Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás Magyarországon, ám egy friss, országos adatbázisokra épülő kutatás szerint olyan változás indult el, amelyre korábban kevesen számítottak. A HUN-CANCER EPI program legújabb eredményei azt mutatják, hogy a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések előfordulása és halálozása drámai mértékben csökkent a középkorú magyarok körében az elmúlt bő egy évtizedben. A szakértők szerint a javulás mögött nem csupán az aktív dohányzás visszaszorulása állhat, hanem a passzív dohányzás elleni intézkedések is. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy miközben egyes daganatok visszaszorulnak, más ráktípusok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a fiatalabb korosztályok számára.
Minden órában meghal egy magyar tüdőrákban
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüdőrák ma is rendkívül súlyos terhet jelent Magyarország számára. A legfrissebb adatok szerint 2019-ben a férfiaknál 4787, a nőknél 3711 új tüdőrákos esetet regisztráltak. Ez az összes daganatos megbetegedés 17,1, illetve 12,9 százalékát jelentette. A halálozási adatok még súlyosabb képet festenek: ugyanebben az évben 4997 férfi és 3450 nő halt meg tüdőrák következtében, ami a daganatos halálozások 29,1, illetve 23,6 százalékát adta. Másképpen fogalmazva:
Magyarországon minden harmadik daganatos haláleset férfiaknál, és közel minden negyedik női daganatos haláleset tüdőrákhoz köthető.
A szakember hangsúlyozta, hogy a korai felismerés kulcsfontosságú. Míg az első stádiumban felfedezett tüdőrák esetén az ötéves túlélési esély megközelíti a 65 százalékot, addig a negyedik stádiumban ez mindössze 5 százalék körül alakul. A probléma azonban az, hogy a betegek jelentős részénél a betegséget csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, amikor már kevésbé hatékonyak a terápiás lehetőségek. A tüdőrák alattomosságát jól mutatja, hogy gyakran hosszú ideig tünetmentes marad, miközben a daganat folyamatosan fejlődik.
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti egy másik adat is:
Magyarországon átlagosan minden egyes órában meghal egy tüdőrákos beteg.
A tüdőrák önmagában a daganatos halálozások egynegyedéért felel, miközben a dohányzással összefüggő betegségek nem korlátozódnak erre az egyetlen ráktípusra. A gégerák, a fej-nyaki daganatok, a nyelőcsőrák vagy a húgyhólyagrák szintén szorosan kapcsolódnak a dohányzáshoz, és jelentős népegészségügyi terhet jelentenek.
A daganatok ötöde a dohányzás számlájára írható
A kutatók szerint a daganatok kialakulása mögött számos tényező állhat. A genetikai hajlam, a környezeti ártalmak, a légszennyezés, bizonyos foglalkozási kockázatok vagy a krónikus gyulladásos betegségek egyaránt szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a módosítható kockázati tényezők közül továbbra is a dohányzás bizonyul a legjelentősebbnek.
A bemutatott adatok szerint
a daganatok közel 20 százalékáért a dohányzás felel.
A WHO becslései alapján a leggyakoribb daganatos megbetegedések mintegy 40 százaléka megelőzhető lenne, ami Magyarországon a 40–69 éves korosztályban 2023-ban közel 13 ezer megelőzhető daganatos esetet jelentett.
Bogos Krisztina hangsúlyozta, hogy a dohányzás nem csupán a daganatok kialakulásának kockázatát növeli. A már diagnosztizált betegek esetében is rontja a kezelések eredményességét, csökkenti az életminőséget és kedvezőtlenül befolyásolja a túlélési esélyeket. Ezért a leszokás nemcsak a megelőzés, hanem a kezelés része is.
A dohányzás globálisan évente 8,7 millió korai halálesetért felelős, Európában pedig mintegy 400 ezer ember életét követeli. Magyarországon a betegségek 21 százaléka összefüggésbe hozható a dohányzással, és átlagosan 14 életév elvesztését írják a szakértők a dohányzás számlájára. A számok egyértelműen jelzik, hogy a dohányzás visszaszorítása továbbra is az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat.
Több mint felére zuhant a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása
A HUN-CANCER EPI által végzett, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisára épülő vizsgálat a 2011 és 2023 közötti időszakot elemezte, és rendkívül markáns javulást mutatott ki a dohányzással összefüggő daganatok esetében.
A kutatás szerint a 40–59 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent, miközben a halálozás is hasonló mértékben esett vissza. A 40–49 éves férfiak körében az incidencia (újonnan diagnosztizált esetszám) 100 ezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, az 50–59 éves korosztályban pedig 505,6-ról 194,3-ra esett vissza. A nőknél szintén 50–60 százalék közötti csökkenést mértek.
Kiss Zoltán, az adatkutatási vezetője szerint a változás népegészségügyi léptékben is kiemelkedő. A kutatás arra utal, hogy
egy korábban rendkívül magas halálozással járó daganatcsoport terhe alig több mint egy évtized alatt a harmadára csökkent a középkorú lakosság körében.
A teljes népességben a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája 2011 és 2023 között 26,3 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40–49 éves korosztályban 56,1 százalékos, az 50–59 éveseknél pedig 59,7 százalékos visszaesést mértek. A férfiaknál az 50–59 éves korcsoportban 61 százalékos, a nőknél pedig 56,6 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.
A halálozási adatok hasonló tendenciát mutatnak. A teljes népességben 17,2 százalékos csökkenést mértek, ugyanakkor a 40–49 éves korosztályban 65,5 százalékos, az 50–59 évesek körében pedig 62,1 százalékos visszaesés következett be. A kutatók szerint ezek az eredmények már nem magyarázhatók pusztán a kezelések fejlődésével, hanem jelentős szerepet játszhatnak bennük a megelőző intézkedések is.
Húsz év dohányzásellenes politikájának eredménye?
A szakemberek szerint a javulás időben egyértelműen egybeesik a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedésekkel. Az elmúlt két évtizedben Magyarország több jelentős szabályozást vezetett be: megszületett a nemdohányzók védelméről szóló törvény, csatlakozott az ország a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményéhez, betiltották a dohánytermékek reklámozását, elindult a Nemzeti Dohányzás-visszaszorítási Program, majd 2012-ben életbe lépett a teljes beltéri dohányzási tilalom.
A kutatók különösen fontosnak tartják a zárt terek dohányfüstmentessé tételét. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy egy budapesti kórházban a dohányfüst koncentrációja több mint 90 százalékkal csökkent a szabályozás életbe lépése után. Nemzetközi kutatások pedig azt mutatják, hogy a passzív dohányzásnak kitett lakosság aránya is jelentősen visszaesett azokban az országokban, ahol hasonló intézkedéseket vezettek be.
Bogos Krisztina szerint a mostani eredmények egyik legfontosabb üzenete, hogy
a passzív dohányzás visszaszorítása ugyanolyan fontos lehet, mint az aktív dohányzás csökkentése.
A kutatók úgy látják, hogy a középkorú generációknál most jelentkeznek azok a pozitív hatások, amelyek a korábbi szabályozásokból következnek.
A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a munka korántsem ért véget. A tüdőrák továbbra is a vezető daganatos halálokok közé tartozik, és Magyarország még mindig az európai rangsor élmezőnyében szerepel a tüdőrák terhe szempontjából.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!