Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Már több mint egy éve tombol a háború, amelynek gazdasági repeszei messze átrepültek az orosz-ukrán határon, felsértve Európa minden országát. A háború sebei lassították az európai gazdaságot, ebben nagy szerepe volt a növekvő energiaáraknak, hiszen rontotta a kontinens versenyképességét.
Az emelkedő energiaárakból az Egyesült Államok szép hasznot húzott, hiszen energiahordozókat exportál, míg Európa importál.
Az Egyesült Államok a háború és a szankciók nyomán szerzett piacot, amin magasabb áron tud értékesíteni – ezt pedig Európa fizeti meg.
– világított rá Regős Gábor. Hozzáfűzte, hogy a globalizáció visszafordult, a szabadkereskedelmi rendszerek felbomlottak. Ezt jól példázza az Egyesült Államok nagy vihart kavaró infláció elleni csomagja, ami a helyben előállított termékeket támogatja, ezzel hátrányos helyzetbe sodorva az európai gazdaságot.
AZ USA A HÁBORÚVAL, A NÉMET-OROSZ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KIERŐSZAKOLT SZÉTSZAKÍTÁSÁVAL ELVETTE EURÓPA VERSENYKÉPESSÉGÉT.
– ezt már Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője mondta. Szerinte van igazság a leegyszerűsített mondásban, hogy az európai versenyképesség az olcsó orosz energiára és a fejlett német technológiára épült. Figyelmeztetett, hogy Amerika már dolgozik az európai-kínai gazdasági kapcsolatok lerombolásán is.
Leereszkedik a vasfüggöny
A globalizáció visszafordulására korábban már Kenneth Rogoff harvardi professzor is rávilágított. Megállapította, hogy Oroszország hosszabb időre elszigetelődik, de a globalizációra nézve az igazi csapást az jelenti majd, ha a fejlett gazdaságok és Kína közötti kereskedelem is visszaesik.
A HARVARDI PROFESSZOR SZERINT A VILÁGGAZDASÁG JELENTŐS ÁTRENDEZŐDÉSE ALIGHA LEHET JÓTÉKONY HATÁSSAL A GEOPOLITIKAI STABILITÁSRA.
„Montesquieu óta a politikai közgazdászok azzal érvelnek, hogy az egymással kereskedő országok kisebb valószínűséggel bocsátkoznak háborúba, azzal a lényeges modern nüansszal, hogy a közös partnereken és hálózatokon keresztül folytatott közvetett kereskedelem is segít” – fogalmazott írásában a professzor.
Egy korábbi interjúnkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is a világ polarizálódására figyelmeztetett, szerinte egyfajta tömbösödés vette kezdetét, a szavaival élve: újra leereszkedik a vasfüggöny. Ez egy olyan kis országnak, mint hazánk, meglehetősen kedvezőtlen, hiszen függünk az importtól és az exporttól.
Erősebb Európára van szükség
Regős Gábor szerint az öreg kontinensnek alapvetően két területen kell megizmosodnia:
- Az első a beruházások finanszírozása, hiszen ha az Egyesült Államok támogatja a cégeit, Európa viszont nem, akkor versenyhátrányba kerülünk.
- A másik pedig az energiaár kérdése, mivel az Egyesült Államokból beszerzett LNG Európában megawattóránként legalább 15-20 euróval drágább lesz, hiszen azt szállítani kell, cseppfolyósítani, majd vissza is kell gázosítani.
A szakértő megjegyezte, hogy ha lemondunk azon termékek előállításáról, amelyek a magas energiaárak miatt megdrágulnak, azzal ismét csak a saját kiszolgáltatottságunkat növeljük. Kiemelte a minőségi munkaerő és a vállalható árszintű energia fontosságát a versenyképességben. Elengedhetetlennek tartja, hogy a nemzetközi színtéren versenybe szálljunk a beruházásokért – az ésszerűség keretein belül –, és folytassuk a digitalizációt.
Számos európai szinten is meghatározó német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BASF is jelezte, hogy amennyiben Európa nem tud versenyképes energiaellátási alternatívát kínálni, kénytelenek lesznek jobb esetben leállítani az új európai beruházásokat, rosszabb esetben pedig teljesen elhagyni a kontinenst
– hangsúlyozta a szakértő. Egy ábrával szemléltette, hogy Európa komoly lemaradásban van a csúcstechnológiák piacképes alkalmazásában, és a digitalizáció nyújtotta előnyök kihasználásában is. A kontinensünk a teljes ipart lefedő tíz élvonalbeli technológiából nyolc esetében lemaradásban van: a McKinsey friss kutatása szerint a vizsgált európai nagyvállalatok 40 százalékkal lassabban növekednek, és 40 százalékkal kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre a mintában szereplő amerikai társaikhoz képest – ismertette Regős.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök múlt héten egy munkavacsorán egyeztettek, ahol előkerült a versenyképesség kérdése mellett az energiabiztonság és az európai védelmi ipar fejlesztése is.
Regős Gábor szerint ezekben a kérdésekben nem áll jól Európa, hiszen a tiszta energia előállításához szükséges termékek legnagyobb része ma is Kínában készül, Európa ebben a tekintetben sem önellátó.
Mindeközben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
