Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hétfőn az Energiaszuverenitás 2026 konferencián arról beszélt, hogy valóban létezik-e energiaszuverenitás Európában. A rendezvényt a XXI. Század Intézet szervezte. Magyarország legnagyobb vállalatának első számú embere szerint energiaszuverenitásról inkább csak beszélünk, de a valóságban legfeljebb igény van rá. „Segíts magadon, és Isten is megsegít” című előadásában azt fejtette ki, hogy a politikai szándék megvan, ugyanakkor a számok teljesen mást mutatnak Európában.
Az Unió földgázfelhasználásának mindössze 5 százaléka származik saját termelésből, míg a kőolaj esetében ez alig 3 százalék.
Ez adottság – mondta –, amin önmagában nem lehet változtatni. A kérdés az, milyen válasz születik erre a helyzetre. Hernádi szerint a dekarbonizációs tervek nem rossz a kiindulópont. „Maga az ötlet nem is rossz” – fogalmazott. Az elképzelés az volt, hogy csökkenjen a fosszilis energiahordozók felhasználása, és ezzel együtt mérséklődjön az importfüggőség is. A probléma szerinte nem a cél, hanem az út.
Hernádi Zsolt szerint az elképzelés akár működhetett volna, a gyakorlat azonban teljesen mást mutat. Bár a fosszilis energiahordozók felhasználása csökkent, az importfüggőség 2019 és 2024 között alig változott. Ennek oka szerinte egyértelmű:
az orosz fosszilis függőséget politikai döntéssel amerikai függőségre cserélték. „Mondjuk ki, ez történt az utóbbi időszakban” – fogalmazott.
Mára kétszer annyi LNG érkezik az Egyesült Államokból, mint 2022-ben. Ez óriási beruházásokat indított el Amerikában, miközben Európa egyre nagyobb vevővé vált. Az unió éves földgázigénye, és ezen belül az LNG iránti kereslet nagyon gyorsan nőtt. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok legnagyobb exportpiaca az Európai Unió lett. Hernádi szerint az orosz földgáz kieső mennyiségének mintegy 45 százalékát Amerika pótolta. Az import iránya tehát megváltozott – a függőség nem.
A dekarbonizáció Kínában nem cél, hanem végeredmény
Hernádi Zsolt szerint a dekarbonizáció nem valódi strukturális fordulat eredménye, hanem elsősorban a gázár robbanásszerű megugrásának következménye. Ez az árrobbanás a Covid-időszakban következett be, és alapjaiban írta át az európai energiapiacot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai LNG-terminálok bővítése idővel lefelé nyomhatja az árakat.
Ez azonban szerinte új problémát vet fel: komoly megtérülési kockázatokkal kell számolni azoknál a beruházásoknál, amelyek most, magas árkörnyezetben indultak el. Hernádi Zsolt szerint a megújuló energiaforrások fejlesztése közben új típusú függőség alakult ki. A napelemek mintegy 90 százaléka Kínából érkezik, és az akkumulátorok esetében is hasonló kitettség látható. Szerinte kínai hegemónia jött létre a megújulók piacán Európában.
Hernádi Zsolt szerint Kína épp az ellenkezőjét csinálta annak, amit az Európai Unió. Folyamatosan építi az energiatartalékait, és felvásárolja a világszerte elérhető tárolókapacitásokat. A szénalapú termelést leszámítva valóban fejleszt, növeli a szuverenitását, és tudatosan csökkenti az importfüggőségét. Úgy fogalmazott, hogy
a dekarbonizáció Kínában nem cél, hanem melléktermék. Nem zöldek akartak lenni Pekingben, hanem szuverének. A kibocsátáscsökkentés ennek lett a következménye.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!