Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést négy ügyben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenysége miatt. A minisztérium közlése szerint a bank átvilágításakor olyan finanszírozási ügyletekre bukkantak, amelyek körülményei további hatósági vizsgálatot indokolnak.
A négy ügylet együttes értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot.
A 100 százalékban állami tulajdonban lévő Eximbank elsődleges feladata a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása. A tárca szerint azonban a most feltárt ügyletek közös jellemzője, hogy a bank a kiugróan magas kockázat ellenére is gyenge biztosítékok mellett hitelezett. Két esetben nem is a bank igazgatósága döntött: az egyik ügyletet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter, a másikat az előző kormány rendelte el.
59 milliárdos hitel
A közlemény szerint az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos volt MALÉV-irodaház átalakítására. A beruházás a volt kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető érdekeltségi körhöz kapcsolódik.
A 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, az ügylet pedig a bank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A minisztérium szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételei körül pedig érdemi kérdések merültek fel. A hitelfelvevő tulajdonosaként megjelölt magántőkealap működési ideje (2037. április 20.) rövidebb, mint maga a hitel futamideje, a törlesztés fedezetéül szolgáló kaszinó bérleti szerződése pedig már a hiteltárgyalások idején lejárt.
126 milliárd Afrikába
2025 novemberében 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektje. Az ügyletben az Eximbank mellett fele-fele arányban a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank is részt vett.
Lapunknak reagált a Duna Aszfalt: a vállalat azt állítja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő beruházás pénzügyi kockázatát teljes egészében a Duna Aszfalt Zrt. és cégcsoportja viseli, így egy esetleges kudarc esetén nem az adófizetőknek kell helytállniuk. A társaság szerint az Eximbank által nyújtott finanszírozás piaci alapon, jelentős kockázati felár mellett valósult meg.
A finanszírozás célja gyorsforgalmi út, híd és határátkelő építése volt Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között. Mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál. Az összeg 80 százalékára, mintegy 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet, miközben a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya.
Biztosítékként többek között Szíjj László balatonfüredi szállodájának és a Duna Aszfalt tiszakécskei telephelyének jelzáloga szerepelt a listán.
A kötvényjegyzést a bank belső szabályaival ellentétben nem az igazgatóság, hanem a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium hagyta jóvá alapítói határozattal. A GEM külön kiemeli: ugyanazon az igazgatósági ülésen módosították a vezérigazgató és helyettesei 2025-ös prémiumkiírását is.
Osztalék a veszteséges év után
A harmadik ügy a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje, amelyhez 576 milliárd forintos hitelt nyújtottak az egyiptomi állami vasútnak. A háborús szankciók miatt az orosz partner kiszállt, a magyar gyártók csődbe mentek, az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. A magyar–orosz kockázatmegosztás megszűnt, az árazás és a biztosítéki rendszer viszont változatlan maradt, vagyis a kizárólag magyar oldalra kerülő kockázatot semmi nem ellentételezte.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!