Hatalmas változások jönnek a Széchenyi kártyáknál

A kormány számára a jövő évi minimum 3 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében kiemelt szempont a kis- és középvállalati szektor – mondta hétfőn egy sajtótájékoztató keretében Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

Ezért döntött a kormány arról, hogy a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó 8 pontos Demján Sándor-programot hirdet meg. Ennek célja a vállalkozások tőkehelyzetének és hitelezésének ösztönzése. A program részeként november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 5 százalékról 3,5 százalékra csökken.

A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti: 

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX+,
• Széchenyi Lízing MAX+,
• Széchenyi Mikrohitel MAX+,
• Agrár Széchenyi Kártya MAX+.

Névváltás a láthatáron?

Fennállása alatt a Széchenyi Kártya a hazai kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. Szabados Richárd azt is megemlítette, hogy a gazdasági tárcában gondolkodnak azon, hogy a kártyaprogramot is – annak kezdeményezője kapcsán – Demján Sándorról nevezik el.

A válságokkal terhelt évek során a meghirdetett programok (Széchenyi Kártya krízishitelprogram, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében

Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5 826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó, 2022 decembere óta elérhető SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben – mondta az államtitkár.

A Széchenyi Kártya Program elemeit igénylő vállalkozások legnagyobbrészt a nagy- és kiskereskedelem, az építőipar, az ingatlanügyek és az agrárszektor képviselőiből kerülnek ki. Az igénylők területi eloszlása szerint Budapest, Pest megye, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében van 5 százalék felett a kibocsátott SZK-hitelek részaránya – jelezte az államtitkár.

A beruházási hitelek aránya a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékot, értékben pedig 20 százalékot tesz ki – mondta Szabados Richárd.  Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint az átlagösszeg. 

Több irányból csökken a hitelteher

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/10/28/szechenyi-kartya-ngm-vallalati-hitelezes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!