Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat” – fogalmazott a napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az Európai Tanács 2023. decemberi döntése értelmében az unió a felvételről tárgyalásokat kezdhet Ukrajnával és Moldovával is. A kérdés Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédében is fajsúlyos módon került elő:
Egy éve az volt a kérdés: akarunk-e meghalni Ukrajnáért. Most az a kérdés: akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.
A kormány bejelentette, véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, majd a kormányfő az ünnepi beszéde előtt kihirdetett 12 pontjában egyértelművé tette: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Ezért most érdemes tételesen megvizsgálni, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz milyen gazdasági következményekkel járna.
Magyarországnak 48,1 milliárd eurót jelentene
A témáról számos elemzés napvilágot látott már, és nem csak Magyarországon, például a Bruegel Intézet majd’ 80 oldalas elemzésben foglalkozott Ukrajna uniós csatlakozásával – a Portfolio erről részletes kivonatot közölt. Az ukránellenességgel nem vádolható intézet megállapította: bár a csatlakozás gazdaságilag nem jelentene elviselhetetlen terhet,
az Európai Unió számára Ukrajna integrációja komoly költségekkel járna, különösen a közös agrárpolitika és a kohéziós források elosztásánál.
A Bruegel Intézet megállapításait az alábbiak szerint lehet összegezni:
- A háború miatt egyelőre nehéz felmérni az ukrán EU-csatlakozás hatásait.
- Elismerik, hogy az ukrán gazdaság komoly lemaradásban van, és ezt a háború tovább rontotta.
- Ugyanakkor az újjáépítés komoly gazdasági lehetőségekkel kecsegtet.
- Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna 85 milliárd eurót kapna a közös agrárpolitika keretében, amely az EU teljes agrárbüdzséjét 463 milliárd euróra emelné. Ezzel szemben az alternatív forgatókönyv szerint az agrártámogatások összege 68 milliárd euróra csökkenne, és a teljes agrárköltségvetés 446 milliárd euróra nőne.
- A háború előtti állapotú Ukrajna 32 milliárd eurót kapott volna a kohéziós támogatásokból, míg a másik forgatókönyv szerint ez az uniós kötelezettség 27 milliárd euróra csökkenne.
- Ukrajna csatlakozása az EU számára nettó 137 milliárd eurós költséget jelentene az alapforgatókönyv szerint, míg az alternatív forgatókönyv esetén ez az összeg 110 milliárd euróra csökkenne.
- Részletesen foglalkoztak azzal is, hogy Ukrajnából érkező bevándorlás csökkenthetné az Európai Unió munkaerőhiányát. (Eddig is érkezhetett Ukrajnából munkaerő az Európai Unió területére, így nem világos, hogy az állításukat mire alapozzák.)
- Végezetül diplomatikusan kiemelték, hogy Ukrajnában a korrupció helyzetével valamit kezdeni kell. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az uniós támogatások és strukturális reformok nélkül Ukrajna nehezen tudna felzárkózni a jelenlegi tagállamokhoz, ezért a csatlakozási folyamat sikeressége nagyban múlik a politikai és gazdasági együttműködésen.
A Magyar Külügyi Intézet is részletesen foglalkozik a témával. A közeljövőben megjelenő tanulmányából kiderül, hogy az ukrán uniós csatlakozás nem csupán szakpolitikai döntés vagy bürokratikus lépés. Az előttünk álló évtizedekben ez átformálhatja a politikai, a gazdasági és a védelmi környezetet is az egész kontinensen. Számításaik szerint
a következő öt évben csak Magyarországnak 48,1 milliárd eurót kellene fizetnie Ukrajna csatlakozásához – ez mintegy 68 százaléka Magyarország 2023-as költségvetésének.
„Egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!