2025. február 12., szerdaMa Lívia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 402,00 Ft | USD: 387,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
2025.02.12. Lívia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 402,00 Ft | USD: 387,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Ezermilliárdok forognak kockán, sorban állnak a magyarok pénzéért

Hirdetés

Ezermilliárdok forognak kockán, sorban állnak a magyarok pénzéért

Január 20-tól jelentős, állampapírokból származó összegek érkeznek a magyarok számláira. Idén 1700 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak kamatok formájában, ebből 1300 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. A kormány számításai szerint több mint 800 ezer családról van szó. Ahogy arról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolt: nagyjából 300 ezer családnak 1–5 millió forint közötti, 165 ezer családnak 5–10 millió forint közötti, 163 ezer családnak pedig 10–25 millió forint közötti, állampapírba elhelyezett megtakarítása van.

A kormány a kifizetéseket úgy kommentálta, hogy a visszakapott pénzt, a pluszhozamokat a magyarok költhetik fogyasztásra, utazásra vagy otthonfelújításra, esetleg befektethetik ingatlanba, vagy éppen vissza is forgathatják a kedvező kamatozású lakossági állampapírba, amely „biztonságos és értékálló megtakarítást jelenthet” számukra. Januárban 234 milliárd forint kifizetése várható, míg februárban és márciusban mintegy 700 milliárd forintnyi kamat és 310 milliárdnyi tőke kiutalására kerül sor. A legnagyobb vagyonnal bíró, 2033-ban lejáró állampapír-sorozat, a 2033/I kifizetése múlt hétfőn elvileg megkezdődött, ennek kamata 17,85 százalék – ez összesen mintegy 130 milliárd forint kiutalását jelenti.

Ez nem ajándék a kormánytól

Az adósságfinanszírozás mértéke az elmúlt néhány évben a megugró kamatkörnyezet következtében jelentősen megemelkedett: míg a külső válságok bekövetkezte előtt az adósságfinanszírozás GDP-arányosan nagyjából 2 százalékot tett ki, addig ez az érték tavaly 4,8 százalékot érhetett el, ami nehéz költségvetési helyzetet eredményez. Nem véletlen, hogy napjainkban már uniós szinten is figyelembe veszik az úgynevezett elsődleges egyenleget, amely az állam kamatfizetési szolgáltatásaival csökkenti a hiány számítását.

Hirdetés

Ugyanakkor az adósságfinanszírozás azontúl, hogy hozzájárul a magas hiányhoz, forrást von el, így együtt jelentős terhet jelent költségvetési szinten.

Az állam szempontjából ezért sem árt vigyázni az inflációval, hiszen a magas kamatkörnyezet a korábbi inflációs közeg „ajándéka”, és nem a kormányé. Amikor az állam bejelenti, hogy ezeket a pénzeket kifizeti, akkor gyakorlatilag azt jelenti ki, hogy nincs államcsőd

– mutatott rá Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a mostani költségvetés tekintetében a magas kamatozás kifutása – a prémium-állampapíroknál eddig a kamatbázis 17,6 százalék volt, ez csökkent most az infláció tekintetében 3,7 százalékra – két dolgot jelent. 

A pénzforgalmi hiányban ezekben a hónapokban lesz egy kiugróbb érték, ahogy a kamatfizetések történnek. Az eredményszemléletű hiányban – ennek kellene 3 százalék alatt lennie – a kamatelszámolás folyamatosan, nem pedig egy időpontban történik. Itt tehát a magas kamatkifizetések folyamatosan eltűnnek, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az idei GDP-arányos kamatkiadás a tavalyinál várhatóan 1 százalékponttal kisebb lesz.

Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy az állampapírok visszaváltása jelent némi kockázatot. A legjobb példa erre,

Ha a befektetők jelentősebb része dönt úgy, hogy euróra váltja a megtakarításait. Ez elképesztő nyomást helyezne az egyébként is gyenge forintra.

Regős Gábor ugyanakkor kiemelte, a forint október óta tartó gyenge időszaka pont hogy növelheti az eurós/dolláros befektetések vonzerejét a lakosság számára, hiszen az alacsonyabb állampapírhozam nem biztos, hogy az árfolyamváltozásból adódó vélt veszteséget kompenzálja. „Ez gyengíthetné az árfolyamot – szerencsére az elmúlt napok árfolyammozgásain ez nem látszik – remélhetőleg a későbbiekben sem fog” – összegezte. Azonban egy másik hatás lehet, hogy túl nagy visszaváltás esetén az intézményi befektetők szerepét kell növelni – itt pedig a magasabb kibocsátás magasabb kamatfizetési terhet jelent az államnak.

