Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormányváltásnak két kiemelkedő makrogazdasági hatása volt. Egyrészt minden jel arra utal, hogy a Tisza-kormány sikeresen hazahozza a korábban befagyasztott uniós forrásokat. Másrészt a magas jegybanki alapkamatnak köszönhetően a forint már korábban is erősödésnek indult az euróval és a dollárral szemben, de érezhetően nőtt a Magyarország iránti befektetői bizalom a választás után. Ennek hatására a forint tovább erősödött és azon a szinten is stabilizálódott. A forint erősödésének előnyeiről és hátrányairól már többször írtunk. Most azonban érdemes tisztázni, milyen kapcsolatban állnak ezzel az uniós források, és hogyan hat egymásra e két folyamat.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter legutóbbi tájékoztatása szerint összesen 16,4 milliárd euró, vagyis közel 6 ezer milliárd forintnyi uniós forrás válhat elérhetővé Magyarország számára. Ennek egy része közvetlenül a tárca hatáskörébe tartozó beruházásokat érinti. Hiszen ennek a jelentős hányada olyan fejlesztésekhez kapcsolódik, amelyeknek számottevő importigényük van. Ilyen lehet például egy vasúti járműbeszerzés, amely jól szemlélteti, hogy az uniós pénzek egyik részét hogyan érinthetik az ilyen típusú projektek.
Ezekben az esetekben az árfolyamváltozásnak érdemi hatása nincs, a támogatás euróban érkezik, miközben a beszerzések ellenértékét is euróban fizeti ki az állam. Az erős forint inkább azoknál a beruházásoknál jelenthet kihívást, amelyek nem támaszkodnak jelentős importra. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyenkor ugyanaz az euróban érkező támogatás forintban kifejezve valóban kevesebbet ér, azonban ennek hatását mérsékli, hogy az erősebb árfolyam alacsonyabb inflációval párosul. Vagyis a kisebb forintösszeg mellett a beruházások költségei is visszafogottabban emelkednek.
Mi határozza meg az uniós források valódi értékét?
A valóság ennél azonban jóval árnyaltabb, hiszen a kérdésnek van egy fontos időzítési dimenziója is. Különösen igaz ez azokra a beruházásokra, amelyek már korábban megvalósultak, az uniós forrás azonban még nem érkezett meg hozzájuk. Az RRF esetében éppen ez a helyzet, a projektek jelentős részét – bár nem valamennyit – már finanszírozni kellett, az idei évben pedig elsősorban az elszámolás történik meg.
Ilyen esetekben az erősebb forint valóban hátrányt okozhat, a korábban megelőlegezett kiadásokhoz utólag érkező euróforrás kevesebbet ér forintban.
A történet azonban itt sem ér véget. Regős Gábor szerint ebből ugyanis nem az következik, hogy a beérkező uniós támogatásokat az államnak azonnal, az aktuális árfolyamon kellene forintra váltania. Az átváltás időzítése mozgásteret biztosít, ha kedvezőbb árfolyamra várnak, az árfolyamveszteség mérsékelhető.
De akkor az erős forint segíti vagy inkább tompítja az uniós források gazdaságélénkítő hatását? Ha mindenképpen választani kell a két állítás közül, akkor Regős Gábor szerint inkább tompítja, azonban ennek a hatásnak a jelentőségét nem érdemes túlértékelni. Ennek egyik oka a már említett magas importarány. Számos uniós támogatásból megvalósuló beruházás jelentős részben külföldről beszerzett termékekre és eszközökre épül, így az árfolyamváltozás hatása eleve korlátozott. Egy gyengébb forint mellett is legfeljebb néhány százalékkal állna rendelkezésre több forint ugyanannak az euróösszegnek az elköltésére.
Emellett az uniós források célja sem merül ki a rövid távú élénkítésében. Jó példa erre ismét a vasúti járműbeszerzés, ezek a fejlesztések elengedhetetlenek az ország működése szempontjából, javítják a vasutat használók életminőségét, de a jelentős importtartalom miatt közvetlen gazdaságélénkítő hatásuk csekély. Legalább ilyen fontos szempont, hogy az uniós pénzek milyen hatékonysággal hasznosulnak. Ahhoz képest, hogy a forint néhány százalékkal erősebb vagy gyengébb, sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy a beruházások valódi versenyben valósulnak-e meg, és a rendelkezésre álló forrásokat mennyire hatékonyan sikerül felhasználni.
Az uniós forrásoknak egyszeri és hosszabb távon érvényesülő árfolyamhatásuk is lehet. Az egyszeri hatás viszonylag könnyen megragadható. Az uniós támogatások euróban érkeznek Magyarországra, és azoknak a része, amelyet nem visz el az import, végül forintra váltva jelenik meg a gazdaságban. Ez közvetlenül növeli a forint iránti keresletet, ami erősítheti a hazai fizetőeszközt. A hosszabb távú hatás már kevésbé közvetlen, amennyiben az uniós forrásokat sikerül hatékonyan felhasználni, és ennek eredményeként a magyar vállalkozások versenyképesebbé válnak, az idővel az export teljesítményében is megjelenhet.
Az exportból származó devizabevételek növekedése szintén támogathatja a forint árfolyamát, igaz, ez egy lassabban kibontakozó és várhatóan mérsékeltebb hatás. Rövid távon ugyanakkor nem kizárólag a makrogazdasági mutatók alakítják az árfolyamot. Már önmagában az is javíthatja Magyarország piaci megítélését – ahogy azt láthattuk az elmúlt hónapkban –, ha az ország hozzáfér az uniós forrásokhoz. A befektetői bizalom erősödése, a kedvezőbb kockázati megítélés és az optimistább piaci várakozások önmagukban is a forint erősödésének irányába hathatnak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!