A debreceni civilek egy része elégedetlen és talán nem is ez a megfelelő kifejezés, leginkább felháborodott és elkeseredett. Szerintük a cívis város nem kér az akkumulátorgyárból. Tizenkétezer aláírást össze is gyűjtöttek, a jegyző vette át tőlük a legutóbbi tiltakozó megmozdulásukon.
Az elkeseredés oka, őket senki sem kérdezte meg, akarnak-e a debreceniek egy akkumulátorgyárat. Szerintük nonszensz a helyzet, Debrecen soha nem volt iparváros és az autópálya közelsége sem elégséges indok, hiszen Miskolc közelebb van a fővároshoz, ott is jelen van az autópálya, ráadásul a borsodi városnak van ipari múltja.
Az eltűnt termőföld nyomában
Civilek hívására érkeztünk a városba. Abszolút civilek, nem tartoznak semmilyen csoportba, azért vállalták fel, hogy tiltakoznak, mert rajtuk kívül senki nem tette meg. Nehezen indultak, mára azonban sok támogatót találtak. Úgy gondolják, ha senki nem áll ki értük, nekik kell kezükbe venni a sorsukat. Azt vallják, nem jó, ha a politika bármelyik oldalán beleáll egy ilyen ügybe, mert ez az emberek többségét már nem vonzza, sőt.
Horváth Nándor Lászlóval és Völgyesi Mártonnal állunk az alföldi síkon. Előnye, nagy a látótávolság, hátránya, itt most annyira nem szép semmi. A tekintetünk ipari torzókba ütközik, munkagépek dübörögnek, egy sárga masina a sarat tolja le két oldalra, enyhék a nappalok, olvad a felszín, hiába az éjszakai fagyok, a súlyos gépek felhordják a földet az útra.

A repülőtéren is túl, a déli ipari park területén vagyunk. Nézzük a lassan alakuló akkumulátorgyárat. A beruházó a kínai CATL, a napokban a környezethasználati engedélyt is megkapták, de beszélgetőtársaink szerint az alapozási munkákat sokkal korábban elkezdték, úgy tűnik, bíztak a sikerben.
Negyven aranykoronásak az itteni termőföldek, milliókba kerül egy hektár. Ebből túrnak fel több mint kétszáz hektárt
– mondja Márton, majd hozzáteszi, fogalmuk sincs, hol deponálnak ennyi földet, szerintük az már nincs az országban, Hollandia bármilyen mennyiséget felvásárol.
Nándor arról beszél, Debrecen egyetemi város, diákváros, az emberek hosszú generációkra visszamenően mezőgazdasággal is foglalkoztak. Soha nem volt Debrecen iparváros, egy ilyen beruházás sokkal több létjogosultsággal épülhetne meg Miskolcon vagy Ózdon, hiszen ott még munkaerőt is találnának.
Attól tartanak, kilencezer hadra fogható munkaerő az egész megyében nincs. Ennyi dolgozót tervez alkalmazni a beruházó, amikor teljes kapacitással működik majd a gyár. Arra gyanakszanak, Gödhöz hasonlóan itt is külföldi munkaerővel fogják feltölteni az állományt, vélelmezhetően többségében kínaiakkal. Ezt a gyanújukat erősíti, hogy már elkezdték felvásárolni a szálláshelyeket, munkásszállókat. Arról is hallani, hogy kínai iskola is fog épülni a hajdúság fővárosában.
Globálisan zöld, lokálisan szennyező
Horváth Nándor László szerint a környéken élők már aggódnak. Jellemzően itt a város felé fúj a szél és szinte kizárt, hogy szennyező anyagok ne kerüljenek a levegőbe. A vizet pedig a másik irányba, Mikepércs felé fogják levezetni, emiatt már elkezdődött ott az ingatlanok leértékelődése. Sokan a közelmúltban a csokot igénybe véve ott kezdtek házvásárlásba, most akad, akinek jóval nagyobb a hitele, mint az ingatlan értéke.
Azt sem értik, a kínai beruházót az állam miért támogatja hatalmas összeggel, amíg a Richter bevételének egy részét pedig beszedik további adóban.
A thüringiai üzemet szokták példának hozni a beruházók. Csakhogy ott barnamezős beruházásként épült a gyár, zömmel megújuló energiaforrásokat használnak és nem termelnek, hanem zömmel kutatás folyik a német üzemben.
Az akkumulátorgyárak melletti leggyakoribb érv a klímavédelem.
Ez igaz, de azt a kínaiak is beismerték, ez olyan beruházás, ami globálisan zöld, lokálisan viszont szennyező
– mondja Nándor.
Azt mondják, kiszámolták, a magyar állam mennyi pénzt ad összesen egy munkavállalóra, ha csak arra költenek. Huszonötmillió forint jött ki. Szerintük hasznosabb lenne, ha ezt a pénzt csak magyar munkahelyek teremtésére fordítanák. Ebből egy fiatal gazdálkodó már földet tudna venni eszközökkel együtt.
Azt mondják, ez olyan adakozás, mintha a saját kertjükben tartanának tíz tyúkot, majd a szomszédok átmennek a saját szárnyasaikkal, hogy azok is hadd kapirgáljanak és piszkítsanak már ott, de a tojásokat kérik vissza, mert a haszon azért jár. Kicsit erős hasonlat.
Leginkább az bántja őket, hogy meg sem kérdeztek senkit a városlakóktól, a fejük fölött döntöttek.
Az egyik szomszédom fideszes. Mondtam neki, akkumulátorgyár épül a város határában. Azt mondta, felháborító, ide ezt nem lehet megengedni. Hol? A város másik határában? Jaaaa, akkor jó, ott lehet
– mondja Márton.
Ígéreteket már kaptak a város vezetésétől és a beruházótól, hogy a gyár semmiben nem fogja szennyezni a környezetet.
Nem az ígéretekkel van a baj, hanem a garanciákkal
– mondják. Hozzáteszik, milyen monitoringrendszer az, amikor a beruházó állapítja meg a szabályokat és az ellenőrzéseket is ő végzi.

