Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Eximbank működésének alapvető célja, hogy kedvezményes finanszírozással segítse a magyar vállalkozások külpiaci megjelenését és nemzetközi terjeszkedését. Az ilyen hitelek éppen azt a célt szolgálják, hogy a hazai cégek olyan piacokon is versenyképesek lehessenek, ahol piaci alapon nehezebben vagy jóval drágábban jutnának forráshoz. Hosszabb távon ez a magyar export bővülését, a vállalkozások növekedését, és ezen keresztül a gazdaság egészének erősödését szolgálhatja.
Ezért nem önmagában a kedvezményes finanszírozás ténye vet fel kérdéseket, hanem az, hogy milyen szempontok alapján születnek a finanszírozási döntések.
Egy állami fejlesztési bank forrásainak odaítélése átlátható, szakmai és gazdasági indokok mentén kell hogy történjen. Ez különösen fontos a magas kockázatú országokban megvalósuló projektek esetében, ahol a pénzügyi és geopolitikai kockázatok eleve jelentősek. Az Eximbank küldetésének lényege ugyanis az lenne, hogy a lehető legtöbb életképes magyar vállalkozás külpiaci terjeszkedését támogassa.
Mint ismert, Magyar Péter miniszterelnök 2026. július 23-án, csütörtökön bejelentette: a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 4, összesen csaknem 1000 milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést az állami tulajdonban lévő Eximbank működésével összefüggésben. A kormányfő szerint a pénzintézet átvilágítása során olyan ügyletekre derült fény, amelyeknél jelentős közpénzeket helyeztek ki gyanús körülmények között, miközben az Eximbank több esetben is saját belső szabályaitól eltérve járt el. Magyar Péter azt állítja, hogy a bank az elmúlt években a NER-hez köthető üzleti körök és „oligarchák magánbankjaként” működött.
A feljelentések négy kiemelt ügyet érintenek:
- A Sofitel szálloda és a Malév egykori irodaházának fejlesztéséhez nyújtott 59 milliárd forintos hitelt, Magyar Péter szerint ez Tiborcz István érdekeltségi köréhez köthető. Az Eximbank igazgatósága mindössze 2 nap alatt bírálta el a 145 oldalas előterjesztést, amely az egykori Sofitel szálloda és a Malév-irodaház fejlesztésének finanszírozásáról szólt.
- A Duna Aszfalt afrikai projektjének 126 milliárd forintos finanszírozása. Magyar Péter úgy véli, a finanszírozást a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út, híd és határátkelő megépítésére szánták, noha mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott.
- Magyar Péter szerint a harmadik feljelentés egy 576 milliárd forintos hitelügyletet érint, amelyet az Eximbank az egyiptomi vasút számára biztosított, magyar–orosz gyártású vasúti kocsik beszerzésének finanszírozására. Elmondása szerint a szerződésben rögzített teljesítési határidő hamarosan lejár, miközben mintegy 200 vasúti kocsi még mindig nem készült el.
- Végezetül a negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának nyújtott, 1 milliárd euró összegű, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. A miniszterelnök azt állítja, hogy a kölcsönt 3,25 százalékos kamattal biztosították, ami jóval kedvezőbb annál, mint amilyen feltételekkel a magyar állam vagy a hazai vállalkozások juthatnak forráshoz. Az ügylet mintegy 90 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre, miközben a hitel teljes kockázatát a magyar állam által vállalt kezesség fedezi.
A kormány az ügyekben hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve csődbűncselekmény gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz.
Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus elemzőjével azt vizsgáltuk meg, hogy a feljelentésekben szereplő ügyletek milyen költségvetési és tágabb makrogazdasági hatásokkal járhattak.
Mekkora lehet a tényleges költségvetési kockázat?
Fontos tisztázni, a feljelentésekben szereplő összegek nem azonosak a magyar költségvetést ért tényleges veszteséggel. Amennyiben az állam hitelt nyújtott, a teljes összeg legfeljebb a pénzügyi kitettség felső határát jelenti, tényleges veszteség pedig csak akkor keletkezik, ha a hitelt részben vagy egészben nem fizetik vissza. Garanciavállalás vagy kedvezményes finanszírozás esetén a költségvetési teher mértékét a szerződések feltételei és az ügyletek későbbi teljesülése határozza meg.
Az sem jelenti automatikusan a teljes összeg elvesztését, ha egy ügyben hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény gyanúja merül fel. Ennek megítélése a folyamatban lévő nyomozások, illetve az esetleges bírósági eljárások feladata. „A felsorolt ügyletek alapján a magyar állam mintegy 760–780 milliárd forint nagyságrendű közvetlen pénzügyi kitettséget vállalhatott” – összegezte Szigethy-Ambrus Nikoletta, aki hozzátette, hogy
A tényleges költségvetési kár ennél kisebb, nagyobb vagy akár nulla is lehet attól függően, hogy az egyes ügyletek miként teljesülnek, illetve milyen megállapításokra jutnak a hatóságok a folyamatban lévő eljárások során.
Az ügyletek költségvetési hatása elsősorban attól függ, hogy milyen konstrukcióban valósultak meg – például közvetlen állami hitelként, állami garanciavállalással –, és attól, hogy a hitelek visszafizetése rendben megtörténik-e. Ha az Eximbank hitelt folyósít, az önmagában jellemzően nem növeli az éves költségvetési hiányt, mivel ilyenkor pénzügyi eszközcsere történik: a készpénzt egy hitelkövetelés váltja fel.
A hiány akkor emelkedhet, ha a hitel egy részét vagy egészét le kell írni, ha az állam a követelést vissza nem térítendő támogatássá alakítja, vagy tőkejuttatással kell stabilizálnia a veszteségessé váló pénzintézetet.
„Jelenleg azonban a felsorolt ügyek kapcsán nem áll rendelkezésre nyilvánosan igazolt információ arról, hogy ezek a teljes összegek elvesztek volna, vagy hogy a magyar államnak ténylegesen ekkora veszteséget kellett volna elszámolnia. A költségvetési következmények attól függenek, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok és az érintett hitelek teljesítése milyen eredménnyel zárulnak” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!