Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha megkérdeznénk az utca emberét, melyik érzékszervét tartja a legfontosabbnak, valószínűleg gondolkodás nélkül vágná rá, hogy a látását. Gyakran bele sem gondolunk, mennyire megváltozik az élet és az érzékelés, ha elveszítjük ezt: a mindennapi tevékenységek elvégzése jóval nehezebb, a világ pedig hirtelen egy akadálypályává válik.
Itt jön a képbe Roska Botond munkássága, amely reményt ad a gyógyulásra a reménytelennek tűnő állapotból. Roska Botond, a Bázeli Egyetem professzora és az ott működő Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpont, az IOB alapító igazgatója. Roska a Szent István-rend birtokosa és több rangos nemzetközi tudományos díj, a Louis-Jeantet-díj, a Körber-díj és a Wolf-díj kitüntetettje. Kutatásai olyan úttörő gyógymódokhoz vezettek, amelyek a genetikai okokból elvesztett látást adják vissza.
Nem véletlen, hogy Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Nobel-díj legnagyobb magyar esélyesének nevezte év eleji nagyinterjúnkban.
A kormánybiztos korábban az elsők között jósolta meg Krausz Ferenc Nobel-díját is, így érdemes odafigyelni, amikor az esélyesekről beszél. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány támogatta Roska professzor hazai kutatásait, amelyek nyomán – a szintén neves agykutató, Rózsa Balázs professzorral közösen – létrejött egy új kutatóintézet, a BrainVision Center (BVC). „Ez az intézet csodás dolgokat csinál. Tavaly Roska Botond megkapta a Wolf-díjat, amely hagyományosan a Nobel-díj előszobája. Krausz Ferenc esetében is így történt – ő is megkapta a Wolf-díjat, aztán a következő évben Nobel-díjas lett” – mondta interjúnkban Palkovics.
Roska Botond hozza el a fényt a vakság sötétjébe
Roska Botond és alapítótársa, Rózsa Balázs, világszerte elismert magyar agykutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy visszaadják a vakok látását.
A retina olyan, mint egy számítógép, amely videókat gyárt az agy számára
– magyarázta Roska, aki a bázeli IOB intézettel közösen dolgozik magyar kutatókkal a probléma megoldásán. Úttörő ötlete is Bázelben született: különböző génterápiás eszközökkel algákból származó fényérzékeny fehérjéket ültetnek be a retinába, hogy visszaadják a látását azoknak is, akik teljes vakságban élnek.
Eddig ugyanis a halál beállta után hozzávetőleg egy napig tudtuk mérni, hogy a retina hogyan kommunikál az emberi aggyal. Utána ezek a jelek eltűnnek. De ha életben tudjuk tartani a retinát hozzávetőleg öt hétig, akkor utána is képesek vagyunk teljes egészében visszahozni a halál miatt elveszett jeleket – részletezte.
Ezt a problémát oldotta meg az az emberi retina halál utáni túléltetésére kidolgozott úttörő eljárás, amelyet Szabó Arnold fejlesztett ki a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstan Intézet Retina Laboratóriumában.
Ez az egyedülálló technológia tette lehetővé, hogy a halál után akár több hónapig is túléltetett humán retina szöveten a Roska Botond, valamint kutatótársa, György Bence és intézetük által kifejlesztett génterápiás eljárásokat emberi retinában tesztelni lehessen.
A kutatásokat a BrainVisionCenter-ben a Rózsa Balázs által fejlesztett 3D-s akusztikus-optikai (AO) képalkotó rendszer használata is támogatta, amely új távlatokat nyitott a retina vizsgálatában. Ezen, az IOB-BVC-SE együttműködésben zajló humán retinán végzett mérésekhez a Semmelweis Egyetem biztosította a humán szövetet és azok túléltetését, valamint a kutatások klinikai részébe a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája is bekapcsolódott, Nagy Zoltán Zsolt igazgató és Zobor Ditta egyetemi docens közreműködésével.
Először megbetegítik, hogy aztán meggyógyíthassák
Ma már célzottan tudunk géneket bejuttatni meghatározott sejttípusokba – ismertette Roska egy másik technológiai áttörését. Az egyik ilyen irányú kutatás például arra fókuszált, hogy a fotoreceptorokban – egészen pontosan a csapsejtekben – olyan géneket aktiváljanak, amelyek képesek visszaadni a látást teljes vakság esetén is.
A BVC ebben is meghatározó szerepet játszott: elmondása szerint a technológiai akadályok leküzdéséhez egy egészen új, forradalmi fejlesztésre volt szükség, egy 3D-s akusztikus-optikai (AO) képalkotó rendszerre, amelyet a kutatóintézet vezetője, Rózsa Balázs dolgozott ki. Ez új távlatokat nyitott a retina vizsgálatában.
A berendezés gyökeresen különbözik a piacon elérhető mikroszkópos technológiáktól, gyakorlatilag világújdonság. Milliószor gyorsabb méréseket tesz lehetővé, mint az eddig használt klasszikus lézerpásztázó mikroszkópok. Kis túlzással minden egyes mérése valamilyen tudományos újdonságot jelent. Több mint 20 méréstechnikai világrekordot állított fel és a világ vezető egyetemei, intézetei használják, mint például a Massachusetts Institute of Technology (MIT), Yale, Harward, Stanford, Columbia Egyetem, University College London, University of Helsinki, Boston Children’s Hospital.
A 3D-s mikroszkópba beletesszük a humán retinát a halál után, amelyet […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!