Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Indexnek nyilatkozó szakemberek egyebek mellett arról beszéltek, hogy
- nem a digitális állampolgárság hozza meg majd az áttörést, hanem az, ha a cégek egymás közötti szerződéseiben általánossá válik az e-aláírás, s kikopik az a gyakorlat, hogy – biztos, ami biztos alapon – azért kinyomtatva archiválják a digitális dokumentumokat.
- miért nem lehet hosszú időre érvényes egy e-aláírás és miért fontos, hogy különböző szerződésekhez eltérő minősítési fokú tanúsítványokat használjunk.
- miközben az EU-ban komoly lépések történnek a tanúsítványok, más, akár határon átnyúló ellenőrizhetőségének megteremtésére, Magyarországon (is) egyedi, hungarikumnak számító fejlesztések zajlanak, ráadásul még az államigazgatási szervek is eltérő megoldásokat használnak.
- kell-e tartanunk attól, hogy az e-aláírások elterjedése miatt megugranak majd a digitális személyiség eltulajdonosítására irányuló visszaélések?
- mennyivel növeli a dokumentumok hitelességét, ha nemcsak az “aláíró”, hanem a hitelesítő szervezet is garantálja azokat?
Több, mint másfél évtizede lengették be először, hogy hamarosan mindenki elektronikus aláírással fogja a hivatalos iratait aláírni. Ettől úgy tűnik messze vagyunk. De valójában hol tartunk ma?
Jámbor Péter: A digitális aláírás elterjedésének mind a jogi, mind az informatikai környezete már rendelkezésre áll. Azt sem állíthatjuk, hogy nincs nyitottság a terület felé, hiszen 2023-at írunk és a digitalizáció már megkerülhetetlenül velünk van. A digitális aláírás népszerűsödésén nagyot lendített a pandémia, hiszen nagyon megváltoztak az üzleti folyamatok, jelentős méreteket öltött a home office és a távmunka. Ezekhez nagyon jól illeszkedik a digitális aláírás és természetesen a digitális állampolgárság koncepció. Igény bővülése nemcsak a meglévő ügyfeleink aláírás tranzakcióinak számának növekedéséből, de abból is látszik, hogy egyre nő azoknak a száma is, akiket már nem mi keresünk meg, hanem ők fordulnak hozzánk és érdeklődnek a szolgáltatásaink iránt.
Viszont ami hiányzik, az az edukáció. Amikor egy-egy potenciális partnerrel leülünk beszélgetni, akkor nagyon messziről kell indulnunk. Vélhetően ennek oka az, hogy egyfajta misztikum és félelem övezi ezt a területet: információszűke van még jelen pillanatban. Rendre az a reakció, hogy
bár tudunk róla, hogy ilyen létezik, e-aláírással még nem igazán találkoztunk az elmúlt években, pláne nem használtuk azt rutinszerűen.
Önmagában persze, lehet már eredményként kezelni, hogy a cégek és a magánszemélyek zöme – így szja-bevallás idején – már használja az ügyfélkaput, vagy a cégkaput, de ez valójában még nem számít önmagában digitális aláírásnak.
Vey Dorottya: Azt sem szabad elfelejteni, hogy a társadalom átalakulóban van. Ezért fontos azt is látni, hogy a mostani fejlesztések csak egy – igaz egyre bővülő – kört célozhatnak. Jelenleg minden fejlesztést úgy kell megtervezni, hogy mellette meg kell tartani a hagyományos eljárásrendet, hiszen az elérést annak is biztosítani kell, akik nem szeretnék vagy tudják ezeket a digitális termékeket adoptálni. Mi értelemszerűen azok számára fejlesztünk, akik már digitális állampolgárok, illetve akik könnyen digitális állampolgárrá tudnának válni a mi segítségünkkel.
A cégeknél kell kezdeni
Valóban az jelentheti majd az áttörést, ha mindenkinek e-aláírása lesz? Kit kell meggyőzni az e-aláírásról?
Jámbor Péter: Azt gondolom, hogy a fejlesztéseket a business to customer oldalról lehet leginkább felpörgetni. Olyan vállalkozás tudja elsősorban implementálni a digitális aláírást, aki egyrészt a cégen belül különböző dokumentumait hitelesíti így, majd partnereivel, beszállítóival is elkezd közösen digitális aláírás formájában szerződni. Így juthatunk el a végfelhasználókhoz, az emberekhez. Viszont – ahogy arról beszéltünk – ma már egyre szélesebb az a végfelhasználói kör, amely használni tudná és akarná is a digitális aláírást. Az ő kiszolgálásuk kinyit rengeteg olyan kaput, amely lehetőséget biztosít a cégek számára is, hogy felgyorsítsák saját implementációjukat.
Megvalósítható tehát a kormányzati elképzelés, hogy 2026-ra mindenkinek digitális állampolgársága lesz?
