Az Európai Parlament 2023. februárban szavazta meg azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, amivel betenné a kaput a belső égésű motoros autóknak.
A megállapodás értelmében a kivezetés fokozatosan történne: 2030-ig a 2021-es szinthez képest az új személygépkocsik esetében 55, az új kishaszongépjárműveknél pedig 50 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A teljes karbonsemlegességet pedig a 2035-ös céldátumig kell elérni.
Bár az elektromobilitásra való egyoldalú törekvés célja utóbbi, vagyis a kibocsátásmentes közlekedés elérése az Indexnek nyilatkozó autóipari szereplő rávilágít: fontos volna, hogy a lakosság reális képet kapjon a zöldátállásról. „A fizika törvényei értelmében lehetetlen küldetés az a törekvés, hogy a használati mellett az előállítási fázis is karbonmentesen történjen .Az autó teljes életciklusa alatt nem kivitelezhető a zéró kibocsátás” – mutatott rá Knezsik István, az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke.
Egy tucat lehetőség
Adódik a kérdés, hogy amennyiben a mobilitás elektrifikációja révén sem érhető el a kibocsátásmentesség, Európa miért tette le egyoldalúan voksát az elektromos autók mellett, holott Knezsik István elmondása szerint jelenleg 12 féle hajtáslánc áll rendelkezésre.
Alternatíva lehet többek között az elektromos autó mellett a hibrid, a mild hibrid, a plug-in hibrid, vagy a szintén elektromos autókhoz sorolható range extender, vagyis hatótávolság-növelő megoldás, ami fedélzeti áramfejlesztő segítségével oldja meg a villanyautó akkumulátorának menet közbeni töltését. A gázos autók világában beszélhetünk LNG-vel, vagyis cseppfolyósított földgázzal (PB-gáz), továbbá SNG-vel (synthetic natural gas = mesterséges metán) működő járművekről, amit elsősorban buszok, teherautók használnak. Emellett ott vannak hidrogént alkalmazó autók, illetve a hagyományos benzin-, vagy dízelmotorral hajtott járművek.
Európa az egyetlen kontinens, amely teljes mértékben az elektrifikáció mellett tette le voksát a közúti közlekedés terén. „Sokszínű lesz a jövő közlekedése, aminek egyik főszereplője kétségkívül az elektromos autó lesz, ám hogy milyen mértékben, azt a vevők döntik el” – mutatott rá Knezsik.
Az elektromosautó-értékesítések Európa-szerte megtorpantak. A csökkenő kereslet pedig számos nagy gyártót arra sarkalt – szembemenve az uniós elvárásokkal, de megfelelve a piaci folyamatoknak –, hogy üzleti terveikben ismét hangsúlyos szerepet kapjon a hagyományos autógyártás.
Az elektromosautó-eladások terén nyomott satufék oka egyelőre ismeretlen, de a mögötte meghúzódó támogatások európai szintű elapadása, visszafogása magyarázat lehet. A technológiai alapú támogatás helyett sokkal inkább tartanék helyesnek egy kibocsátás alapút, amelynek több formája lehet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a technológiai átállás árát – amiről a lakosság nem kap reális képet – a hagyományos autókat vásárlókkal akarják megfizettetni
– fogalmazott Knezsik István, aki szerint, amennyiben a mostani tendencia folytatódik a járműiparban, akkor a személyautó a „hercegek és grófok kiváltsága lesz”.

Mindent összevetve izgalmas kihívásnak tartja az elektromobilitást. Úgy véli, hogy
az akkumulátor-technológia fejlődésével egy hipertöltésre, ezzel párhuzamosan nagyobb távolságok megtételére alkalmas akkumulátor kifejlesztésével az elektromos autók a hajtáslánc-bajnokság listavezetőjévé avanzsálódhatnak, ám ez továbbra sem jelent kizárólagosságot a többi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!