Hatalmas lépésre szánta el magát Mosonmagyaróvár, hiszen az ország egyik első települése lett azzal, hogy távhőrendszerét immár geotermikus energia szolgálja ki. A szükséges hőenergiát előállító rendszert az EU-Fire Csoport építette és üzemelteti. A cégcsoport 20 évnyi hőtermelésre szerződött a várossal, ám az átadott erőmű élettartama háromszor hosszabb. Az energetikai szakértők egyetértenek abban, hogy a geotermikus rendszernél szinte lehetetlen gazdaságosabb alternatívát találni. Az ország adottságai ehhez kiválóak, itt húzódik meg a Pannon vízadó réteg.
A geotermikus energia óriási előnye a nap-, illetve szélerőművekkel szemben, hogy nincs teljesítményingadozása.
Sem politikai játszmák, sem gazdasági válságok, sem háborúk nem befolyásolják. Az alacsony karbantartási költség mellett hosszú távú hőtermelői, -szolgáltatói szerződések köthetők. Mosonmagyaróváron az utóbbi évben a távhő ára a tizenhatszorosára nőtt, a geotermikus energia minden jel szerint ezt orvosolja. Továbbá arról is érdemes említést tenni, hogy míg egy köbméter gáz elégetése során majdnem 2 kilogramm szén-dioxid keletkezik, addig egy geotermikus fűtőmű szén-dioxid-kibocsátása zéró.
Ez lehet az új irány
Az átadóünnepségen Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróvár és térsége országgyűlési képviselője nem győzte leszögezni, a magyar kormány úgy döntött, minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését. Ez az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát.
A geotermikus energia válasz az energiaválságra, a vízmegtartás pedig a klímaválságra.
„A geotermikus energia kíméletes a természethez, fenntartható erőforrás, egyszerre jelenti a kiszámíthatóságot, az önállóságot, a biztos jelent, miközben az élhető jövő szinonimája is egyben” – mondta Nagy István, aki kiemelte, Mosonmagyaróvár „az első olyan nagyváros Magyarországon, ahol ekkora mértékben használjuk fel a geotermális energiát. Legyünk erre büszkék, és becsüljük meg.”
Az EU-Fire Csoport által Mosonmagyaróváron létrehozott geotermális fűtőmű névleges kapacitása 5,8 megawatt, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 80 ezer gigajoule hőenergiát képes termelni a 2300 méter mélységű kútból érkező, közel 90 °C-os hőmérsékletű termálvíz segítségével. A távhőszolgáltatónak átadott energia 3200 lakás és 200 közintézmény fűtését látja el, ami évente megközelítőleg 2,4 millió köbméter földgáz kiváltását eredményezi, és 4600 tonna szén-dioxiddal csökkenti Magyarország karbonlábnyomát
– ezt már Lengyel Tamás, az EU-Fire Csoport geotermiadivízió-vezetője részletezte az Indexnek, majd úgy vélekedett, hogy a kitermelt termálvíz egy gáztalanítórendszert követően hőcserélőn keresztül adja át az energiát a lágy vizes rendszernek, majd részben visszakerül a víztároló rétegbe a visszasajtoló kúton keresztül. A beruházás mintegy 4,1 milliárd forintból valósult meg, ebből a vissza nem térítendő állami támogatás összege 2,85 milliárd forint.
Ebből jól látható, a geotermális projektek meglehetősen tőkeigényes beruházások. A megtérülésük komoly időintervallumot jelenthet. Ezért mind a befektetők, mind a hitelintézmények szeretnek megbizonyosodni, a befektetésük a megfelelő piacon és megfelelő kereslettel találkozik. „A várossal 20 évre kötött hőtermelői szerződés ezt a kockázatot kívánja gyakorlatilag eliminálni, valamint stabilitást hivatott kölcsönözni a sokszor amúgy is bonyolult energiaszerződések és változékony árak ellenében” – világított rá Lengyel Tamás.
Nem titkolt hátrányok
Mint mindennek, ezeknek a rendszereknek is vannak hátrányaik. Ezek némiképp hasonlítanak azokhoz […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!