Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Boros Áron a napokban közzétett írásában úgy fogalmazott: a gazdaságot nem hangzatos jelszavak, hanem a tőkeáramlások rideg törvényei alapján kell értékelni, a tőke ugyanis mindig a legkisebb ellenállás irányába folyik – ha nem építenek neki korszerű medret, egyszerűen elszivárog.
A vezérigazgató szerint ez a dráma zajlik most Magyarországon, és ha nem változik sürgősen a szakpolitikai gondolkodás, a hazai innováció örökre megreked a „mi lett volna, ha” szintjén.
Kétszáz éve ugyanabba a csapdába lépünk
A jelenség nem új keletű: emlékeztetett rá, hogy Irinyi János 1836-ban fillérekért volt kénytelen eladni a biztonsági gyufa szabadalmát egy bécsi gyárosnak, mert Pesten nem talált tőkét a gyártáshoz, másfél évszázaddal később pedig Rubik Ernő bűvös kockájának globális profitját is brit és amerikai licenctulajdonosok aratták le.
„A magyar géniusz mindig világszínvonalú volt, de a növekedés finanszírozása és a haszon realizálása rendre elszivárgott az országból”
– írta a szakember, aki szerint ma ugyanez történik, csak a mesterséges intelligencia által „felhabosított” digitális üzleti világban, sokkal nehezebben észrevehető módon.
Minden tizenkettedik forint külföldön dolgozik
A vezérigazgató a Magyar Nemzeti Bank idei adataira és Megtakarítási jelentésére hivatkozva mutatta be a tőkekiáramlás mértékét. Eszerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona történelmi rekordot döntve megközelíti a 120 ezer milliárd forintot.
Csakhogy ebből a gigantikus vagyonból már minden tizenkettedik forint – a teljes lakossági megtakarítás mintegy 8 százaléka, összesen 5500 milliárd forint – külföldi vállalatokban és eszközökben dolgozik. A külföldi értékpapírok állománya szintén csúcsot döntött.
Arról, hogy a magyarok egyre nagyobb arányban külföldre viszik a megtakarításaikat, az Index is részletesen beszámolt.
Boros szerint a legriasztóbb tétel a részvényeké: a magyar magánemberek már 1057 milliárd forintot tartanak közvetlenül külföldi részvényekben, vagyis a lakossági tőzsdei részvényportfólió csaknem harmada nemzetközi papírokban van.
Az itthon megkeresett forintokból pár kattintással az Apple, az Nvidia vagy a Tesla következő innovációit finanszírozzák a magyarok, miközben a hazai startupok és a tőzsdére érett középcégek krónikus tőkehiánnyal küzdenek.
Az elemzés szerint ez egész Európa strukturális problémája, de nálunk hatványozottan jelentkezik: a lokális részvénypiaci kereslet megteremtésében még a lengyel, a cseh vagy a román szintet sem érjük el, működő hidat pedig – a BÉT Xtend platformját leszámítva – a szabályozás sem épített a kisbefektetők és a hazai középcégek közé. Ha ez nem változik, a jövő magyar techalapítói is Delaware-be vagy Londonba menekítik majd cégeiket és szellemi tulajdonukat – vélekedett a bankár.
Adókedvezmény terelné haza a tőkét?
A vezérigazgató felidézte, hogy Vinnai Balázs, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége elnöke egy szakmai háttérbeszélgetésen szintén arról beszélt: az európai technológiai piac drámaian le van maradva az Egyesült Államoktól, aminek egyik fő oka a tőkehiány és a befektetők túlzottan óvatos hozzáállása.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/04/boros-aron-stradamus-penz-szivargas-startup-unikornis-ivsz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!