Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A versenyképesség jelentése folyamatosan változott a közgazdasági szakirodalomban: Adam Smith az 1700-as években abszolút előnyről beszélt, Ricardo valamivel később már komparatív előnyről. Napjainkban a versenyképesség komplex fogalmat takar.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy gazdaság versenyképességét az alacsony költségszint melletti termelésben látja, azonban ez jelentős kérdéssé vált a mostani energiaválságos környezetben, amikor a nyersanyagok ára a többszörösére emelkedett. Az OECD szerint egy nemzetgazdaság versenyképessége azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani szabad és tisztességes piaci körülmények között, amelyek a nemzetközi piacon keresettek, és ezáltal mennyire tudja lakosai reáljövedelmét tartósan növelni.
Ebben a témában az Index érdeklődésére Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára leszögezte: „Az ország versenyképességének fontos aspektusa, hogy a kormány mennyire proaktív és előre tekintő módon alkotja meg gazdaságpolitikai stratégiáját, például egy újraiparosítási stratégiával.”
Miről beszélhet Nagy Márton?
„A szomszédunkban zajló háború nem vezetett globális gazdasági válsághoz, persze egy-egy sérülékenyebb ország a világ különböző pontjain nehezebb helyzetbe került, de a háború igazi vesztese Európa” – fogalmazott a miniszter véleménycikkében. Ezt sok adat alátámasztja. Európának számos előnye van, de a jelenleg létező egyetlen jelentős versenyképességi rangsor, az IMD szerint az Európai Unió mint gazdasági közösség egyértelműen lemaradt Amerikától és Kínától. Ez az adat azonban nem tekinthető egy ország vagy régió versenyképességének mérésére egyedüli mérceként a számos szubjektív elem miatt.
Miközben 2010-ben még 31 európai vállalat helyezkedett el a száz legnagyobb vállalat rangsorában, 2021-ben már csak 18. Az űrt amerikai és kínai vállalatok töltötték be. A cégek piaci értéke alapján a listán szereplő kínai vállalatok már 2018-ban meghaladták az európai vállalatokat. Ebből az is jól látható, hogy nem csak akut problémák vannak, amit az energiaárak okoznak. Ugyanakkor ennek az lett az eredménye, hogy tömegesen indulnak el a vállalatok Amerikába, ahol az erősödő protekcionizmus és az Európánál kedvezőbb energiaárak együttes hatása meglehetősen optimális adottságokat teremt.
Gerlaki Bence ezzel kapcsolatosan kiemelte: „Tágabb időbeli kontextust tekintve többnyire egyetértés van abban, hogy az unió versenyhátránya, vállalati és technológiai szakadéka 20 éve kezdett látványosan nőni az amerikai és az ázsiai országokkal szemben. Az európai vállalatokat lassabb növekedés, alacsonyabb hozamok, relatíve alacsonyabb kutatás-fejlesztési beruházások jellemzik, mint például az Egyesült Államok nemzeti bajnokait.”
Ezt alátámasztja a McKinsey kutatása: a transzverzális technológiáknak (5G-technológia, mesterséges intelligencia és ezekhez hasonlók) rendkívül nagy szerepük van egy gazdaságban, hiszen horizontálisan terjednek az ágazatok között, ami a verseny dinamikáját is meghatározza az adott régióban. A tanulmány megállapítja:
TÍZ TRANSZVERZÁLIS TECHNOLÓGIA KÖZÜL MINDÖSSZE EGY ESETBEN VEZET CSAK EURÓPA, ILLETVE EGYBEN TUD ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYT NYÚJTANI.
Erre jó példa, hogy az európai autóipar – bár versenyképesnek tekinthető – az önvezető autók technológiájának terén már versenyhátrányban lehet például az amerikai vállalatokkal szemben. A világgazdaságban új irány figyelhető meg, a deglobalizáció, amelynek egyik legnagyobb vesztese Európa lehet.
A vén kontines nehéz helyzetbe kerülhet a zöldítésnél is, hiszen az energiaigény csökkentésénél is kulcsfontosságú a digitalizáció. Itt pedig még nagyobb a kiszolgáltatottság: nincsenek a csipgyártáshoz szükséges nyersanyagok, a digitális technológiákban Amerika, Japán és lassan Kína érdemi versenyelőnyre tett szert.
Ezeknek a folyamatoknak eredménye Gerlaki Bence szerint az lehet, hogy a jólét relatíve csökken az országban, a gazdaság lelassul, a munkanélküliség emelkedik, a reálbérek pedig csökkennek. „Ez a versenyképesség-vesztés lehet sokkszerű és lehet fokozatos. Ám teljesen világos, hogy amennyiben a termelékenység mérséklődik, a jövedelmek emelkedése nem fenntartható. Ebből fakadóan az adott társadalom életminősége is romlik. A külkereskedelmi egyenleg romlása jövedelemkiáramlással jár” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Történelmi kontextus
A versenyképesség alakulása szorosan összefügg a technológiai áttörésekhez kapcsolódó ipari forradalmakkal és a globalizációs hullámokkal, illetve azzal, hogy az egyes régiók ezt milyen mértékben voltak képesek felismerni és kihasználni. A történelmi fordulópontok is többnyire ezekhez köthetők. Ennek kiváló példája az első globalizációs hullámot (1870–1914) meglovagoló Brit Birodalom, amely az első ipari forradalom bölcsőjeként olyan infrastrukturális és termelési technológiákkal rendelkezett, amelyek lehetővé tették, hogy megőrizze előkelő helyét a világkereskedelemben. Ez volt azonban az utolsó alkalom, hogy Európa vezető szerepet töltött be. A második világháborút követően már egyértelműen az Egyesült Államoké volt az irányítás, többek között versenyképességének köszönhetően politikai és gazdasági nagyhatalommá tudott válni.
Európa kiszolgáltatottsága Kína felé
A kontinens kiszolgáltatottsága szerteágazó kérdés. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint Európának rá kell döbbennie, hogy „állítólagos szövetségesei és ellenségei is jelentős hasznot realizálnak” ebből a kiszolgáltatottságból. A nyersanyagok tekintetében ráutaltsága nem csak Oroszország felé magas, ez igaz Kínára is. Csak Kínából érkeznek a ritkaföldfémek, illetve a feldolgozásukkal előállított alkatrészek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata alapján a harminc kritikus jelentőségű nyersanyag közül tíz Kínából származik, és világszerte Kína uralja ezen anyagok feldolgozóiparát is. A ritkafémek kilencven százalékát és a lítium hatvan százalékát Kínában dolgozzák fel. A kínai ritkaföldfémeknek való kitettség rendkívül negatívan érintheti Európa versenyképességét, hiszen az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok és a high ech termékek gyártásához, illetve a zöldátmenethez is szükség van ezekre a nyersanyagokra.
A zöldátmenettel és a technológiai fejlődéssel párhuzamosan Európa kereslete ezen anyagok iránt a többszörösére emelkedhet, ezért fontos, hogy a teljes termelési láncot lefedő ellátást tudjon kialakítani magának a kontinens. A Kínával szembeni áru-külkereskedelmi mérlegben 2020-tól megjelent masszív hiány az elektromos gépek és azok alkatrészeinek, valamint a telekommunikációs készülékek nagymértékű importjának eredményeként állt elő. De ez még csak a kezdet.
Az unió számára különösen aggasztó, hogy Kína vertikális integrációja a jelek szerint nagyobb mértékben befolyásolja […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
