Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az euró bevezetése Magyarországon inkább hosszabb távú lehetőség, mint közeli realitás, de a piacok nem magát a csatlakozás pillanatát árazzák, hanem az odavezető utat, amit a Tisza Párt vállalt is. És már egy hiteles, következetes konvergenciapálya is komoly átárazódást indíthat el évekkel az euró bevezetése előtt, csökkenhet az országkockázat, szűkülhetnek a hozamfelárak, miközben különösen a hosszú lejáratú állampapírokban jelenhet meg számottevő árfolyamnyereség.
A történet ugyanakkor korántsem egyirányú. A folyamat hitelessége bármikor megkérdőjeleződhet, ami gyors és éles piaci visszarendeződést hozhat. Az eurósztori ezért egyszerre jelenthet komoly hozampotenciált és jelentős kockázatot a befektetők számára. Az MBH Befektetési Bank elemzőivel annak jártunk utána, hogy milyen befektetési lehetőségeket teremthetne Magyarország számára az eurózónához való csatlakozás.
Nem az euró a kérdés, hanem az odavezető út
Radák Máté, az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője az Indexnek most arról beszélt, hogy az euró bevezetése Magyarországon nem politikai gesztus vagy automatikusan járó tagság, hanem szigorú gazdasági feltételek teljesítéséhez kötött folyamat. Bár a lakossági támogatottság fontos tényező, önmagában nem elegendő. Az eurózóna kapuja csak azok előtt az országok előtt nyílik meg, amelyek tartósan képesek megfelelni az uniós stabilitási elvárásoknak.
A belépési kritériumok célja, hogy biztosítsák a monetáris és fiskális stabilitást, vagyis azt, hogy egy új tagállam csatlakozása ne jelentsen kockázatot se saját gazdasága, se az eurózóna egésze számára. Éppen ezért a piacok nemcsak a szándékot figyelik, hanem azt is, mennyire hiteles és fenntartható az ehhez vezető gazdaságpolitikai pálya. Nézzük a legfontosabb belépési feltételeket, valamint azt is, Magyarország jelenleg mennyire áll közel ezekhez:
- Az inflációs ráta nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam harmonizált fogyasztóiár-indexének átlagát több mint 1,5 százalékponttal.
- A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az államadósság nem lehet magasabb a GDP 60 százalékánál, vagy meggyőző ütemben kell csökkennie felé.
- Legalább két évet el kell tölteni az ERM II (európai árfolyam‑mechanizmus) -rendszerben, a meghatározott központi paritáshoz viszonyított ±15 százalékos ingadozási sávon belül, jelentős ingadozások és leértékelés nélkül.
- A hosszú távú államkötvényhozamok nem haladhatják meg a három legstabilabb árstabilitással rendelkező tagállam hozamát több mint 2 százalékponttal.
Na de mi hol tartunk? „Magyarország jelenlegi makrogazdasági helyzete és a maastrichti kritériumok között jelentős különbség húzódik, így azok teljesítése csak egy többéves, fegyelmezett gazdaságpolitikai pálya mentén lenne elképzelhető. A kormányzati tervek szerint a 2030-as időhorizont jelöli ki ezt a céldátumot. Noha az euró bevezetése önmagában viták tárgya, az ehhez vezető konvergenciafolyamat hosszú távú gazdasági hozadéka kevésbé kérdéses” – Radák Máté.
Az infláció azon területek közé tartozik, ahol Magyarország az elmúlt években európai összevetésben is kedvezőtlenül magas értékeket mutatott. Bár a 2023-as inflációs csúcs után látványos lassulás következett be, és a hazai pénzromlás üteme ma már a maastrichti referenciaérték közelében mozog, a kép ennél árnyaltabb. A javulás részben adminisztratív és fiskális intézkedések eredménye. Az olyan beavatkozások, mint az árrésstopok, rövid távon valóban fékezhetik az áremelkedést, de torzíthatják a piaci folyamatokat, valamint kérdéseket vetnek fel az infláció tartós leszorításának fenntarthatóságával kapcsolatban.
Az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője szerint a piacok szempontjából nem pusztán az aktuális inflációs adat számít, hanem az is, hogy a dezinfláció mennyire tekinthető stabilnak és piaci alapúnak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az új jegybanki vezetés nyíltan elkötelezett az infláció letörése és a forint stabilitásának erősítése mellett. Amennyiben ez a politika tartósan hiteles marad, érdemben javíthatja Magyarország esélyeit arra, hogy a 2030-as évek elejére teljesítse az euróbevezetés egyik legfontosabb feltételét.
