Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bár 2025-ben nem álltak túl fényesen a magyarok megtakarításai, a nyaralás egy olyan luxus, amit a legtöbben még így is megengednek maguknak – hiszen a feltöltődésre mindenkinek szüksége van, még ha nem is a klasszikus két hétre vagy tíz napra, de egy hosszabb hétvégére mindenképpen. Ráadásul a legtöbben már nem elégszenek meg a Balatonnal, ugyanis a horvát tengerpart nagyjából ugyanakkora költséggel jár, de mégis közelebb áll a Riviéra érzetéhez – hiába énekelte 60 évvel ezelőtt Németh Lehel és Felföldi Anikó, hogy nekik bizony a Balaton a Riviéra.
Az Aldi Utazás is közölt egy olyan adatsort, amelyből kiderült, hogy minden korábbi foglalási rekordot megdöntött a szolgáltatás a tavalyi évben. Az osztrák Eurotours International utazásszervező termékeit Magyarországon online formában értékesítő platformon a tavalyi év során 38 százalékkal több utas foglalt, mint 2024-ben, a februári előfoglalási időszakon kívül a legerősebb hónapok pedig május, július és augusztus voltak. A dinamikus bővülés újabb mérföldkövet jelentett a szolgáltatás számára, mivel a tavalyi utasszámmal együtt az indulás óta összesen már több mint 52 ezer utazó foglalt a szolgáltatáson keresztül.
A platform erős növekedést tapasztalt tavaly két utazási módban, amelyek dominálják a foglalásokat: az egyik az egyéni, jellemzően saját autóval történő kirándulás és nyaralás, ez teszi ki a foglalások mintegy 80 százalékát, míg a másik a hajós körutak 18 százalékos részesedése. Ezzel párhuzamosan visszaesés volt tapasztalható mind a körutazásoknál, mind a repülős utaknál. A hazai utazóknak továbbra is igénye van a magyar nyelven beszélő idegenvezetésre, a szolgáltatás egyre tágabb közönséget szólít meg: a foglalások 50 százaléka esetében ketten utaztak, de tavaly már 34 százalékra nőtt a családi foglalások aránya. A leggyakoribb a 3-4 napos kirándulás, amelyet a 7 napos utak követnek, és az 5-6 napos nyaralások teszik ki a foglalások mintegy negyedét. A foglalások gyakorisága szerint a magyarok fele évente egyszer, negyede kétszer, 10 százalékuk pedig évente háromszor is utazik.
A magyar utasok között továbbra is a klasszikus mediterrán desztinációk tartják vezető pozíciójukat. A legtöbben Horvátországba utaznak, a platformnál a tavalyi év során közel 50 százalékkal nőtt a déli szomszédunkba irányuló utasforgalom az előző évhez képest. Ugyancsak sokan választják Ausztriát, ahová közel 40 százalékkal többen indultak útnak, mint egy évvel korábban. Olaszország továbbra is nagyon kedvelt, ezt mutatja a mintegy harmadával magasabb utasszám. A magyar utazók körében egyértelműen erősödik a kereslet a közeli, kevésbé felfedezett desztinációk iránt, amire kiváló példa Szlovénia: az országba közel 160 százalékkal többen foglaltak 2025-ben, mint az azt megelőző évben, különösen népszerű a Bledi-tó térsége.
Van, ami nem változik: nincs pénz
A felnőtt magyar lakosság 37 százaléka tervez idén nyaralást, és közülük sokan nem várnak a nyári szezonig a tervezéssel: egyharmaduk (34 százalék) már az év első három hónapjában elkezdte az utazás megszervezését. A CIB Bank megbízásából készült felmérésből az is kiderült, hogy további 24 százalék pedig április–májusban foglalja le a nyaralását. A korai foglalás legfőbb motivációja az olcsóbb ár és az early bird kedvezmények lehetősége: a válaszadók 47 százaléka ezt jelölte meg fő okként. Emellett 44 százalék a nyugodtabb, stresszmentesebb tervezést említi, míg 37 százalékot a szélesebb szállás- és járatkínálat motivál.
A fiatalok különösen árérzékenyek: a 18–39 évesek 54 százaléka kifejezetten az alacsonyabb árak miatt foglal korán.
