Régóta várt tömegpályázat jelent meg a napokban a 2021–2027-es uniós ciklus keretében, méghozzá a hazai kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási csatornájának tekintett GINOP Pluszban. A „kkv-k innovációs képességének támogatása” című, GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú pályázat 75 milliárd forinttal kecsegtet, amiből két részletben előbb idén 40, majd jövőre a fennmaradó 35 milliárd válik elérhetővé. Egy-egy projekthez 20–50 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető 60–70 százalékos intenzitás mellett, ráadásul a megítélt összeg 30 százaléka, legfeljebb 15 millió forint, már előleg formájában is hozzáférhető.
A Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portálon megjelent kiírásra reagálva gyorselemzésében a fő paraméterekre már felhívta az Index figyelmét Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Arra is rávilágított: a műszaki, szakmai tartalom meghatározásához szükséges, hogy a projekt keretében üzletifolyamat-innováció valósuljon meg.
A célkeresztben egy olyan új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamatnak kell állnia, amely jelentősen különbözik a már meglévőtől, és amelyet a projekt fizikai befejezését követően valóban bevezet, alkalmaz és fenntart a kedvezményezett vállalkozás. Az ECC ügyvezetője a felhívás apropóján úgy összegzett, hogy a hatékonyságnövelés kulcsa az automatizálás, a robotizálás és a termelésirányítási szoftver, ezek megléte a letöbb esetben elősegíti a szintlépést, legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen összetevők.
A GINOP Plusz-felhívás keretében a vállalkozások üzletifolyamat-innovációs tevékenységei az alábbiak lehetnek:
- termelési és/vagy gyártási folyamatú innovációs tevékenységek,
- marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységek,
- logisztikai innovációs tevékenységek és
- szervezeti innovációs (adminisztratív és menedzsment fejlesztés) tevékenységek.
Új kapukat nyit a GINOP Plusz
Ennek mentén piaci körképünkben a négy irányvonal egy-egy releváns szereplőjét kérdeztük a friss GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú pályázat apropóján.
Salga Péter, a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó Dyntell ügyvezetője rávilágított:
A mesterséges intelligencia körülvesz bennünket: használjuk az autónkban, a telefonunkon, kérdezünk tőle, látjuk a filmeken, de a cégünk folyamataiban még nem jelent meg igazán. A kormány szándéka, hogy ezeket az innovációkat elvigyék a kisvállalati szereplőkhöz.
Egy cégvezető valóban azt akarja, hogy az informatikai rendszere valós időben segítse a döntéseiben, vagy akár avatkozzon be, ha rossz irányba mennek a dolgok. A szakember úgy látja, a pályázat lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a nagyvállalatok férjenek hozzá a modern technológiához, hanem a kisebb magyar vállalkozások is lecserélhetik a rendszereiket a mesterséges intelligenciát valóban használó, profittermelő megoldásokra.
Kovács Gábor, a szerszámgépek gyártására és forgalmazására specializálódott DMG MORI magyarországi értékesítési és szerviz-leányvállalatának ügyvezetője mindenekelőtt az alábbiakat emelte ki:
A megmunkálásban kialakult folyamatok és eszközök folyamatosan fejlődnek, miközben az új technológiák, köztük a digitális értékteremtő hálózatok integrált rendszerei dinamikusan szereznek egyre nagyobb befolyást. Emellett az éghajlatváltozás kihívásai is megfelelő válaszokat igényelnek.
Ennek fényében a DMG MORI kialakítja a Machining Transformation (MX) […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/09/30/palyazat-unios-forrasok-tamogatas-kkv-innovacio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!