Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Felhőtlen optimizmus helyett a realisztikus panaszkodás ideje van, nem túl reménykeltő a húsipar helyzete – adta meg az alaphangot a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a szervezet szokásos, húsvét előtti sajtóeseményén. Éder Tamás rámutatott: az élelmiszeripar jobb teljesítményt nyújtott 2024-ben, mint az ipar egésze, a húsipar azonban ezen belül is kiemelkedő évet zárt.
Miért nem jó akkor a helyzet? – tehetjük fel a kérdést.
Édes Tamás azzal árnyalta képet, hogy a növekedés pusztán a rendkívül alacsony 2023-as évi bázishoz viszonyítva mutat jól, de összességében a húsipar (és az élelmiszeripar) 2024-es teljesítménye nem kompenzálja az azt megelőző években tapasztalt drasztikus visszaesést. (Az élelmiszeripar 4 százalékkal bővült 2024-ben a 2023-as 12 százalékos visszaesést követően.)
Ez történt a számok nyelvén
2024-ben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 6,1 százalékos, a húskészítménygyártás 13,1 százalékos növekedést mutat. Ugyanakkor a növekedések nem kompenzálták a megelőző év visszaesést – hangsúlyozta ismét Éder Tamás.
A belföldi értékesítés vegyes képet mutatott 2024-ben, itt is főként a 2023-as évi veszteségek kompenzációja zajlott. 2024-ben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése 2,2 százalékkal ismét csökkent, így a belföldi értékesítés visszaesése két év alatt meghaladta a 16 százalékot. A húskészítmény ágazat belföldi értékesítésének növekedése 13 százalék volt, ami kompenzálta az előző év visszaesését.
Egy év alatt 7 százalékkal növekedett a hazai sertésállomány (2,8 millió). 4,78 millió sertésvágás ment végbe 2024-ben, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez. Ebben a tekintetben csak a román növekedés előzte meg a magyart (+7,9 százalék), az átlagos uniós növekedés 0,8 százalék.
A sertéshús külkereskedelmi mérleg pozitív volt 2024-ben – az élőállat-forgalom nélkül. A sertéshús-export és -import egyaránt növekedett 2024-ben.
- Az export mennyisége 12 százalékkal nőtt és majdnem elérte a 166 ezer tonnát, értéke meghaladta a 487 millió eurót.
- Az import mennyisége 5 százalékkal nőtt, elérte a 151 ezer tonnát és a 437 millió euró értéket.
Az élősertés-export mennyiségben 14 százalékkal 38 ezer tonnára, értékben 9 százalékkal 89 millió euróra növekedett. Az élősertés-import mennyiségben és értékben is 10 százalék körüli csökkenés mellett 67 ezer tonna, illetve 163 millió euró volt.
A magyar élelmiszeripart gyakran éri hatékonyságbéli kritika, illetve hogy alapanyagot exportál, amelyből külföldön állítanak elő magas hozzáadott értékű terméket. Éder Tamás rámutat: a húsipar ezzel ellentétes pályán mozog, alapanyagot importál, az ennek felhasználásával előállított magas hozzáadott értékű termékkel pedig sikeresen szerepel az exportpiacokon.
Pusztított az ársapka, vélhetően az árréssapka is fog
Bár az egyes élelmiszerekre – így a sertéscombra is – vonatkozó hatósági árak már több mint másfél éve nincsenek velünk (2023. augusztustól 1-el vezették ki), negatív hatásai a mai napig érződnek. Éder Tamás rámutatott: 2021 első féléve, illetve 2024 azonos időszaka között 190 százalékkal nőtt a sertéscomb importja (3731 tonna – 10 947 tonna), aminek döntő része egyértelműen az ársapka számlájára írható.
Ami az árakat illeti: a sertéshúsok és -húskészítmények árának változása nem volt érdemi 2024-ben – mondta Éder Tamás. Az élősertés árának második féléves csökkenése részben kompenzálta az egyéb költségtényezők (energia, munkabér, ATEV-díj) növekedését. Érdemi fogyasztóiár-növekedés egyedül a sertéscombot is magában foglaló termékkategóriában volt, ám ez az ársapka/kötelező akciózás okozta bázishatás eredménye. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2024 végén egyes sertéshúskészítmények fogyasztói ára alacsonyabb volt, mint egy évvel azelőtt, és az idei árnövekedés sem jelentős.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fogyasztók árérzékenysége rendkívül magas, így az alacsonyabb árú, import termékek gyakran kiszorítják a magyar húsokat a boltok polcairól. Ezért fontos lenne a hazai termékek minőségi pozicionálása és a fogyasztói edukáció is – azonban ez csak akkor lehet hatásos, ha a termékek valóban versenyképesek mind árban, mind minőségben.
2024. második felében folyamatos élősertés-árcsökkenés ment végbe (Júliustól 2,2-ről 1,72 euró/kg-ra csökkent az ár). Az elmúlt két hétben azonban 13 százalékos növekedés figyelhető meg, így jelenleg 1,95 euró körül mozog az élő sertés kilója.
A sertéshúságazat nem okozója, elszenvedője az inflációnak
Éder Tamás rámutatott, 2021-ben és 2022-ben a kiskereskedelmi szektor marzspolitikájával hozzájárult az infláció csökkentéséhez. Ekkor az átadási árakat magasabb szinten voltak annál, mint amennyi hasznot a kiskereskedelem szereplői megjelenítettek a fogyasztói árakban. Ez azonban 2023-ban, valamint 2024-ben megváltozott: érdemben növekedett a marzs az élelmiszerek, így a sertéshús esetében. „A sertéshús fogyasztóiár-indexe 6,7 százalék volt 24-ben, miközben az átadási árak stagnáltak” – mondta a hússzövetség elnöke.
A hússzövetség elnöke hangsúlyozta, az árstopok bevezetése az élelmiszerlánc minden szereplőjére – így a húsiparra is – komoly negatív hatással volt.
Miközben a termelők és feldolgozók költségei – például az energia, a takarmány vagy a munkaerő ára – drasztikusan emelkedtek, a bevételeik nem nőttek ennek megfelelően, hiszen az árakat mesterségesen alacsonyan tartották. Az ársapkák torzítják a piacot, és hosszú távon versenyképességi hátrányt okoznak a magyar élelmiszeriparnak, mivel ellehetetlenítik a racionális üzleti tervezést és visszafogják a beruházásokat
– emelte ki.
„A sertéshúságazat nem okozója, hanem elszenvedője az inflációs nyomásnak. Ugyanakkor a KSH legfrissebb inflációs adatközléséből jól látszik, hogy azok az élelmiszerek, amelyeknél a legnagyobb mértékű drágulás ment végbe, korábban mind ársapkás termékek voltak. Zajlik tehát az árstopon korábban elszenvedett veszteségek kompenzálása” – hangsúlyozta Édes Tamás, aki az Index ezirányú kérdésére elmondta: vélhetően az jelenleg érvényben lévő árrésstop hatására is hasonló tendencia figyelhető majd meg.
Nagy problémahalmaz
A hatósági árrésszabályozás azonban mindössze az egy szelete az ágazat gazdálkodását érintő problémahalmaznak, továbbá a bizonytalanság is jelentős – mutatott rá Édes Tamás, aki konkrétumokat is felsorolt:
- A fogyasztás lassú növekedése.
- A diszkontosodás erősödése – a PL termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára.
- Importnyomás – a kiélezett verseny és az állami piaci intézkedések egyes termékcsoportokban növelik az importot.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!