Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Múlt hónapban folytatódott és magasabb ütemre is kapcsolt a lakásárak emelkedése az ingatlan.com lakásárindexe szerint. Júliusban az előző hónaphoz képest 1 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok ára. Éves összevetésben pedig 6,4 százalékra gyorsult a drágulás üteme, szemben a januári éves lakásár-emelkedés 1,6 százalékos tempójával.
Az elmúlt 12 hónapban a Szegedet és Debrecent is magában foglaló dél- és észak-alföldi régió ingatlanai értékelődtek fel legnagyobb mértékben. Ezekben a vármegyékben 8,1–8,3 százalékkal lettek magasabbak a lakásárak tavaly júliusihoz képest. A legalacsonyabb ütemű áremelkedés Pest megyében volt megfigyelhető, ahol így is közel 3 százalékkal drágultak a lakások tavaly júliushoz képest.
Havi szinten kiemelkedő volt még a lakóingatlanok felértékelődése a Balaton északi partját is lefedő Közép-Dunántúli régióban, ahol a lakásárak 2,1 százalékkal emelkedtek júniushoz képest. A balatoni ingatlanpiac nyári élénkülése is hozzájárult az országos szinten is erősnek mondható júliusi teljesítményhez.
„A lakásárak emelkedése már a lakásvásárlást tervezők számára is egyértelművé vált, ezért sokan a kivárás helyett inkább a piacra léptek. Az ingatlan.com oldalán az eladó lakóingatlanokra érkező több mint 260 ezer júliusi érdeklődés az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre, amit a lakásárak gyorsuló drágulása is visszaigazolt. Egyre kevesebb vevő bízik abban, hogy később jobb feltételekkel tud lakást vásárolni, mint most. Ez is hozzájárul a lakáspiac élénküléséhez” – mondta Balogh László, az ingatlaniroda vezető gazdasági szakértője.
Ennyiért kínálják az ingatlanokat a nagyvárosokban
Az ingatlan.com adatai szerint július végén a fővárosban 1,02 millió forint volt az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Messze a legdrágább városrész az V. kerület, ahol 1,8 millió az átlagos négyzetméterár. Ugyanakkor a másik véglet Soroksár (XXIII. kerület), ahol 700 ezer forintnál olcsóbban kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét. A legnagyobb lakáskínálatot felmutató kerületek közül a VIII.-ban, a XI.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 970 ezer és 1,2 millió forint között szóródnak az árak.
A megyeszékhelyek között Debrecenben a legmagasabbak az árak, átlagosan 815 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Majd Győr és Veszprém következik lényegében azonos, 786 ezer és 783 ezer forintos összeggel. Szegeden és Székesfehérváron 754 ezer és 747 ezer forintról van szó. Ugyanakkor Salgótarjánban még 300 ezer forint alatt vannak az átlagárak. Kaposváron, Szolnokon, Miskolcon és Békéscsabán pedig 441 ezer és 479 ezer forintos átlaggal számolhatnak a vevők.
Tovább folytatódhat az élénkülés
A tempós lakásdrágulás és a kiadó lakások iránti intenzív kereslet a befektetőket is visszacsábíthatja az ingatlanpiacra, ami újabb lendületet adhat a szektornak. „A befektetők visszatérésével az ingatlanfejlesztők lakásépítésbe vetett hite is helyreállhat, ami még tovább dinamizálhatja a piacot, és hosszabb távon a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat” – tette hozzá Balogh László.
Inflációt meghaladó áremelkedés
Noha az Eurostat és KSH friss elemzései szerint 2024 első negyedére ismét emelkedő pályára állt az uniós lakásárindex, a tagországok piacai között már nyoma sincs a korábbi összhangnak. A visszaesésből éppen kilábalóban lévő magyar lakáspiac az erősebben drágulók közé tartozik, sőt mostanra visszatérni látszik az inflációt meghaladó áremelkedés is – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Az Eurostat adatai szerint 2022 július–szeptemberéig tartott az európai lakáspiac legutóbbi aranykora. Az volt ugyanis az utolsó negyedév, amikor még az unió valamennyi tagországában magasabb árakat regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ekkor a drágulás üteme Magyarországon és Észtországban volt a legmagasabb (24,1-24,2 százalék), a közösség összevont indexe pedig 7,5 százalékos éves drágulást mutatott. A következő negyedévben három tagállamban – Svédországban, Finnországban és Németországban – már megindult az árcsökkenés, évi 2–4 százalékkal. Ezt követően negyedévről negyedévre nőtt, és 2023 július–szeptemberére elérte a tízet azoknak a nemzeti piacoknak a száma, ahol esésbe fordult a lakásárak korábbi emelkedése. Az unió összevont lakáspiaci árindexe is ekkor mutatta a legrosszabb képet: 1,1 százalékos árcsökkenést az előző év azonos időszakához képest. E mélypontról indult a visszapattanás, amit a múlt év utolsó negyedében éves alapon 0,2 százalékos, az idei elsőben pedig 1,3 százalékos drágulás jelzett. Ám a közösség összevont árindexének ilyen alakulása mögött az egyes nemzeti piacok igencsak eltérő pályája fedezhető fel.
Mindössze három olyan ország van – a már említett svéd, finn és német –, amelynek árindexe folyamatos csökkenést jelzett az utolsó másfél évben. Hét másikban az éves visszatekintések negyedévente vegyesen mutattak esést, illetve növekedést. Ez volt a helyzet Csehországban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában. A többi tagországban – köztük Magyarországon (esetünkben a KSH legfrissebb, 2024. I. negyedéves adatai alapján) – még ebben a nehéz időszakban is nominálisan töretlenül nőttek a lakásárak.
2024 első negyedében a drágulás hazai üteme egy év alatt 9,1 százalékos volt, ami Horvátországgal holtversenyben a negyedik legmagasabb érték a tagországok mezőnyében.
A drágulási versenyt Lengyelország vezette 18 százalékkal, szorosan a nyomában Bulgária következett 16 százalékkal, a dobogóra Litvánia fért még fel a maga 9,9 százalékával. Ez év első negyedében előfordult még jelentősebb áresés is (Luxemburg, -10,9 százalék), de a második legnagyobb már a 6 százalékot sem érte el (Németország, -5,7 százalék).
A KSH számítása szerint márciusban az éves infláció mindössze 3,6 százalék volt, ezáltal a 9,1 százalékos magyarországi drágulással reálár-emelkedés is visszatérhetett a hazai lakáspiacra
– […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!