Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A tervek szerint HUN-REN négy kutatóközpontja, a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kerülne át az ELTE-hez. Darázs Lénárd elmondta, hogy ezek önálló jogi személyként működnének tovább, közvetlen rektori irányítás alatt.
Ezekben a kutatóintézetekben kiváló kutatások zajlanak, minőségi nemzetközi publikációk sokasága születik
– hangsúlyozta lapunknak a rektor, aki szerint a kutatóintézetek ELTE-hez csatolása egy természetes fejlődési folyamat részét képezik. Az integráció alapvető célja, hogy az ELTE jelentősen megnövelje kutatói kapacitását azokon a területeken, ahol már most is vezető szerepet tölt be. Darázs kiemelte: a nemzetközi rangsorok csak az egyetemeket mérik, így a kutatóközpontok eredményei eddig nem jelentek meg a nemzetközi értékelésekben. Az összevonás körülbelül 1100 embert érint, ami lényegesen megnöveli az egyetem nemzetközi humán- és társadalomtudományi súlyát.
Egyes kutatók felhördültek a tervek hallatán, levelet írtak Orbán Viktornak
Az integrációs terveket azonban éles ellenállás kíséri. A Lendület- és ERC-kutatócsoport egyes kutatói nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz júniusban, kifogásolva az integrációt. A kutatók szerint a kormányzati átszervezés „szétzilálja a kutatóhálózat szakmai egységét” és „történelmi léptékű károkat okozhat a magyar tudományos életben”.
A levél aláírói azt állítják, hogy a HUN-REN egysége nélkül „nem maradhatnak fenn azok a kutatásszervezési struktúrák és átlátható működési feltételek, amelyek az elmúlt évek eredményeit lehetővé tették.” Véleményük szerint az átszervezés átgondolatlan és erőltetett, ráadásul nemcsak a kutatóhálózatot, hanem az ELTE működését is veszélybe sodorja. A kritikákkal szembesítettük a megválasztott rektort.
ELTE-rektor: ezek alaptalan állítások és nincs okuk ilyeneket mondani
Darázs Lénárd határozottan visszautasította a kritikákat: az átvételre kerülő kutatóközpontok eddig is önálló jogi személyek voltak, így a kutatóhálózat többi részével változatlan maradhat a kooperáció.
Az ELTE működése sokkal átláthatóbb, mint a jelenlegi kutatóhálózati struktúra, hiszen állami egyetemként az egyetemi autonómia sem sérült és a működés teljesen transzparens.
Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy „az ELTE hazánk legnagyobb, valamint a sokoldalú kiválóságban élenjáró, zászlóshajó egyeteme. Az integrációban érintett kutatóknak befogadó környezetet biztosítunk, és lehetővé tesszük a humán- és társadalomtudományi kutatások értékrendszerének hatékonyabb érvényesülését”.
Úgy véli, a tiltakozás mögött valójában „nagyon erős visszavágyódás áll az Akadémia felé”, mivel az MTA „hiteles tudóstársadalom”, presztízsnek számít odatartozni.
A hálózat leválasztása már hat éve megtörtént, és a visszacsatolásra semmilyen jel nincs.
A HUN-REN pedig nem működik egységes kutatásszervezési struktúraként. A rektor biztos benne, hogy a kutatók végül szívesen fogadják majd az egyetemi keretet. „Az ELTE bebizonyította autonómiáját az elmúlt években” – tette hozzá az aggodalmakra reagálva.
A tudományos függetlenséggel kapcsolatos félelmeket pedig egyenesen érthetetlennek nevezte:
Igazából nem értem a fejtegetéseket. Milyen tudományos függetlenséget veszélyeztetne ez?
„Az ELTE kiváló kutatóhely, ahol a tudomány szabadsága biztosított. Jelenleg is nagyon sok ERC- és Lendület-program fut nálunk, valamint a hazai és nemzetközi kutatási programok sokasága működik”.
Pénzügyi konstrukció: külön források, közös jövő
A finanszírozás kérdése kulcsfontosságú az integráció sikerében. Darázs részletesen ismertette, hogy a kutatóközpontok saját forrásaikkal érkeznek az egyetemhez.
A 2025-ös és 2026-os költségvetésben már szerepelnek ezek a források, 2027-től pedig kormányhatározat garantálja a finanszírozást
– magyarázta. A kutatóközpontok külön gazdálkodással működnek majd, így nem terhelik az egyetem amúgy is szűkös költségvetését.
Az ELTE jelenlegi pénzügyi helyzetéről is őszintén beszélt: bár „valóban nem optimális”, márciusban 2,7 milliárd forintos támogatást kaptak béremelésre, amelyből emelték a fizetéseket, de hozzátette, természetesen ennél többet érdemelnének az egyetem dolgozói.
A probléma gyökerét abban látja, hogy az egyetem hallgatói kvóta alapú finanszírozásban részesül, miközben az oktatáson túl sokkal összetettebb feladataik vannak. Az államilag finanszírozott keretszámok emelése nélkül nagyon nehéz a működés. Azonban az egyetem nem „keresztfinanszírozza” a bekerülő kutatóközpontokat, hanem erre külön forrást kap.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!