Akár egy viharos tengeren hánykolódó hajó, úgy billegett a forint az árfolyamok vad vizén a mögöttünk hagyott években. Ez akkor volt a leglátványosabb, miután 2022. februárjában kitört az orosz-ukrán háború. A hónap 23. napján, a háború kitörése előtt egy nappal még csak 357 forintot kért a piac egy euróért, azonban a konfliktus olyan súlyt pakolt a valutánk vállára, amely alatt roskadozva egyre mélyebbre hajolt.
A legnagyobb teher 2022 októberében nehezedett a forintra, akkor a 430-as mélypont alá zuhant az euróval szemben.
Habár a forint azóta visszatért a 410 körüli szintekre, ha a háború kitörését megelőző naphoz képest nézzük (2022. február 23.), akkor idén január 21-ig a forint jelentős értékvesztést szenvedett el – nem csak az euróval és a dollárral, de a régiós devizákkal szemben is:
- 15,6 százalékkal gyengült az euróval,
- 26,8 százalékkal a dollárral,
- 12,4 százalékkal a koronával,
- 23,2 százalékkal a zlotyval,
- 14,9 százalékkal a lejjel szemben.
De miért fontos ez nekünk, és hogyan hat a mindennapi életünkre? Mert jelentős mértékben járult hozzá az elmúlt évek inflációjához, a bizalom megrendüléséhez és azon keresztül a fogyasztás visszaeséséhez. Ezért döntötte el az Index szerkesztősége, és a Közélet rovathoz 2022 őszén csatlakozó gazdasági szakemberek, hogy hétről-hétre figyelik a deviza- és tőzsdepiacokat. Ekkor javában tombolt a mindenki életére hatást gyakorló energiaválság, így első heti összefoglaló cikkünk is ehhez illő címet kapott: „A gázárak ingadozása csuklóztatta a forintot”.
A forint megszemélyesítése ekkor még újnak számított a szakmai újságírásban, az olvasók egy része idegenkedett tőle, más részük viszont lelkesen fogadta. Még Reddit-bejegyzés is született, amelyben a forintos címadásokról tanácskozott az internet népe. Ma már valamennyi lap él ezzel a gyakorlattal, így ilyen értelemben trendet teremtettünk az évek során. Sorozatunkat eleinte egy személyben vittem a szerkesztőink iránymutatásaival, majd később felkérésre más szakértők is becsatlakoztak elemző intézetektől, bankoktól:
- Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, és elemző kollégái, Balog-Béki Márta és Rodic Ádám.
- Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt szenior elemzője, és Muhi Gergely vezető elemző.
- Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
- Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
- Molnár Dániel és Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzői.
A legolvasottabb devizapiaci cikkeink jellemzően azok voltak, amelyekben azt mutattuk be, hogyan hat az életünkre a forint éppen aktuális árfolyamváltozása, ezeknek esetenként több százezres olvasottsága volt, például a 2023 májusában megjelent „Olyat lépett a forint, ami a naptejet is leolvasztja az arcunkról” című cikkünk. Arról írtunk benne, hogy a jegybank kamatokat vághat, amitől a fizetőeszközünk is gyengülhet, ezért nem érdemes sokáig várni a nyaralásra szánt deviza váltásával. A szakértőket most is felkértük, hogy kommentálják a forint és a magyar tőzsde elmúlt két-három éves teljesítményét, amióta az Index is aktívan követi az eseményeket.

Miért gyengült a forint szinte egyedüliként a régiós valutákkal szemben?
Erre a kérdésre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője válaszolt lapunknak.
„A gyengülés korábban sem állt távol a forinttól, de az elmúlt években ez kifejezetten erősen velünk volt”.
Ez a szakértő szerint olyan okokra vezethető vissza, amelyek a régiós országokban ugyan megjelennek, de kisebb hatással – például az orosz energiahordozókról való leválás és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonsági kockázat Lengyelországot nem érinti annyira, mint Magyarországot vagy Szlovákiát. De vannak olyan tényezők is, amelyek nagyobb részt Magyarország-specifikusak:
- az uniós források visszatartása,
- az Európai Bizottsággal való konfliktusok kockázati megítélésre gyakorolt hatása.