Annak, hogy sokan korán elkezdik tervezni a nyári pihenést, valószínűleg az is az oka, hogy a nyaralók 62 százaléka teljes egészében saját maga szervezi meg az utazást – szállást, közlekedést, programokat egyaránt –, és mindössze 13 százalékuk vásárol teljes csomagot utazási irodán keresztül. A budapestiek körében az egyéni szervezés különösen domináns: 81 százalékuk teljesen önállóan intézi a nyaralást, szemben a községekben élők 58 százalékával.
A legnépszerűbb úti cél valamelyik belföldi desztináció (47 százalék), ezt követi a mediterrán térség – Görögország, Olaszország, Spanyolország – 28 százalékkal, valamint a közeli külföldi országok, például Horvátország vagy Ausztria (27 százalék). 19 százalék ugyanakkor még nem tudja, hol fog pihenni, ők nagy valószínűséggel megegyeznek azzal a 18 százalékkal, akik spontán, csak az indulás előtt néhány nappal vagy héttel kezdik el szervezni az utazást.
A nyaralás típusát tekintve a vízparti pihenés a legtöbbek kedvence (33 százalék), amelyet a rövidebb városlátogatások (19 százalék) és a wellness-gyógyüdülés (16 százalék) követ. Utóbbi a 60 év felettiek körében a legnépszerűbb (24 százalék), míg a fiatalabbak inkább a városlátogatásokat részesítik előnyben (22 százalék).
A magyar lakosság 40 százaléka egyáltalán nem tervez nyaralást idén – akárcsak 2025-ben –, az utazást nem tervezők túlnyomó többsége – 68 százaléka – ennek okaként azt jelölte meg, hogy egyszerűen nem engedheti meg magának.
A nem nyaralók 21 százaléka pedig valamilyen egészségügyi akadályt említett. „A felmérésből jól kirajzolódik, hogy akik nyaralni szeretnének, azok tudatosan és jó előre készülnek rá – legyen szó akár a foglalásról, akár a költségvetésről. Ugyanilyen fontos, hogy a megtakarítás is időben elkezdődjön” – mondta Vasas Norbert, a CIB Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője.
Beköszön az AI is
A magyarok közel fele tervez nyaralást idén, többségük azonban fejenként 200 ezer forintnál kevesebbet szánna a pihenésre – derül ki a Cofidis és az NRC közös reprezentatív kutatásából. A legtöbben csak megtakarításaikat felhasználva képesek finanszírozni az üdülésüket, ennek ellenére sokan költekeznek túl a vakáció alatt. A hazai lakosságnak leginkább egy tengerparton töltött családi vakáció jelentené a tökéletes álomutazást. A külföldi nyaralást pedig megfizethetőbbnek tartják a balatoni pihenéshez képest: a válaszadók csupán 15 százaléka tervez a Balatonnál nyaralni.
A 18–75 év közötti lakosság fele évente legalább egyszer elmegy nyaralni belföldön, míg külföldre nagyjából negyedük jut el minden évben. Akár hazai, akár határon túli nyaralásról van szó, a magyarok jelentős többsége legfeljebb 1 hetes útban gondolkodik. Idén a megkérdezettek közel fele (46 százalék) tervez többnapos nyaralást. Azok közül, akik már eldöntötték, hogy üdülnek, kétharmada tervezi ezt belföldön. A nyaralók háromnegyede autóval is utazik, a külföldet megcélzók kétharmada pedig repülőre is száll. Buszt vagy vonatot az üdülésre indulók közel harmada vesz igénybe.
A 30 év alattiak többsége aktív kikapcsolódást keres, míg a 60 év felettiek körében a passzív időtöltés a legnépszerűbb.
A lakosság többsége inkább új helyeket fedezne fel, mintsem visszatérjen a már bevált úti célokhoz, és szívesebben töltik a pihenést a családdal – akkor pedig a gyerekekkel –, mint barátok társaságában.
Az utazók harmada szívesen használ mesterséges intelligenciát a nyaralási programok megtervezéséhez – ez elsősorban a fiatalokra (18–29 év között 56 százalék) és a gyerekesekre (42 százalék) jellemző. Tízből négyen a világban tapasztalható katonai konfliktusok miatt némileg tartanak attól, hogy külföldre utazzanak. Ez leginkább a nőket és a hatvan év felettieket aggasztja.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!