Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
Az idei „szuper” El Nino jelenség súlyos, akár 2028-ig tartó sokkot okozhat a világ élelmiszerárainak alakulásában. Az iráni háború már most a legmagasabb szintre tolta fel az árakat három év alatt, és a szakértők szerint az ellátási láncokat most „két sokk egyszerre” fenyegeti: a geopolitikai válság mellett a globális felmelegedéshez köthető szélsőséges időjárás.
A The Guardian beszámolójában arról ír, hogy a 2026–2027-es El Nino a tudósok szerint történelmileg is kiugróan magas eséllyel fejlődhet „nagyon erős” eseménnyé, hőhullámokat, áradásokat és viharosabb időjárást okozva. Az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal (NOAA) tavaly júniusban megerősítette, hogy a Csendes-óceánon felmelegedési folyamatok indultak be, és 63 százalék az esélye annak, hogy a tengerfelszíni hőmérséklet az idei év második felében a szokásosnál 2 Celsius-fokkal is magasabb lesz.
Az UniCredit olasz bank elemzői szerint az El Nino ismét napirendre tűzi az úgynevezett „klímainflációt”: Európa nemrégiben tapasztalt hőhullámai is jelzik, hogy a klimatikus alapvonal már most eltolódóban van, és az El Nino ehhez tehet hozzá további nyomást az év hátralévő részében, felerősítve a globális felmelegedés hatásait.
Száz éve volt minden idők legsúlyosabb El Ninója
A jelenség régóta hatással van a termésekre és az élelmiszer-ellátási hálózatokra. Több mint száz évvel ezelőtt feltehetően minden idők legsúlyosabb El Ninója katasztrofális aszályokat idézett elő Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Egyiptomban és Indiában.
A gyarmati uralom által is súlyosbított éhínség milliók életét követelte, köztük több mint 6 millió emberét Indiában 1876 és 1878 között. Az 1981–82-es, 1996–97-es, 2015–16-os és a 2023–24-es El Nino-események számítanak eddig a legerősebbek közé, ám a NOAA előrejelzései szerint a 2026–2027-es ciklus akár ezeknél is súlyosabb lehet, növelve az aszályok és áradások kockázatát a világ termésterületein.
A Goldman Sachs elemzői szerint az idei El Nino erőssége akár 15,8 százalékos ugrást is okozhat a globális élelmiszer-nyersanyagárakban. Ennek begyűrűző hatása világszerte érezhető lenne, Európában is:
a bank előrejelzése szerint az eurozónában akár 1,3 százalékkal is emelkedhetnek az élelmiszerárak.
A teljes hatás azonban csak fokozatosan jelentkezik, mivel az éghajlati károk költségei lassan szivárognak be a globális élelmiszer-ellátási láncokba. Mint írják, a következmények teljes mértékben csak 2028 második felére bontakozhatnak ki. Ennek pedig elsősorban az az oka, hogy a különböző növénykultúrák eltérő vetési, növekedési és betakarítási ciklusokkal rendelkeznek, emellett logisztikai kihívások, például a szállításhoz használt csatornák és folyók vízszintje is befolyásolja a folyamatot.
Az UBS elemzői rámutatnak, hogy az El Nino nem egyenletesen hat a mezőgazdaságra: átrendezi a globális csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, így egyes régiók vesztesei, mások pedig akár nyertesei is lehetnek a folyamatnak, utóbbiak a melegebb időjárásból profitálhatnak.
Kik szenvedik el a leginkább?
Az El Nino jellemzően megnöveli az aszályveszélyt Dél-Afrikában és Dél-Amerika északi részein, míg áradásokat okozhat Brazília déli részén, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban. Az elemzők szerint az alacsonyabb jövedelmű országok – amelyeket az iráni konfliktus már most a legkeményebben érintett – feltehetően most is aránytalanul nagy terhet viselnek majd.
A Goldman Sachs úgy véli, az El Nino hatásai már most érzékelhetők: Indiában szárazabb monszunidőszak alakult ki, egyes régiókban a szokásos csapadékmennyiség mindössze negyede, Közép-India egyes területein pedig csak a fele hullott le eddig. Ez pedig veszélyeztetheti a búza-, rizs- és cukornádellátást.
A hatások viszont várhatóan világszerte érezhetők lesznek: Délkelet-Ázsiában az aszályok a pálmaolaj-ellátást fenyegetik – amely számos feldolgozott élelmiszer fontos alapanyaga –, emellett a kávé- és kakaótermést is érintheti a jelenség. A melegebb, csapadékosabb körülmények a jövőben a növénybetegségek terjedését is felgyorsíthatják, tovább rontva a terméshozamokat.
Észak-Amerikában az El Nino hatása télen a legerősebb, Európát pedig elsősorban nem a közvetlen időjárási hatások, hanem a globális élelmiszerárak emelkedése érinti majd. Az Európai Központi Bank három évvel ezelőtti becslése szerint egy erős El Nino
akár 9 százalékkal is megemelheti a globális élelmiszer-nyersanyagárakat, a legnagyobb kilengéseket a szójabab, a kukorica és a rizs esetében várva.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!