Hihetetlenül pörög a hitelezés – halljuk mindenhonnan annak köszönhetően, hogy
az év első három hónapjában 789,2 milliárd forint nem folyószámla jellegű hitelt helyeztek ki lakossági ügyfeleknek a pénzintézetek.
Az összeg valóban megdöbbentő, 10 évvel ezelőtt, 2015-ben a teljes lakossági hitelpiac éves kihelyezése 621,2 milliárd forint volt. Éves szinten az első három hónap teljesítménye 49,2 százalékkal múlta felül a 2024-es kihelyezéseket.
A munkáshitel menti a buktát
Örömtüzeket ugyanakkor mégsem érdemes gyújtani, hiszen a statisztikák más soraiból az is kiderül, hogy valójában nem nőtt meg érdemben a hazai lakosság hitelfelvételi kedve – egyszerűen megdrágultak azok a beruházások –, legyen szó lakásról vagy bármilyen más fogyasztási cikkről – melyeket hitel segítségével szeretnének az emberek megszerezni.
Mindennél jobban mutatja ezt az, hogy miközben a folyósított hitelösszeg 50 százalékkal emelkedett, a bankok a 2024 első három hónapjában megszületett 129 902 szerződésnél csak 16 százalékkal több, 150 676 szerződést tudtak aláírni az ügyfelekkel, úgy, hogy a 20 774 darabos növekményből önmagában 15 335 szerződést elvisz a piac legújabb terméke, a Munkáshitel. Az új konstrukció nélkül a lakossági hitelpiacon az első negyedévben – a hitelösszegek kiugrása mellett – mindössze 4,2 százalékos lett volna a hitelt felvevő ügyfelek számának növekedése.
Drasztikusan megugró hitelösszegek
Ha nincs sokkal több ügyfél, akkor bizony a felvett hitelek összegének emelkedése dobja meg a piacot. Drámai, 66 százalékos növekedést láthatunk az egy szerződésre jutó átlagos hitel összegében a piaci lakáshiteleknél:
2025-ben minden hónapban 19 millió forintot meghaladó összegről szóltak az átlagos lakáshitel-szerződések, miközben 2024. I. negyedévében a 12,7 millió forintot sem érte el az ügyfelek által felvett piaci lakáshitelek átlagos összege.
Ez tehát a magyarázata annak, hogy miközben a piaci lakáshitelt igénylők száma az év első három hónapjában éves szinten alig több mint 3 százalékkal nőtt, addig az általuk felvett hitelösszeg 56,5(!) százalékkal 306 milliárd forint fölé ugrott. Mindezt úgy, hogy márciusban történelmi csúcsot ünnepelhettünk: soha nem járt még 110 milliárd forint felett az egyetlen hónapban kiutalt piaci lakáshitelek összege – idén 111,24 milliárd forintot vettek fel a háztartások. Az okok ismertek: a lakáspiacon komoly drágulás volt, köszönhetően annak, hogy az eladók lehetőséget láttak abban, hogy az állampapírokból az extra hozamfizetés után kiszállni akaró ügyfelek ingatlanbefektetésben gondolkodtak – jó részük hitellel kiegészítve a megtakarítását.
10-ből 2 lakáshitelforint csok pluszból jön
Miközben tavaly tavasszal mindenki lélegzet-visszafojtva leste, hova is fut fel a 2024. januárban bevezetett új családpolitikai termék, a csok plusz értékesítése, addig idén márciusban – miként arra a BiztosDöntés.hu elemzése figyelmeztet – nem a támogatott, hanem a piaci lakáshitelek bővülése tartotta meg a lakáshitelpiac dinamikáját, miután a csok plusz már nem tud érdemben hozzájárulni a növekedéshez. Mindez annak köszönhető, hogy erős bázist kellene megugrani az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!