Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kezdetben minden diplomáciai vita csak egy finomhangolási kérdésnek tűnik. De ahogy Bóka János fogalmaz az Indexnek: ma már két, egymással szemben futó Európa-kép versenyez a kontinens jövőjéért. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, föderális Európai Unió, amely új identitást próbál építeni a közös szabályokból. A másikon – a magyar kormány víziója – az együttműködő nemzetállamok szövetsége, amely saját gyökereiből, a zsidó-keresztény civilizáció talapzatáról merít erőt.
„Mi az integrációt nem a nemzetek feloldásának, hanem megerősítésének tekintjük” – mondta a 2023 augusztusa óta európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki szerint ez az ellentét ma már nem csupán filozófiai különbség, hanem feloldhatatlan politikai törésvonal Brüsszel és Budapest között. Bóka szerint az elmúlt hónapokban két folyamat futott párhuzamosan.
- Az egyik: a politikai konfliktus mélyülése, amelyet a háborúhoz, a versenyképességhez és a zöldátmenethez kapcsolódó uniós döntések csak tovább éleztek. „Itt sokszor érezzük úgy, hogy az Európai Unió stratégiailag rossz irányt vett” – teszi hozzá.
- A másik folyamat viszont ennek szinte ellenpontja: a magyar uniós elnökség tapasztalata, amely szerinte bebizonyította, hogy Magyarország képes konszenzust teremteni, szakmailag felkészült, és képes levezényelni egy sikeres félévet. Szerinte a magyar kormány megmutatta, hogy vannak alternatíváik, és együtt tud dolgozni azokon a területeken, ahol van közös álláspont.
„A baj az, hogy erre az európai intézmények részéről egyelőre kevés nyitottságot látunk” – összegezte. Innen indult az a beszélgetés, amelyben Bóka János nemcsak a brüsszeli viták logikáját és a magyar Európa-politika mélyebb filozófiáját vázolta fel, hanem egy új feladatkör is szóba került: Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére ő felel az antiszemitizmus elleni küzdelem kormányzati koordinálásáért is.
„Nem akarjuk kiszerelni a politikát az Európa-politikából”
Az első kérdés adta magát: hogyan lehet érdemi kapcsolatot építeni Brüsszellel, miközben Magyarországot hónapok óta uniós vezetőket ábrázoló plakátok borítják? Nem feszül-e ellentmondás aközött, hogy a kormány egyszerre próbál együttműködni az Európai Unióval, miközben nyilvánosan bírálja annak vezetőit?
De Bóka János szerint nincs abban ellentmondás, ha a kormány egyszerre tárgyal Brüsszellel, és kritizálja annak vezetőit. „Mi nem akarjuk kiszerelni a politikát az Európa-politikából” – fogalmazott. Szerinte az uniós viták nem pusztán technikai vagy jogi kérdések, hanem a kontinens jövőjét meghatározó politikai irányokról szólnak. „Ez nem szakmai vita, hanem bizalmi kérdés is: elhisszük-e az uniós vezetőkről, hogy abba az irányba kormányozzák Európát, amerre mi is mennénk?” – mondta.
A miniszter úgy látja, a magyar kormány sosem titkolta, hogy bizalmi deficit alakult ki a jelenlegi brüsszeli vezetéssel szemben, és a plakátkampány ennek a politikai álláspontnak a kifejeződése. „Ez a politikai kommunikáció a vita része, és szerintem teljesen legitim eszköz. Egy ilyen vitának nemcsak ügyekről, hanem személyekről és világnézetről is szólnia kell” – tette hozzá.
De valóban be akar avatkozni Brüsszel a magyar választásokba? – kérdeztük a minisztertől, utalva arra a kormányzati kommunikációban visszatérő állításra, miszerint az uniós intézmények Magyar Pétert támogatják, és azt szeretnék, ha ő győzne a választásokon. De vajon miben mutatkozik meg ez a beavatkozás, és milyen konkrét jeleit látja ennek a kormány?
Bóka János szerint nem a magyar kormány találta ki, hogy Brüsszel más politikai vezetést látna szívesen Budapesten
– ez szerinte nyíltan megjelent az uniós fórumokon is. „Ott voltam a magyar uniós elnökség parlamenti vitáján, ahol a bizottság elnöke világossá tette, a jelenlegi magyar kormányt nem tekinti politikai partnernek.” A miniszter szerint az Európai Parlamentben megszólaló frakcióvezetők ennél is egyértelműbben fogalmaztak: „A felszólalásokból világosan kiderült, hogy ők valaki mást szeretnének látni a magyar kormány élén.”
Az uniós pénzek politikai fegyverré váltak?
A miniszter úgy látja, ez nem véletlen, és nem is félreértés: „Az európai intézmények azért szeretnének más miniszterelnököt, mert úgy gondolják, ő majd olyan intézkedéseket hoz, amilyeneket ők elvárnak. Ez a szándék egyértelműen kiolvasható mind az európai intézmények, mind pedig a Tisza Párt kommunikációjából.”
Bóka János szerint az uniós pénzek körüli vita ma már nem jogi, hanem kőkemény politikai kérdés. Mint mondta, az elmúlt évek tapasztalatai alapján meggyőződése, hogy az Európai Bizottság tudatosan használja az uniós forrásokat politikai eszközként. „A bizottság nem fog olyan döntéseket hozni a választások előtt, amelyek javítanák a kormány politikai esélyeit – vagy rontanák az ellenzékét. Ezek kifejezetten politikai alapon születnek” – fogalmazott.