Jámbor Péter: Azt gondolom, elérhető a cél. Egészen bizonyosan egyre szélesebb körben lesznek olyan területek, akár az állam számára küldött beadványok, nyilatkozatok, amelyeknél a digitális aláírást használhatóvá teszik, ezzel is erősítve a felhasználás iránti igényt. Attól, hogy magánszemélyek egymás között e-aláírással levelezzenek, még messze vagyunk. Bármilyen széles körben is nyílik meg a lehetőség a digitális aláírás használatára, azt gondolom, a lakosság nem kifejezetten fogja még azt tudni, hogy mire kell használni az e-aláírást. Az átalakulás biztosan hosszú és rögös lesz, amiben
nem is a digitális állampolgárrá válás és a tanúsítványhoz jutás lesz a fő akadály, hanem utána az az elfogadói környezet, amiben már alkalmazni tudom ezt a képességemet.
Ugyanakkor nagy könnyebbséget és felgyorsult fejlődési tempót eredményezhet, hogy az embereknek ennek ellenére már alapvetően lesz ilyen tanúsítványuk.
Az aláírások a felhőbe mennek
Ha a digitális pénzügyek intézését példaként lehet hozni, Skandináviában, kiváltképp Svédországban lényegében kiszorította a készpénz az elektronikus fizetés. Van-e hasonló mintaország az e-aláírás területén?
Jámbor Péter: Észtországban a legelőrehaladottabb a fejlődés. De az Ön példája is jó volt. A digitális aláírás világában a készpénz a papír. Abban ugyanakkor, hogy az elektronikus fizetés hogyan valósul meg – klasszikus bankkártyában, vagy mobilfizetési technológiával – szintén van hasonlóság. Mert a digitális aláírást is lehet tárolni egy pendrive-on, vagy kártyán – az ügyvédek például így használják. De a jövő az, hogy a digitális aláírásaink a felhőben lesznek. A cél minden esetben a papírmentes ügyintézés. Ez egyrészt környezeti tudatosságot jelent, másrészt költség- és idő hatékony, hiszen a távoli felek is tudnak úgy szerződni, hogy nem szükséges a személyes találkozás, de még a szerződések postázása sem. Gyakorlatilag a szerződés indításától egészen az archiválásáig mindent digitálisan lehet intézni. Ahogy a készpénz is megmarad, nem hisszük, hogy teljesen papírmentessé tudnak válni rövid távon a szervezetek, már csak azért sem, mert – miként arról korábban már szó esett, félnek a technológiától. Ezért ma még igen sok helyen annak ellenére, hogy használják a digitális aláírást, a szerződést is kinyomtatják és lefűzik valahová.
Miért nem bíznak a rendszerben?
Vey Dorottya: A fejlődéshez mindenképp a bizalom bővülése kell. Ha odaadjuk a felhasználónak a terméket és használni kezdi, akkor a digitális aláírásba vetett bizalom növekedni fog és talán kikopik a papírhasználat. Nagyot lendít szerintem ezen a területen a digitális aláírásról szóló EU rendelet, az eIDAS, amely egyrészt átjárhatóvá kívánja tenni az egyes országokban alkalmazott digitális aláírásokat, másrészt felismerte annak szükségességét, hogy az adatvédelem is akadálya lehet az előrelépésnek. Épp ezért az eIDAS 2.0 törekvése az, hogy
nem kell minden szerződéshez valamennyi, az e-aláírásban szereplő adatot megosztani, hanem csak azokat az adatokat kell biztosítani az ügyfélről, amelyekre feltétlenül szükség van.
Így jön létre az identity wallet, amelyet digitális személyazonossági pénztárcának lehet magyarul fordítani. A való életben is megtörténik, hogy valamilyen ügyintézéshez elég egy fényképes igazolvány, máshol viszont például a lakcímkártyánkat is elkérik, megint máshol még komolyabb ellenőrzésnek vetnek alá minket épp azért, hogy az adott ügyben a közel 100 százalékos azonosítás biztonságát garantálni tudják.
Ahány ház, annyi rendszer
Hogyan lehet rendet rakni ebben a rendszerben? Ma még más digitális aláírást használnak az állam szervezetei is: más rendszeren tudom megnézni a cégbírósági adatokat és teljesen más titkosítással működik az ügyfélkapuhoz rendelt digitális aláírás. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy a határokon túl minden ország saját maga fejleszt…
Jámbor Péter: Az interoperabilitás valóban komoly kihívás: hogyan lehet bizonyos rendszerekben történő aláírást másik rendszerekben ellenőrizni. Meg kell találni azokat az utakat, amelyeken az ügyfél ezt könnyen fogja tudni használni. Azt gondolom – legalábbis a mi partnereink ezt igazolják vissza – ma már sehol nem cél, hogy csak a saját rendszeren belül használható megoldást fejlesszünk.
Vey Dorottya: Az eIDAS általános keretrendszere strukturáltan építi fel azt, hogy a digitális aláírásnak milyen biztonsági elemeket kell tartalmaznia, milyen algoritmusra kell épülnie. Tehát mik azok a fizikai és egyéb jellemzők, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/05/27/digitalizacio-szabalyozas-kiberbiztonsag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
