Konstruktív és előremutató egyeztetés zajlott a kereskedelmi szektor szereplői, illetve a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) között – számolt be az Indexnek Neubauer Katalin, a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A felek a június 1-től életbe lépő kötelező akciók körüli kérdéseket vitatták meg.
„Konkrét javaslatokkal érkeztünk az egyeztetésre. Minden, a kereskedelmi láncok által vitatott pont tekintetében megnyugtató válaszokat kaptunk, amik reményeink szerint beépülnek a készülőfélben lévő végleges rendeletbe” – mondta a főtitkár.
Ezek a következők voltak:
- A kormány álláspontja szerint a kötelező akciók a minimum évi 500 millió forint bevételt elkönyvelő kereskedelmi egységekre vonatkoztak volna, a kereskedelmi érdekvédelem javaslatára a bevételminimumot egymilliárd forintra emelik fel. „Lényeges elem lenne, hogy ez az árbevétel kifejezetten a napi fogyasztásicikk-kereskedelemből származzon” – ismertette Neubauer Katalin.
- Szintén teret kapott a szakma akció időpontjára vonatkozó változtatási kérelme. Az eredeti elképzelés szerint csütörtöktől csütörtökig tartott volna az akciós időszak. „Az akció időtartam ugyanúgy egy hetet ölel fel, de minden kereskedelmi hálózat a saját akciós időszakához igazíthatja a termékcsoportonként egy hetente változó termékre vonatkozó kötelező árengedményt.
- Fontos pontként hangsúlyozta a főtitkár, hogy az országos franchise-rendszerben működő egységek számára nem előírás a kötelező akciók megjelentetése országos akciós kiadványaikban. „A legfontosabbak a helyi szintű üzenetek, hogy az adott kereskedelmi egység vásárlók irányába mutatott kommunikációja egyértelmű legyen a kötelező árengedményeket tekintve – például bolti plakátokon keresztül” – szögezte le.
- A kiskereskedőknek a tervezettel ellentétben nem kell majd megduplázniuk a készleteiket, elegendő lesz az átlagosan értékesített mennyiséget tartani a heti kötelező akciók alatt.
„Fontos és jó hír a vásárlók számára, hogy valamennyi szereplő annak érdekében egyeztetett, hogy minél kedvezőbb fogyasztói árakkal szembesüljenek a boltok polcainál” – tette hozzá.
Az élelmiszerekre kivetett kötelező akciók kormányrendeletének pontos tervezetéről itt írtunk.
A hátvédsort még meg kell erősíteni
Neubauer Katalin felhívta a figyelmet, hogy vannak még olyan szereplői az ellátási láncnak, akiket a kezdőcsapatba kell állítani az infláció elleni Bajnokok Ligája-döntőben.
A kiskereskedelem mellett a feldolgozóipart, valamint a termelői ágazatot is be kell vonni a meccsbe. Erre a felvetésünkre is hajlandóságot láttunk, az viszont egyelőre kérdéses, hogy mindez hogyan és mikor valósulhat meg, a hozzáállás mindenesetre biztató
– közölte. Hozzátette: az inflációs célok elérése mindaddig távolinak tűnik, amíg csak a kiskereskedelem az árcsökkentésre irányuló intézkedések kötelezettje, „hiszen az áremelkedés a gyártóktól, illetve a feldolgozóipartól ered”.
Reklámfogás helyett célzott termékcsoportok
Egyes kereskedelmi egységek már a kötelező akciózás részletszabályainak megjelenése előtt árnyesésbe kezdtek az árleszállítási verseny jegyében. A Tesco arról tájékoztatta az Indexet, hogy a rendkívüli kedvezmények az eddigi négy helyett jellemzően húsz árucikket érintenek. Ebből kiindulva adódhat a kérdés: szükséges a kötelező akciózás rendeleti úton történő bevezetése, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!