52a98862-dbc4-49a7-8a84-3e9357f79da2

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Mit léphet most az állam?

A makrogazdasági képhez az is hozzátartozik, hogy az állam többféle állampapírt bocsát ki. Arra kell törekednie, hogy az államadósság finanszírozását a lehető legolcsóbban és a lehető legstabilabban valósítsa meg. Figyelembe kell venni a kereslet alakulását a különböző piacokon, illetve azt is, hogy az egyes lakossági befektetők preferenciái eltérőek lehetnek futamidő, illetve kamatozás szempontjából. Regős Gábor szerint a most kifutó állampapírok után arra is érdemes kitérni, hogy

az államnak az ezt követő kibocsátásokkor nem kell a fogyasztás élénkítését figyelembe vennie.

Amit viszont kell, az az, hogy milyen hozam és milyen kockázat mellett tudja finanszírozni a meglévő adósságot. „Azt kell tehát néznie, hogy mi az a hozamszint, ami mellett a lakosság még megfelelő arányban választja az állampapírt” – összegezte a közgazdász. Persze figyelni kell az intézményi piacot: mi az az arány, amit értékesíteni kíván, és milyen hozammal tudja azt megtenni.

Nem jó, ha az egyik piacon jelentősen magasabb hozammal értékesít, mint a másikon, hiszen az végül veszteséget jelent. Arra is figyelnie kell, hogy milyen lejárati szerkezettel és milyen devizaaránnyal kíván finanszírozni. Stabilitási szempontból fontos lehet a belföldi és külföldi befektetők aránya, már csak azért is mert nem mindegy, hogy a kamatjövedelem kiáramlik az országból, vagy belül marad. Ez érdemben tudja alakítani a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Így tehát ez alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy számára optimális mennyiséget alakít ki a lakossági papírok vonatkozásában, és ehhez próbálja igazítani a kamatokat. Ugyanakkor a mostani kifizetésekkel tovább élénkítheti a fogyasztást.

Számos olyan megtakarító lehetett, aki egy-egy nagyobb vásárlással megvárta a kamatfizetést, akár ebből akar valamit vásárolni, akár az eddigi állományát visszaváltva hajt végre valamilyen nagyobb vásárlást. Várhatóan azonban nem mindenki tesz így. A megtakarítók egy jelentős része vélhetően legalább az eddigi tőkét (de talán a kamatokat is) meghagyja megtakarításként, mert egyébként is elegendő új jövedelme keletkezik fogyasztásának fedezésére. Látni kell ugyanis az állampapírral rendelkező megtakarítók heterogenitását, és ez Nagy Márton korábban említett táblázatán látszik igazán:

az állampapír fontos termék a kispénzű megtakarítók, illetve a több száz milliós megtakarítással rendelkezők számára is – a fogyasztás növekedése inkább az előző csoport számára releváns.

Regős Gábor végezetül azt is kiemelte, hogy ha nem lesznek annyira vonzóak az állampapírok, az két csatornán keresztül hathat.

  • Egyrészt befolyásolhatja a fogyasztás és megtakarítás közötti döntést – azaz a háztartások fogyasztását növelheti, megtakarítását csökkentheti. Ez az államnak nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen áfabevételt jelent a költségvetésnek.
  • A másik érintett döntés az egyes megtakarítási formák közötti döntés.

Az inflációkövető állampapírok magas hozamaival alacsony kockázat mellett lehetett kedvező befektetéshez jutni. Ha az állampapírok hozama csökken, akkor a befektetők kockázatosabb befektetések után nézhetnek – itt akár más értékpapírok, akár az ingatlanok szóba jöhetnek. Most tehát megjelenhet egy ingatlanpiaci kereslet is, ami felfelé hajthatja az ingaltanárakat.

ZS 3636

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Mi jöhet most?

A kifizetés közeledte óta tehát arról folyik a diskurzus, hogy az említett 800 ezer háztartás mire fordítja a számlájára érkezett kisebb-nagyobb összeget. A Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív <a href="//index.hu/gazdasag/2025/01/20/nagy-marton-nemzetgazdasagi-miniszter-allampapir-befektetes-felhivas/" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/01/27/allampapir-allamadossag-allampapirpiac-kormany-befektetes-ingatlan-ingatlanpiac-hozam-inflacio-fogyasztas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hivatalosan is közzétették a településeket sújtó szolidaritási hozzájárulás összegét

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kedd este megjelent Magyar Közlönyben rendeletben szabta meg a 3200 …