Új szintre lép a hazai digitalizáció: a Magyar Telekom nagyszabású optikai hálózatfejlesztést indít uniós és saját forrásból, aminek célja, hogy néhány éven belül gyakorlatilag minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a gigabitképes internet. A DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében a vállalat 20,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből 16 vármegye 41 járásában fejleszt, több mint 500 települést érintve. A beruházás eredményeként 118–120 ezer új igényhely kapcsolódik be a hálózatba 2028 végéig, miközben a kivitelezés már 2026-ban elindul.
A program azonban csak egy szelete annak a jóval nagyobb ívű stratégiának, amelyben a Telekom az elmúlt években a hazai digitális infrastruktúra egyik legnagyobb fejlesztőjévé vált.
„Nem kampány, hanem stratégia” – 300 milliárdos hálózatépítés
Nagy Péter műszaki vezérigazgató-helyettes szerint a jelenlegi fejlesztési hullám gyökerei egészen 2019–2020-ig nyúlnak vissza, amikor a Telekom tudatosan döntött az optikai és mobil-infrastruktúra párhuzamos modernizációja mellett.
Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forint értékben fejlesztettük a hálózatunkat
– mondta, hangsúlyozva, hogy ez nem kampányszerű beruházás, hanem következetes stratégia.
A számok ezt a léptéket jól mutatják: ma már körülbelül 4 millió háztartás számára elérhető gigabitképes hálózat, ebből nagyjából 3 millió optikai alapon működik, míg 1 millió még HFC- (koaxiális) technológián. A fejlesztések azonban nem lassulnak: 2026-ban további 300 ezer háztartás bekötése szerepel a tervekben.
A háttérben egyértelmű piaci kényszer áll. Az adatforgalom évről évre gyors ütemben nő: a vezetékes hálózatokon 17-18 százalékos, a mobilnál akár 20-25 százalékos bővülés is tapasztalható. Ez folyamatos kapacitásfejlesztést igényel, amelyet a Telekom már most előkészít: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen olyan hálózatméretezésen dolgoznak, amely akár 50 gigabites sebességet is lehetővé tesz a jövőben.
Nagy Péter szerint a végcél világos: 2030-ra egységes, optikára épülő infrastruktúra, amelyben a jelenlegi párhuzamos technológiák fokozatosan háttérbe szorulnak.
A „fehér foltok” felszámolása: üzletileg nem, társadalmilag annál inkább
A DIMOP-program egyik legfontosabb eleme, hogy olyan területekre is eljut a korszerű hálózat, ahol eddig nem volt gazdaságos fejleszteni. Kövesi Gabriella szabályozási igazgató kiemelte: a pályázati konstrukció kifejezetten azokra az úgynevezett fehér igényhelyekre fókuszál, ahol nincs gigabitképes infrastruktúra.
„A Telekom nemcsak a támogatott projekteket viszi, hanem jelentős önerős fejlesztéseket is vállalt: mintegy 560 ezer igényhelyet építünk ki piaci alapon” – mondta. A két szám együtt mutatja a stratégia lényegét: a vállalat egyszerre reagál piaci és társadalmi igényekre.
A szabályozás sajátossága, hogy ahol a Telekom vállalta a piaci alapú fejlesztést, ott más szolgáltató nem kaphat állami támogatást ugyanarra a területre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat jelentős mértékben meghatározza a fejlesztési térképet.
A beruházások […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!