A miniszter szerint ezzel a Bizottság fegyvert csinált az uniós támogatásokból: nem Magyarország utasította el a forrásokat, hanem Brüsszel döntött úgy, hogy enged a politikai nyomásnak.
„Innentől kezdve az, hogy mit kell tennie a kormánynak a pénzek megszerzéséhez, inkább elméleti beszélgetés, mert a Bizottság részéről nem látom a szándékot arra, hogy bármit tegyen, ami az ellenzék esélyeit rontaná.”
Bóka szerint az ellenzék kommunikációjának egyik fő pillére épp az, hogy ők képesek lennének „elhozni” az uniós forrásokat, míg a kormány nem. Ő viszont máshogy látja: „Meggyőződésem, hogy a kormány is hozzá fog férni ezekhez a forrásokhoz – de ez egy hosszabb, politikai jellegű folyamat lesz, amelynek a vége valószínűleg a következő hétéves költségvetés elfogadása környékén lesz.”
A miniszter hozzátette: az uniós pénzeknek mindig van ára, csak nem mindegy, ki fizeti meg. „Nincsenek ingyenebédek. Az uniós forrásokért politikai árat kell fizetni. Úgy látom, a mostani ellenzék hajlandó lenne ezt az árat megfizetni – de ezzel a magyar emberek járnának rosszabbul, mert az elvárt intézkedések végrehajtása számukra hátrányos lenne.”
Brüsszel elveszítette befolyását, az antiszemitizmus pedig hétköznapivá válik
Ahogy azt már említettük, Bóka János új feladatot is kapott: saját kezdeményezésére Orbán Viktor miniszterelnök az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki. A miniszter szerint ez nem csupán egy új cím a névjegyen, hanem olyan terület, ahol személyes meggyőződés és kormányzati felelősség találkozik. Erre azonban később visszatértünk, előbb arra kértük a minisztert, hogy értékelje az unió külpolitikáját – különösen annak fényében, hogy Trump izraeli békekötésére az uniós vezetők közül csak az Európai Tanács elnökét hívták meg.
A miniszter szerint a közel-keleti válság tökéletes tükre annak, mennyire elveszítette súlyát az Európai Unió a világpolitikában.
A közel-keleti helyzet, mint cseppben a tenger, megmutatja, hogy az EU politikai súlya és érdekérvényesítő képessége drámaian leromlott
– mondta. Hozzátette: az unió ma nem tényező sem a Közel-Keleten, sem az orosz–ukrán háború tekintetében.
„Izraellel szemben konfrontatív pozícióba manőverezte magát, emiatt elveszítette a befolyását arra, milyen döntéseket hoz az izraeli kormány. A terrorista szervezetek tevékenységére pedig eddig sem volt hatása, és ezután sem lesz” – fogalmazott a miniszter. Szerinte a térség államai – Egyiptom, az Öböl menti országok, Szaúd-Arábia vagy Jordánia – sem tekintenek komolyan az EU-ra, és az Egyesült Államokra sincs érdemi befolyása. „Az unió légüres térben mozog” – mondta, majd hozzátette: a nemzetközi szereplők napjainkban már legfeljebb pénzügyi donorként tekintenek Brüsszelre.
De miért, hogyan kerültek Bóka Jánoshoz a magyar zsidósággal kapcsolatos ügyek? „Ezt én kértem, ezt én kifejezetten ambicionáltam a miniszterelnöknél.” Majd azt is kifejtette, hogy részben belső késztetést érzett arra, hogy tegyen valamit ezen a területen – „hogy előremozdítsam az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és támogassam a zsidó közösségek megerősödését, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában”.
„Európa el fogja veszíteni a lelkét”
Először az uniós elnökség idején kezdett aktívan foglalkozni a témával, amikor Magyarország kezdeményezésére elfogadtak egy tanácsi nyilatkozatot az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a zsidó élet előmozdításáról. „Ez sikeres vállalás volt, a dokumentum megszületett, és európai szinten kijelölte a fő irányokat.”
Bóka ugyanakkor aggasztónak látja az európai közbeszéd alakulását. „Az antiszemita beszéd kezd hétköznapivá válni. Sok uniós tagállam kormánya vagy megtűri, vagy hallgatólagosan támogatja az antiszemitizmus határán mozgó közbeszédet, és belpolitikai nyomásra olyan döntéseket hoz, amelyek megnehezítik, sőt egyes helyeken lehetetlenné teszik a zsidó közösségek életét.”
A miniszter szerint Európában új, aggasztó politikai együttműködés alakult ki az iszlamista és a szélsőbaloldali radikálisok között, ami egyre erősebb hangot kap az uniós intézményekben is.
Ha ennek nem állunk ellen, ha nem állunk ki határozottan a zsidó közösségek mellett, akkor Európa el fogja veszíteni a lelkét. Olyan folyamatok indulnak be, amelyek a legrosszabb történelmi tapasztalatokat idézik.
Úgy véli, európai szintű fellépésre van szükség. Ezen a ponton emlékeztettük a minisztert, hogy nem minden Izraellel szembeni kritika antiszemitizmus, és a két fogalmat érdemes elválasztani […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/10/18/boka-janos-orban-viktor-miniszter-europai-unio-zsido-iszlam/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!