„A kormány célja továbbra is az, hogy folyamatosan és érdemben növekedjenek a keresetek Magyarországon, vagyis a családok anyagi helyzete tovább javuljon. Fontos ugyanakkor, hogy ennek a gazdasági növekedésen kell alapulnia, azzal összhangban kell történnie” – nyilatkozta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Érdemes rögtön az elején kitérni arra, hogy a bérpolitikával kapcsolatos közbeszéd azt követően élénkült meg Magyarországon, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek úgy fogalmazott, hogy az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.
Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót.
Emelte ki a tárcavezető. Majd szintén az Indexen szellőztettük meg, hogy egy kormányrendelet-módosítás értelmében 2025-től tényleg elkezdik lépcsőzetesen felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért.

Így érhető el a kormány célja
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár most mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kötelező legkisebb bérek meghatározása továbbra is a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként kell, hogy megszülessen. „A jelenlegi kormányzati célok, vagyis az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós átlagkereset ambiciózus vállalások, ugyanakkor elérhetők” – és az államtitkár mostani véleményét az egyik munkáltatókat képviselő szervezet is hangsúlyozta korábban lapunknak.
A 2016-os, hatéves bérmegállapodás elfogadásakor is sokan kételkedtek abban, hogy az időszak végére elérhető-e a 40 százalékos reálkereset-emelkedés, a fenntartások ellenére mégis teljesült a vállalás
– összegezte Czomba Sándor, aki szerint a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül, 4 százalék körüli GDP növekedésre és a munka-termelékenység érdemi emelkedésére van szükség.
Azért, hogy a vállalkozások képesek legyenek kigazdálkodni a keresetnöveléseket úgy, hogy az ne járjon létszámcsökkentéssel vagy az infláció megugrásával. A célok eléréséhez tehát a gazdasági teljesítmény növelése is szükséges, „ezt szolgálja a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv is, amely hozzájárul, hogy a magyar gazdaság növekedése a 3-6 százalék közötti szintre erősödjön.”
A kormány szerdán bejelentette, új gazdaságpolitikai akciótervről döntött. A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén, összesen 21 intézkedést tartalmaz. A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a kormány korábban már belengette. Három kulcspontot emelt ki a kormány:
- a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
- a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!