontosan meghatározza, mely konstrukciók kerülnek elsőként a hatóság célkeresztjébe, a vizsgálatok első hulláma a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokra és a magánalapítványokra terjed majd ki. A kormány ezzel egyértelművé teszi,
nem csupán a jövőbeni ügyletekre kíván szigorúbb szabályokat alkalmazni, hanem a már meglévő konstrukciókat is részletes adóhatósági vizsgálat alá vonná.
Az ellenőrzések […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/20/adokedvezmeny-bizalmi-vagyonkezeles-ner-vagyonado-kormany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!