Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Több ízben is írtunk arról, hogy lakhatási válság tombol Magyarországon, a megoldás fénye pedig még csak nem is pislákol az alagút végén. Az Indexnek nyilatkozó ingatlanszakértő szerint lakhatási válságról nem beszélhetünk, az azonban tény, hogy az otthonhoz jutás nem könnyű feladat – az okokat többek között itt fejtettük ki –, ez azonban nemcsak magyar, hanem összeurópai sajátosság.
„A kulcsfogalom a diszponibilis, vagyis a rendelkezésre álló jövedelem, ami azt mutatja meg, hogy a lakhatási, élelmiszer-ellátási, egészségügyi stb. kiadásokon felül mennyi szabadon elkölthető jövedelem marad a lakosok zsebében. Ebben sajnos nem állunk túl jól” – hívja fel a figyelmet Csuhay Attila, a többek között ingatlankivitelezéssel, -felújítással, -üzemeltetéssel, illetve vagyonkezeléssel foglalkozó GPM Kft. ügyvezető igazgatója, akivel több ingatlanpiaci és lakhatási kérdést is érintettünk.
Belváros helyett a realitás talaja
Csuhay Attila a lakhatási nehézségekkel kapcsolatban elmondta: a megfizethető albérlet esetében fontos, hogy a főváros milyen területéről beszélünk. „Párizsban sem a Champs-Élysées közelében, és New Yorkban sem az 5th Avenue-nál bérelnek lakást a diákok, hanem a külső kerületekben. Budapesten sem a belvárosi részek igazodnak leginkább az egyetemi hallgatók pénztárcáihoz, az pedig a tehetősebb nyugat-európai városokban is luxusnak számít, hogy diákok egyedül bérelnek lakást” – mondta az ingatlanszakértő, aki szerint megoldást a külső, olcsóbb kerületek, illetve az jelenthet, ha 2–3 diák közösen bérel lakást.
„Nem elvárható Európa egyik legszegényebb országában, hogy az egyetemisták külön-külön albérletben lakjanak. Amennyiben a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy külön lakást béreljenek, vagy épp vásároljanak gyermeküknek, célszerű a realitás talaján maradni és racionalizálni” – jegyezte meg Csuhay Attila, hozzátéve: a legfontosabb lépés a minőségi kollégiumok létesítése volna, ami elszívhatná az egyetemistákat az albérletpiacról, és ami a bérleti díjak konszolidációját vonhatná magával.
Építés, építés, építés
Az egyetemisták mellett számos dolgozó honfitársunk is albérletbe kényszerül, amit nem könnyű kigazdálkodni az alacsony magyar fizetésekből.
A lakáshoz jutást célzott koncepció mentén kellene segíteni, több lépcsőben. Minél több lakást kellene építeni, amire adott is a lehetőség, például a rozsdaövezetek bevonásával. Ehhez a fejlesztőcégek bevonására és koordinálására is szükség van. A földhivatali adatbázisból információt lehetne gyűjteni arról, kik vásárolnak új lakást, hol, átlagosan mennyiért stb. Ezekből komplett gazdasági, illetve városszociológiai következtetéseket lehetne levonni, ami segíthetne a beruházások optimális tervezésében. Ezáltal komplett városnegyedeket lehetne megtervezni
– fejtette ki Csuhay Attila.
Ugyanakkor rámutatott, hogy a beruházók inkább kivárnak az új projektekkel, a meglévőket igyekeznek befejezni. Amíg magas a hitelkamat (projektfinanszírozás), addig a projektek is drágábbak, továbbá kockázatosabbak lesznek – mondta.
„A beruházók sok esetben nem vallják be a valós értékesítési adatokat. Az egyik jelenleg futó beruházásunk esetében 70 százalékos készenlét mellett 50 százalékos értékesítésnél tartunk, ami kiemelkedőnek tekinthető, bár való igaz, a frekventált lokációnak köszönhetően a lakások többsége kiváló befektetési lehetőséggel kecsegtet” – mondta a GPM vezére, aki szerint ugyanakkor a lakhatási célú minőségi cserét, vagyis amikor valaki egy nagyobb, szebb, minőségibb lakásra cseréli le a meglévőt, nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, pláne az újlakáspiacon.
A szakértő szerint a minél több lakás piacon való megjelenése versenyre késztetné a fejlesztőket, aminek köszönhetően konszolidálódhatnának az újlakásárak. Ugyanis a jelenleg 1,5-1,7 millió forint körüli átlagos négyzetméterárakat kevesen képesek megfizetni. A GPM az Eltinga ingatlanpiaci kutatóközpont segítségével vizsgálta a Budapesten jelenleg zajló újlakás-beruházásokat. A közel 350 projekt alapján számított aktuális átlagos négyzetméterár 1,356 ezer forint. A szórás nagy: a XXIII. kerületben van olyan projekt, ahol már 763 ezer forintos négyzetméteráron elérhetők lakások, ám akad olyan VI. kerületi beruházás, ahol a 4 millió forintot is átlépi az egy négyzetméterre számított árszint.
„Egyre nagyobb elvárások mutatkoznak a fejlesztőkkel szemben, akár például a biztonsági, vagy épp fenntarthatósági kritériumok képében. Ezek bár elengedhetetlen, ám értelemszerűen költségnövelő tényezők. Azonban számos olyan pont van a szabályozásban – érdemes lenne külföldi példákat is megnézni –, amelyek kiiktatása a minőséget nem csorbítja, ám a bekerülési költségeket csökkentené, aminek szinten […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!