2023. február 2., csütörtökMa Ignác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
2023.02.02. Ignác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / És akkor a kormány tudta, hogy baj lesz az Erasmus-pénzekkel, csak nem sejtette

Hirdetés

És akkor a kormány tudta, hogy baj lesz az Erasmus-pénzekkel, csak nem sejtette

Kezdjük a végén: pénteken érkeztek meg a friss adatok, melyek megmutatták, hogy a már amúgy is Európa-bajnok magyar infláció még decemberben is tovább tudott nőni, és meg sem állt 24,5 százalékig. Az EU-átlag 11,1 százalék volt a tavalyi év utolsó hónapjában, a mi adatunk még a közép-európai régióból is kilóg lefele. Nálunk az élelmiszerek közel 45, a háztartási energia 55 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, tehát nem lehet mindent a benzinárstop kivezetésére kenni. Pár topdráguló termék: a gáz 98, a sajt 83, a kenyér 81 százalékkal kerül többe, mint egy éve.

© Túry Gergely

A fentiek miatt aztán a határmenti magyarok közül egyre többen járnak már át Romániába vásárolni. Honfitársaink ilyenkor azért a lisztért ruccannak át a szomszédba, amit a szomszéd épp tőlünk importált. Az ingázó vásárlók pedig hazafele még Romániában megtankolnak, mert az üzemanyag is ott az olcsóbb. Az árstopokat egyelőre április 30-áig hosszabbította meg a kormány, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már bedobta, hogy ideje lenne megtervezni a kivezetésüket. Mondjuk Parragh László szerint azért, mert “a gazdaság fordulóponthoz érkezett, már látni a kedvezőbb előjeleket.”

Hirdetés

A hét bizniszfejleménye Magyarországon kétségkívül a Vodafone-eladás felgyorsulása volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn reggel közölte, hogy lezárult az ügylet átvilágítása, minden oké, január 31-ig lezárul a 660 milliárd forintos tranzakció, mellyel a kormányközeli 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Magyarországban.

Orbán Viktor még aznap este nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette az adásvételt, vagyis a heveny piactorzítás-gyanú ellenére megtiltotta a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a dolgát végezze, és megvizsgálja az összeolvadást. Orbán az elmúlt tíz évben számtalanszor élt már ezzel az eszközzel, itt össze is szedtük a legemlékezetesebb eseteket. A mostani bevásárlás visszásságaira egy hazai civil szervezet fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét, de ők nem szóltak bele az ügybe.

Hogy mik az aktuálisan legfontosabb tudnivalók a Vodafone-ügyletről? Ezzel két hosszabb cikkben is foglalkoztunk, íme:

A Vodafone neve is megváltozik, de a percdíjat nem az állam diktálja majd – tudnivalók a felvásárlás után

A 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos tulajdonrészt vásárol a Vodafone Magyarországban január végéig – jelentették be. De hogyan érinti az előfizetőket az, hogy az államé lesz a mobilszolgáltató? Összeszedtük, mi mindent érdemes tudni az üzletről, és a 4iG-t is megkérdeztük, mi várható a közeli jövőben.

Az adófizetők és az előfizetők is rosszul járhatnak a Vodafone felvásárlásával

A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.

Az Európai Bizottság úgy döntött, jövő évtől felfüggeszti az Erasmus+ diákcsere-programot és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot a modellváltott magyar egyetemeken, mivel szerintük aggályos, hogy a kormány az érintett intézményeket működtető vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait telenyomta fideszes vagy fideszközeli emberekkel. Egyelőre nem tudni, mi lesz a programok – pénzek – sorsa, de a kormány első lendülettel igyekezett eljátszani, hogy meg van lepődve, illetve félreértésekről beszélt, noha az EB már tavaly december 15-én elküldte a döntésről szóló értesítést. Ráadásul régóta figyelmeztettek a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adtak a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.

Egyetemistákat kérdeztünk a fejleményekről, érthetően nem voltak túl boldogok. Gulyás Gergely mindenesetre arról beszélt a csütörtöki Kormányinfón, hogy a kormány nyitott arra, hogy kikerüljenek a fideszes vezetők az egyetemi kuratóriumokból, illetve azt is elmondta, hogy a kormány az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is kifizeti, ha nincs megegyezés. Viszont ebben az esetben pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán.

Akksigyár-ügyi hírcsokrunk következik. Idehaza botrányba fulladt a Debrecen mellett felhúzni tervezett CATL-üzem ügyében megtartott helyi közmeghallgatás. A közönség kifütyülte a kínai vállalat képviselőit és a városvezetést is, amikor megpróbálták elmagyarázni, miért volna szükség a gyárra. A debreceni lakosok ugyanis a város és környéke talajvíz-készletét féltik a nagyon vízigényes üzemtől, mert a környékbeli tavak már most kiszáradnak, a Nagyerdőben őshonos fák is pusztulnak a vízhiány miatt. A meghallgatáson szerkesztőségünk is részt vett, és videót is készített róla, itt hangzott el az is, hogy “Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az akksigyár!”

Rendőrök a CATL kínai akkumulátorgyártó cég gyárépülete előtt az Arnstadt melletti Erfurter Kreuzban, Németországban 2023. január 11-én
© AFP / DPA / Martin Schutt

A CATL-re másutt is rájár a rúd, németországi üzemükben óriási rendőrségi razzia volt illegális munkavégzés-, illegális tartózkodás- és hamisított beutazási okmányok gyanúja miatt. Maradunk az akkumulátor-gyáraknál, de elhagyjuk a CATL-t, viszont áttételesen visszatérünk Debrecenbe. Ide a szintén kínai Semcorp is akksigyárat épít – a cégcsoport két tulajdonosa a héten házi őrizetbe került Kínában. Azzal gyanúsítják őket, hogy titokban külföldre akarták vinni a cégük tőkéjét, 1,4 milliárd dollárt (kb. 520 milliárd forint) csatornázhattak ki a Semcorp Csoportból. De ez a debreceni gyár építését nem hátráltatja.

