A magyar és az európai munkaerőpiacot nem az Ukrajna megtámadását követő események és a megnövekvő kockázatok rendezték át, hanem a világjárvány, majd az újraindulás következményei – tette világossá az Indexnek Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy vélekedett, hogy 2020 tavaszán kényszerűségből sokan kiléptek a munkaerőpiacról, és nem mindenki került vissza. A járvány alatt visszaesett az ingázás, sőt sok magyar hazatért, de ahogy ismét nekilendült a nyugat-európai gazdaság, újraindult a migrálás.
Ezzel és a hazai gazdasági újraindulással mostanra lényegében teljes lett a magyarországi foglalkoztatás. Sajnos van nálunk – mint bizonyos arányban mindenhol – egy nem is csekély
alig foglalkoztatható réteg. A tartalék, azaz a bejegyzett munkanélküli és az annál nagyobb inaktív réteg ráadásul leginkább olyan vidéki térségekben él, ahol nincsenek releváns munkahelyek.
Bod Péter Ákos szerint a háború ott okozott jelentősebb változást, ahol nagy számban jelentek meg ukrajnai menekültek, akiknek egy része belépett a munkaerőpiacra. Ám a Magyarországon munkát vállaló bevándorlók legfeljebb tízezren vannak, hatásuk alig látszik, különösen összevetve a növekvő számú ázsiai vendégmunkással. „Így tehát: csaknem teljes a foglalkoztatás, egészen jól mutatnak a hivatalos nemzetgazdasági adatok. Viszont egyre inkább gondot okoz a gazdaság által igényelt munkakörökben a munkaerőhiány, illetve az egyetemisták, friss diplomások nyugatra áramlása, mindez megspékelve területi aránytalanságokkal, valamint gyakori nyelvi és digitális analfabetizmussal” – emelte ki a volt jegybankelnök.
Elképesztő a reálbércsökkenés
Kilenc hónapja csökkennek a reálkeresetek, vagyis a munkabérek vásárlóértéke. A kiskereskedelmi forgalom visszaesését hűen tükrözi, hogy egyre kevesebbet ér a magyarok fizetése, olvadnak a megtakarítások. A hazai átlagbéreknél már csak a bolgároké alacsonyabb uniós szinten, a felzárkózás ráadásul nem megy egyik napról a másikra. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos azt is leszögezte, hogy a hirtelen és nagy reálbéresésnek van egy statisztikai jellegű, bár nyilván kellemetlen valóságot tükröző oka: tavaly tavasszal felfutott a fogyasztói árszint, ami az idei év elején tetőzött csaknem 26 százalékos Európa-rekorddal.
A bérek is emelkedtek tavaly, illetve idén, ám nem ekkora mértékben.
„Így aztán a keresetek reálértéke nagyon csúnya esést produkált. Ha valaki kapott 15 százalékos béremelést – ami már komoly gesztus –, a boltokban szembesült a gyors erodálásával” – emelte ki, majd azt is hozzáfűzte: ráadásul nem mindenki részesült nominális keresetemelésben. A kontinensünk adatairól nagyvonalakban elmondható, hogy tavaly október-november tájékán tetőzött az áremelkedési hullám tíz százalék környékén, ezzel szemben a magyarországi adatok sokkal magasabb szintről és jóval elnyújtottabban csökkennek. „Lesz tehát javulás, statisztikai értelemben mindenképpen. Abban viszont biztosan nagyok a különbségek, hogy melyik családban mikorra fogy el a korábbi megtakarítás, és ki marad ki az inflációt valamelyest követő béremelésből” – húzta alá a volt jegybankelnök, aki azt is kiemelte:
Ennek a reálbércsökkenésnek már komoly gazdasági következménye lesz. Részben ez is magyarázat az idei gyatra GDP-adatra. Ez már tény, ám ahogy az infláció üteme mérséklődik a további hónapokban, az eddigi ütemben már nem romlanak a reálbéradatok.
Bod Péter Ákos szerint az infláció letörésének határozott szándéka a realitásokba ütközhet. Úgy véli, az árszint ijesztő felfutása mögött azonban részben a kormánytól független okok álltak. Az elmúlt két év alatt erőteljesek voltak a költségoldali tényezők, a nemzetközi energiaár-növekedés, az aszály miatti élelmiszer-drágulás. Ezekre viszont a kormánynak nincsen ráhatása. Az ilyen ársokkokat felnagyította a tavalyi gyors deviza devalválódás. Az MNB Európában példa nélküli mértékben emelt kamatot, és ezzel stabilizálta az árfolyamot – így viszont mélyült a recesszió.
A volt jegybankelnök emlékeztetett: tavaly óta nőttek az adók, kezdve a kisadózókkal, folytatva a kereskedelmi különadókkal, és jön még a jövedéki adóemelés is, hiszen „éhes a költségvetés”. Úgy vélte, ha a cégeken nagy az adóteher, gyenge az általános konjunktúra, magas a banki kamat a forgóeszközhiteleken, akkor az év végén aligha tudnak, akarnak a korábbihoz mérhető nominális béremelést adni a munkavállalóknak.
Fontos arra is kitérni, hogy a hét második felében több munkaerőpiaci adatot publikál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bod Péter Ákos leszögezte, a statisztika eddig sem volt rossz, és aligha lesz hirtelen változás. „Az külön érdekelne, miként alakul a meghirdetett, de betöltetlen álláshelyek száma. Az egy éve tartó recesszió a hátunk mögött olyan helyzet, amelyben elvileg mérséklődik a munkaerő-kereslet. Ám az országos adatok elrejtik, hogy néhány ágazatban és bizonyos térségekben továbbra is súlyos hiány van a képzett és az alkalmas munkaerőben” – összegezte.
Ellenálló a magyar munkaerőpiac?
Az Index a héten várható munkaerőpiaci adatokkal kapcsolatban megkereste Molnár Dánielt, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjét is, aki úgy vélekedett, a magyar munkaerőpiac rendkívül ellenállónak mutatkozott az energiaválság időszakában. A foglalkoztatás nemhogy nem csökkent, még növekedni is tudott a gazdasági nehézségek ellenére: a júniusi 4 millió 676 ezer fős foglalkoztatotti létszám a rendszerváltás óta a legkedvezőbb adat.
Szerinte a rezisztencia egyrészről a termőre forduló beruházásokra, valamint a munkaerőhiányra vezethető vissza. „Így az elbocsátottak el tudnak helyezkedni másik munkahelyen, illetve a vállalatok igyekeznek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!