Nem független a munkacsoport
Sikerült megszólaltatnunk egy környezetvédelmi szakembert is, aki beleásta magát az épülő akkumulátorgyár sztorijába, de azt kérte, a nevét ne áruljuk el.
Azt mondta, számára a kiszolgáltatottság érzése a legborzasztóbb, hogy úgy születnek döntések, hogy nem tájékoztatják előtte az érintetteket, nem kérdezik meg a véleményüket. Megítélése szerint ebben az esetben bőven lett volna erre idő, hiszen abszolút láthatóan éveken keresztül zajlott az előkészítés, a tárgyalássorozat.
Úgy mondják, hogy sokat kellett fáradozni, hogy sikerüljön megnyerni a befektetőt, hogy ide jöjjön
– mondta a szakember. Hozzátette, jó lenne egy olyan várospolitikát látni, amely gazdasági, környezetvédelmi oldalról is kialakul.
Konszenzusos alapon megbeszélve, véleményeket összegezve kellett volna a város polgárait bevonni az előkészületekbe, akkor nem jönnek ezek a meglepetések, hogy kiabálásig és tettlegességig fajult a közmeghallgatás.
Nyilatkozónk elmondta, szakmai és környezetvédelmi szempontból lehet olyan technológiákat telepíteni adott helyre, környezetbe úgy, hogy az ne okozzon kárt az ott élőknek és a környékben élőknek. Az is megoldható, hogy a természeti erőforrásokat minél kisebb mértékben vegyék igénybe. Ez azonban hosszas előkészítő tanulmányokat igényel.
Vagy öt-tíz ilyen tanulmányt kellett volna csinálni, különböző helyszíneken, egymástól eltérő infrastrukturális és egyéb adottságokkal, hogy hol a legkevésbé rossz egy ilyen beruházás. Nem azt mondani, hogy márpedig itt csináljuk meg, és akkor eszi, nem eszi, itt lesz
– tette hozzá a szakember.

A környezetvédelmi szakember elmondta, nemrég megtudták, hogy Papp László, Debrecen polgármestere bejelentette, létrehozott egy munkacsoportot, amelyiknek az a feladata, hogy a CATL-től független monitoringrendszert üzemeltessen.
Ez a csoport szerinte abszolút nem független a várostól, azoktól a szereplőktől, akiknek gazdasági érdeke, hogy betelepüljön egy nagy gyár és fizesse a vízdíjat, a szennyvízkezelési díjakat. Mégpedig azért, mert a vízmű vezérigazgatója is benne van ebben a munkacsoportban. Neki az az érdeke, hogy megduplázza az eladott vízmennyiséget.
A munkacsoportban nyilatkozónk szerint vannak olyan, az egyetemen dolgozók, akik környezetvédelemmel kevésbé foglalkoznak, illetve vannak hárman a Zöld Munkacsoportból, amely csoportot évekkel ezelőtt hozott létre a város.
Az alapindíttatás jó, de eddig nem igazán találkoztunk az ő munkájukkal. Azzal igen, hogy ők például nem ellenzik a beruházást. Tehát egy olyan csoportot sikerült összehozni, akiktől nem várható, hogy képviselje a lakossági érdekeket. Sőt, az várható, hogy elsősorban a városvezetés érdekeit képviselik
– mondja a szakember.
Hozzátette, a közmeghallgatáson elhangzott, sem a gyár, sem a város nem kíván civilekkel foglalkozni. Azaz nem akarnak civil kontrollt.
Lesz szürkevíz?
A környezethasználati engedély a hét elején megszületett, ami kivonatként is egy terjedelmes anyag. A teljes dokumentumot majd később teszik közzé, amire […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/02/19/akkumulatorgyar-debrecen-tiltakozas-alairasgyujtes-civilek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!