4753 milliárdos lett tavaly az államháztartás hiánya, a magyarok 96 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben, ami miatt tízezrek veszíthetik el a munkájukat, miközben a „családbarát kormány” hagyja elértéktelenedni a családtámogatásokat – de az Orbán-kabinet legalább 22 milliárd forintál is többet fizet a kormányközeli tulajdonban lévő Observernek négy évi médiafigyelésért, Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó meg beszállt a budapesti kaszinóbizniszbe.

Ukránok menthetik meg a Dunaferrt. A Metinvest Holding nevű fémipari vállalat levélben jelezte Orbán Viktornak, hogy megvenné, újraindítaná, és még bővítené is a dunaújvárosi vasgyárat, amely jelenleg „őrlángon” üzemel, évek óta a megszűnés szélén áll, és december 15-én elrendelték a felszámolását.

Ugorjunk egy másik jelentős hazai vállalatra. Bemutatta a Mol a kukáscégét: MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a neve a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cégének, vagyis annak a társaságnak, mely júliustól fogja az egész országban a szemetet gyűjteni több mint három évtizeden át. A Mol egyébként megállapodott a horvát Janaffal, hogy március végéig félmillió tonna nyersolajat hozhat be Magyarországra az Adria-csővezetéken, illetve több mint 149 ezer köbméter nyersolajat Horvátországban parkoltathat. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.

© Túry Gergely

Úgy tűnik, az orosz olajra kirótt másik büntetésnek is van jelentősége: egy finn kutatócsoport szerint az EU, a G7 és Ausztrália által tavaly december elején életbe léptetett, hordónkénti 60 dolláros olajársapkán Oroszország napi 160 millió eurót bukik. A nyugati szankciók pedig, bár nem semmisítették meg az orosz gazdaságot, így is jókora csapást mértek rá, az ország olyan deficittel zárta 2022-t, aminél csak a 2020-as, koronavírus-deficit volt nagyobb a Szovjetunió felbomlásától számítva. Az orosz gazdaság jelen állapotáról itt írtunk hosszabb értekezést. Vonatkozó, nem meglepő fejlemény, hogy tavaly már Norvégia volt Európa legnagyobb gázbeszállítója, miután az ukrajnai invázió miatt a kontinens rengeteg országa elfordult Vlagyimir Putyin államától.

Ingatlanozzunk. Egyre több az eladó lakás az országban, de egyre kevesebb a vevő. Az év első hetében országosan több mint 18 százalékkal nagyobb számú eladó lakásból és házból lehetett válogatni, a kereslet viszont ezzel párhuzamosan 40 százalékkal csökkent. Pedig közben a használt ingatlanok drágulása is nagyon lelassult – igaz, volt is honnan, mert 2010-től 2022 őszéig az EU második legnagyobbja volt a magyar lakás- és bérletidíj-drágulás. Az elmúlt pár évben a január eleji aktivitás jól tükrözte az egész éves forgalmat, így 2023-ban az adásvételek számának csökkenésére és hektikusan alakuló árakra lehet számítani.

Ha már ingatlanárak: Hernádi Zsolt Mol-főnök korábban nem árulta el, az olajtársaság mennyiért adta el az eggyel ezelőtti székházát. A cégvezető az új, felhőkarcoló-campusba költözéskor csak annyit mondott, hogy az Október huszonharmadika utcai épületet az állam vette meg – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződéseiből viszont kiderült, hogy a vételér 6,3 milliárd forint volt. Meglepő fejlemény volt a héten még az is, hogy a kormánnyal jóban lévő Ruszlan Rahimkulov XIII. kerületi, Láng-negyedének épületei váratlanul megnőttek.

A hét fotója: átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét Debrecenben

© Debreceni Egyetem

Az enyhe tél és az így alacsony fűtési igény miatt nemcsak gázból, áramból is kevesebbet fogyaszt Magyarország a megszokottnál, olyannyira, hogy az elmúlt hetekben legalább tucatnyi alkalommal fogták vissza a Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesítményét. Tavaly december 23. és idén január 10. között alkalmanként 50–300 megawattnyi volt a letekerés. A Szegedi Tudományegyetem kutatói épp a héten közölték, hogy a jövőben a klímaváltozás miatt 20-40 százalékkal kevesebbet fűthetünk, cserébe a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, és a forró napok száma is megduplázódhat az évszázad második felére, ami miatt a hűtésre 60 százalékkal több energiát pazarolhatunk. A magyar államot egyébként be is lehetne perelni klímaügyben, hogy nem tesz eleget a felmelegedés ellen – és a pert meg is lehetne nyerni.

Rossz hír a határon túlról: valami nincs rendben az erdélyi Szent Anna-tó vizével, nagyjából tíz éve folyamatosan romlik a minősége. Ezt a helyi szakértők a turizmussal hozzák összefüggésbe, ezért most megtiltották a fürdést és a piknikezést is a parton. Jó hír a határon túlról: ha minden jól megy, 43 év múlva begyógyul az Antarktisz fölötti ózonlyuk.

Végül hallgatnivalót ajánlunk: nem elégedtünk meg a karakterhalmozással, eheti Fülke podcastunk is a Vodafone-ügyletet járta körül:

Fülke: A Vodafone-üzlettel Orbán Viktor nyer, és mindenki veszít

Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20230115_Es_akkor_Vodafone_4iG_Erasmus_inflacio#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Virtuális fizetési kártyát fejlesztettek ki

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a most zárult SafetyCard – marketing felülettel kiegészített bankkártya nélküli …