Hol tartunk az államadósság és költségvetési hiány tekintetében? „Az államadósság GDP-arányosan megközelítőleg 75 százalék körül alakul, ami meghaladja a maastrichti kritériumként meghatározott 60 százalékos küszöbértéket, és jelenleg nem figyelhető meg egyértelműen csökkenő pálya. A költségvetési hiány az elmúlt években szisztematikusan túllépte a GDP 3 százalékában rögzített határt, ami szintén távol tartja az országot a kritérium teljesítésétől” – mondta Radák Máté, aki azt is kiemelte:
Az ígért reformok miatt nehéz lesz ez alá beszorítani, hacsak nem sikerül jelentősen növelni a bevételi oldalt, amiről korábban nem volt szó.
Az előző negyedéves elemzésükben az MBH elemzői már jelezték, hogy mindhárom portfólióban növelték a hazai hosszú lejáratú állampapírok súlyát. Akkor úgy látták, hogy a piac a közel-keleti konfliktus eszkalációjának kockázata miatt túlzott mértékben büntette ezt az eszközosztályt, így vonzó beszállási pont alakult ki. A döntés utólag kifejezetten kedvezőnek bizonyult, különösen annak fényében, hogy a választási eredmény is tovább erősítette a hozamcsökkenési trendet.
A piac már most elkezdheti árazni a magyar eurót
A hozamok mérséklődése pedig – ahogy az ilyenkor lenni szokott – jelentős árfolyamnyereséget hozott a hosszú kötvényekben. Radák Máté szerint a kérdés most már inkább az, maradt-e még tér a további hozamcsökkenésre, és érdemes-e még most is pozíciót építeni azoknak, akik eddig kivártak. Nézzük meg közelebbről, mennyi potenciál maradhat még a hosszú állampapírokban. A befektetési stratégia központi eleme a hozamfelár (spread) szűkülésére épít.
Az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője szerint: „Amennyiben egy ország hitelesen elindul az euró bevezetésének irányába, az országkockázati prémium fokozatosan, gyakran érdemben csökken. Ennek eredményeként a helyi állampapírhozamok elkezdenek konvergálni az eurózóna hozamaihoz, amelyek benchmarkját jellemzően a német államkötvények (Bund) jelentik.”
Amikor a piaci szereplők meggyőződnek arról, hogy az euró bevezetése politikailag és makrogazdaságilag elérhetővé válik, több, egymást erősítő folyamat indul be.
A devizakockázat mérséklődik, különösen az ERM II-rendszerbe való belépést követően, ahol az árfolyam a kijelölt sávon belül stabilizálódik. A monetáris politika mozgástere kitágul, a jegybanki alapkamat fokozatosan közelíthet az Európai Központi Bank irányadó rátájához. Következményként a hosszabb lejáratú kötvényhozamok érdemben csökkennek, ahogy az országkockázat, az inflációs prémium és a kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság leépül.
A kötvénypiacon alapvető összefüggés, hogy a hozamok és az árfolyamok egymással ellentétes irányban mozognak: amikor a hozamok csökkennek, a kötvények árfolyama emelkedik. Ebből fakadóan a hozamcsökkenésből származó legnagyobb nyereség jellemzően a hosszú lejáratú papírokban realizálható. Egy tipikus, 10 éves futamidejű fix kamatozású államkötvény úgynevezett módosított átlagideje – vagyis a hozamváltozásra való érzékenysége – nagyjából 7–8 körül alakul.
Radák Máté szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 bázispontos, vagyis 1 százalékpontos hozamcsökkenés hozzávetőleg 7–8 százalékos árfolyam-emelkedést eredményezhet. Ezzel szemben egy rövidebb, 2–3 éves lejáratú kötvény árfolyama jóval kisebb mértékben reagál ugyanekkora hozamváltozásra. Éppen ezért profitálhatnak leginkább a hosszú lejáratú magyar állampapírok abból, ha a piac elkezdi komolyabban árazni az euróbevezetéshez vezető konvergenciapályát és az ebből fakadó hozamcsökkenést.
„Ebből következően az eurócsatlakozási folyamat, még annak tényleges lezárása előtt, jelentős lehetőséget kínálhat a hosszú futamidejű állampapírokban pozíciót vállaló befektetők számára, amennyiben a konvergenciapálya hiteles és fenntartható marad” – összegezte az Indexnek Radák Máté, az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője.
Horvátország már az euró előtt megnyerte a piac bizalmát
Horvátország 2023. január 1-jén vezette be az eurót, de a folyamat kulcsfontosságú része itt is évekkel korábban kezdődött. A kormány és a Horvát Nemzeti Bank már […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/05/12/eurobevezetes-euro-euroovezet-forint-bevezetes-europai-unio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!