De nézzük időrendi sorrendben. Az orosz-ukrán háború kitörését követően az árfolyam gyengülni kezdett, ez a gyengülés jelen volt a régiós devizákkal szemben is. Az euróval szemben a 400-as árfolyamot 2022. június 20-án lépte át először a forint, majd augusztusra 410 fölé gyengült. Ebben szerepe volt az energiapiacnak: egyrészt ekkor szabadult el a gáz világpiaci ára, illetve a belengetett szankciók ellátásbiztonsági kockázatot hoztak.
A gáz árának elszabadulása nyomást helyezett a folyó fizetési mérlegre és ezzel az árfolyamot is gyengítette.
Az energiapiac megnyugvásával 400 alá tudott erősödni az árfolyam, ám ez nem tartott sokáig. Szeptemberben az MNB váratlanul a kamatemelési ciklusának leállításáról döntött, és így az árfolyam ismét lejtőre került, október közepére meghaladva a 430-as szintet. A forint stabilizálása érdekében az MNB ekkor lépett, és 500 bázisponttal megemelte az effektív rátát, illetve biztosította az energiavásárláshoz szükséges devizát.

December elejére az árfolyam némileg megnyugodott – de csak némileg, ez továbbra is gyenge szintet jelentett.
Ekkor egy euró kereken 410, egy korona 16,83, egy zloty 87,42, egy lej 83,2, míg egy dollár 392,68 forintba került. Ezt követően az év végéig erősödött némileg a forint, az árfolyam az évet a 400 körüli szinten zárta – ebben szerepe volt annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a partnerségi megállapodást, ami az uniós források folyósításának egyik feltétele volt.
2023-ban a forint átmeneti erősödésnek indult, májusig a 370-es szintre menetelt.
Ekkor megkezdődött a monetáris politika lazítása. A Magyar Nemzeti Bank figyelt arra, hogy a forintárfolyam ennek nyomán ne gyengüljön túl nagy mértékben, de azért egy trendszerű gyengülés mindenképpen látszott.
Ebben szerepet játszottak a vártnál rendre gyengébb makrogazdasági adatok, illetve a szintén gyengélkedő német gazdasághoz fűződő szoros viszony is, ami rontotta a magyar gazdaság kilátásait.
Ezt a gyengülést fokozta az egyensúlyi mutatók rossz helyzete is (ekkor még magas hiány és infláció volt jellemző), illetve a politikai tényezők, mint például az Európai Bizottsággal való viszony. Ugyanakkor tavaly februárig az árfolyam a 390-es szint alatt maradt, majd különösen az utolsó negyedévben indult jelentős gyengülésnek, amiben szerepe volt a nemzetközi környezet megváltozásának, a dollár erősödésének – ez pedig különösen is hatott a forintra.
Ebben az időszakban ugyanakkor a piac már egyre inkább árazta a márciusi jegybanki elnökváltást, amiben sokáig egy túl laza monetáris politika kockázatát látták – nem véletlen, hogy Varga Mihály nem győzött kiállni a stabil és kiszámítható forintárfolyam mellett.
A forint tehát régiós összevetésben is gyengén teljesít, ez azonban nem egyetlen tényezőre vezethető vissza. Bár a mostani 6,5 százalékos kamat a régió legtöbb országáénál magasabb (csak a román van ugyanezen a szinten), ez kevés ahhoz, hogy stabilan és megfelelően erős szinten tartsa az árfolyamot.
Aki ide tette a pénzét, majdnem megduplázta
A magyar tőzsde jól teljesített az elmúlt időszakban. A BUX árfolyama 2022. december 1-jén 46.368 ponton állt. Idén január 21-én ez az érték 85 032 pontot tett ki, számos rekord megdöntése után.
Ez tehát azt jelenti, hogy a részvényindex értéke kicsivel több, mint két év alatt 83,4 százalékkal emelkedett, azaz bőven infláció feletti növekedést ért el és a kockázatmentes hozamot is jóval meghaladta.
„Aki tehát akkor 1 millió forintot fektetett be, annak most 1,83 millió forintja lenne ebből a befektetésből”
– jelezte lapunknak Regős Gábor, hozzátéve, hogy „az emelkedés egy olyan gazdasági környezetben történt, amikor a gazdasági növekedés alacsony, a helyzet inkább stagnálásként írható le”. Ez a növekedés egyébként most is tart, a BUX hétről hétre újabb és újabb rekordokat dönt meg.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/01/26/forint-euro-dollar-osszefoglalo-100-resz-radi-balazs/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!