Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Talán többen látták a Sylvester Stallone, Sandra Bullock, valamint Wesley Snipes főszereplésével készült, 1993-ban bemutatott Pusztító című filmet. Na, nem a harci jelenetek miatt vonunk némi párhuzamot a film és jelen cikkünk között, hanem San Angeles okán, ami jövőbeli fiktív metropolisz az egyesült államokbeli Los Angeles és San Diego egybeolvadásából.
Ahogy a 22 évvel ezelőtti filmben ábrázolt önvezető autók elterjedésétől sem állunk messze – sőt San Franciscóban már sofőr nélküli taxik fuvarozzák az embereket –, úgy a jövőbeli, modern városok is egyre futurisztikusabb formában jelennek meg, immár nemcsak képzeletünkben vagy a filmvásznon, hanem a valóságban is.
Versenyeznek a városok
A jelenkor modern metropoliszai előtt azonban merőben más kihívások tornyosulnak. A fő kérdés, milyen jövő vár a nagyvárosokra, mit kell tenniük annak érdekében, hogy fennmaradjanak, és megőrizzék vonzerejüket. (A fennmaradás felvetése elsőre furcsán hangozhat egy nagyváros esetében, ám magyar vonatkozásban is van rá példa. Ahogy arról az Index beszámolt: Budapest kiürülőben van.)
„A városok jövője egyre inkább a tehetségek vonzásán és megtartásán múlik. A tudásalapú gazdaság térnyerésével kiéleződött a verseny a metropoliszok között a magasan képzett munkaerőért” – mondta az Indexnek Vladislav Boutenko, az amerikai székhelyű agytröszt, a Boston Consulting Group (BCG) vezető partnere, a vállalat rijádi irodájának ügyvezető igazgatója, akinek fő kutatási területe a jövő városai. A szakemberrel egy Budapesten tartott konferencián volt alkalmunk beszélgetni.
De mi tesz vonzóvá egy várost a tehetségek szemében? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a városoknak a fenntartható fejlődés érdekében?
Az egyik kétségülkívül legnagyobb probléma a lakhatási költségek finanszírozása. A városok aktívan dolgoznak gazdasági vonzerejük növelésén: befektetőket vonzanak, fejlesztési projekteket indítanak, és egyedi identitást alakítanak ki maguknak, olyan vonzó szegmensekkel, mint a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia vagy az innováció.
Az emberek elsősorban magasabb színvonalú élet reményében költöznek másik városba, amit jellemzően jobb fizetést garantáló munka útján érthetnek el. Ezért ma már nem elég, ha pusztán a cégek próbálják kihorgászni a tehetséges munkaerőt. A sikerhez a városoknak és vállalatoknak együtt kell dolgozniuk, hogy olyan életminőséget és lehetőségeket teremtsenek, amelyek hosszú távon is vonzzák és megtartják a tehetségeket. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi beruházásokat is igényel.
Boutenko szerint a városok vonzerejét négy kulcsfontosságú tényező határozza meg.
- Az első és legfontosabb a gazdasági lehetőségek megléte – vagyis a megfelelő munkalehetőségek és karrierperspektívák biztosítása. „Aki elveszíti a munkáját, valószínűleg akkor is máshová teszi át székhelyét, ha egyébként szereti az adott várost” – magyarázza a BCG szakértője.
- A második az élhetőség. Ez magában foglalja mindazt, ami a munkán kívül teszi vonzóvá a várost: a kellemes sétálóutcákat, a közbiztonságot, a jó közlekedést, a magas színvonalú egészségügyi ellátást és oktatást, valamint a kulturális és szórakozási lehetőségeket. Ideális esetben minden fontos szolgáltatás 15 perces sétával elérhető – vagyis a város vagy annak egyes részei illeszkednek az úgynevezett 15 perces város koncepcióba.
- A harmadik pillér a társadalmi tőke, amely két elemből áll: egyrészt a lakók közötti bizalom és összetartás szintjéből, másrészt abból, hogy az emberek mennyire tudnak azonosulni a város történetével és brandjével.
- A negyedik tényező a folyamatos megújulás és fejlődés képessége – ennek hiányában még a gazdaságilag sikeres és élhető városok is elveszíthetik vonzerejüket.
Mindezek mellett nem elhanyagolható szempont a környezeti tényező, úgymint a fenntartható ökoszisztéma, a tiszta levegő, a vízparti környezet, a zöldterületek. A politikai és társadalmi stabilitás, valamint az előrehaladott digitalizáció és innováció.
Ezek a tényezők összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy egy város valóban élhető legyen. A prioritások városonként változhatnak, és a helyi közösségek sajátos szükségletei, értékei is befolyásolják, mi számít „élhetőnek”.
A globális gazdaság motorjai
„A hagyományos, kizárólag irodaépületekből álló üzleti negyedek kora lejárt, a jövő városainak üzleti negyedei tudásközpontokká alakulnak át” – hívja fel a figyelmet Vladislav Boutenko. Az új modellben a munka és magánélet tere összeolvad: az irodából kilépve bárok, éttermek, galériák várják az embereket, ahol a munkával kapcsolatos ötletek tovább épülhetnek, ahogy a társas kapcsolatok is erősödhetnek. Fontos felismerés, hogy különböző szektorok más-más környezetet igényelnek: míg a technológiai szakemberek előnyben részesítik a zöldterületeket, addig a pénzügyi szektor dolgozói inkább a felhőkarcolókat és a luxusmárkákat kedvelik.
A városfejlesztés azonban komoly kihívásokkal is szembesül. A túlzsúfoltság, az infrastruktúra túlterheltsége és a környezeti fenntarthatóság egyaránt megoldandó problémák. A városok felelősek a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 70 százalékáért, ugyanakkor ők a klímaváltozás első számú elszenvedői is. A tengerparti városokat a vízszint emelkedése, a sivatagi metropoliszokat pedig – mint például Dubajt – a szélsőséges időjárási jelenségek fenyegetik.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!