Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Duna rekordalacsony vízállása miatt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. augusztus elején bejelentette mind a négy blokk leállítását, ami az erőmű történetében példátlan lépés. György László szerint azonban érdemes pontosan látni, mi is a probléma természete.
Az erőmű közlésére hivatkozva a docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dunában még a mostani extrém kisvíznél is elegendő víz van a blokkok hűtéséhez.
„A probléma az, hogy a vízszint a fő hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai alá süllyedt. Vagyis nem új vízforrást kell találni: a Duna vizét kell a vízkivételhez terelni, helyileg megemelni vagy átszivattyúzni”.
Erre a közgazdász szerint nem egy, hanem legalább három ideiglenes műszaki megoldás létezik.
- Ideiglenes sarkantyú vagy terelőmű,
- szádfalas elzárás és nagy teljesítményű szivattyúzás,
- úszó szivattyútelep vagy pontonos átemelés.
Kőszórás a mederbe: az öt-tíz napos változat
Az első lehetőség egy ideiglenes sarkantyú vagy terelőmű. A sarkantyú a partból a mederbe benyúló, kőszórásos, szádfalas vagy moduláris elemekből álló építmény, amely leszűkíti a kisvízi medret.
A docens leírása szerint ez a sodrást a hidegvíz-csatorna – vagyis az a mesterséges meder, amelyen a Duna vize gravitációsan érkezik az erőműhöz – irányába terelné, és megfelelő elhelyezés esetén helyi visszaduzzasztást is létrehozhatna.
A megvalósítási időt 5–10 napra, a költséget 0,5–2 milliárd forintra becsüli, feltéve, hogy a mederadatok, az úszóművek, a daruk és a kőanyag azonnal rendelkezésre állnak.
Előnyeként azt emelte ki, hogy gyors, egyszerű, és működéséhez nem kell folyamatosan energiát fogyasztani. Korlátja viszont, hogy csak hidrodinamikai modellezés – a víz áramlásának számítógépes szimulációja – mutathatná meg, elegendő vízszintemelkedést adna-e a teljes termeléshez. Erről mesterséges intelligenciával generált képet is megosztott illusztrálásként.
Amit 1983-ban mínusz tizenöt fokban megcsináltak
A második változat a szádfalas elzárás és a nagy teljesítményű szivattyúzás kombinációja. A szádfal egymásba kapcsolódó, hosszú acéllemezekből álló ideiglenes fal, amelyet vibrálással vagy veréssel süllyesztenek a mederbe.
A mögötte kialakuló ideiglenes víztérbe nagy teljesítményű szivattyúk emelnék át a Duna vizét. A docens hangsúlyozta: a szádfal önmagában nem hoz vizet, csak a szivattyús rendszerrel együtt működik.
Pontosan ezt a logikát alkalmazták Pakson 1983 novemberében. A bejegyzés részletezi az akkori időrendet: november 13-án született meg a döntés, 25-én lezárták a hidegvíz-csatornát és működött a rendszer, 27-re stabilizálódott az üzem, 28-án pedig átadták a provizóriumot, vagyis az ideiglenes műtárgyat.
A működő rendszer így tizenkét nap, a teljesen stabil üzem nagyjából két hét alatt készült el – mínusz 5 és mínusz 15 Celsius-fok közötti hidegben.
1983 legfontosabb tanulsága nem az, hogy pontosan ugyanazt kell újra megépíteni
– írta György László, aki szerint az igazi üzenet az, hogy egy bonyolult, országos mozgósítást igénylő ideiglenes hűtővízrendszert már negyvenhárom évvel ezelőtt is szűken két hét alatt működőképessé tettek.
A mai megvalósítási időt rendkívüli munkarendben 10–14 napra, a költséget a négy blokk teljes vízigényére méretezve 5–10 milliárd forintra teszi. Összehasonlításul: az 1983-as beavatkozás 25 millió forintba került, ami a KSH fogyasztóiár-indexe alapján 2025-ös árszinten körülbelül 1,2 milliárd forintnak felel meg – akkor viszont egyetlen blokk mintegy 20 köbméter/másodperces igényét kellett kielégíteni. A négy mai blokk teljes üzemének körülbelül 100 köbméter/másodperces igénye van.
Uszályra szerelt szivattyúk
A harmadik lehetőség az úszó szivattyútelep vagy a pontonos átemelés. Ebben az esetben nagy teljesítményű szivattyúkat telepítenének uszályokra vagy pontonokra – vízen úszó, lapos, stabil szerkezetekre –, a szívóoldalt a Duna mélyebb részére helyezve.
A vizet innen közvetlenül a hidegvíz-csatornába vagy a vízkivételi rendszerhez vezetnék. A docens becslése szerint részleges kapacitásra 3–7 nap alatt telepíthető, a teljes rendszer kiépítése inkább 7–14 nap.
A költséget részleges termelés esetén 1–4 milliárd forintra, teljes kapacitásnál akár 5–10 milliárd forintra teszi. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/08/05/paks-duna-hutoviz-gyorgy-laszlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!