Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Eduline szerkesztőségéhez több olvasói levél érkezett a győri egyetem dolgozóitól, amelyekben a bérezési rendszert kritizálták.
Az egyik levélíró szerint a 2022-es modellváltás után bevezetett teljesítményalapú rendszer nem hozott érdemi változást, mivel sok oktató számára nem elérhető, az értékelés nem átlátható, és tanszékenként jelentősen eltér.
A panaszosok szerint „a bérek technikailag kizárólag a garantált bérminimum emelése miatt nőttek”, így mára alig van különbség egy tanársegéd és egy docens bére között.
Ma a Széchenyi István Egyetemen egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, aki oktatási és kutatási feladatokat egyaránt ellát, kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus
– írta az egyik olvasó.
Az Eduline állítólag több bérpapírt is kapott – ezeket nem tették közzé a cikkben –, amelyek szerint az egyik docens bruttó 620 ezer forintot keres, egy másik alkalmazott fizetése pedig a teljesítményalapú bérrel együtt is alig haladta meg a bruttó 500 ezer forintot.
Az egyetem szerint jelentősen nőttek a jövedelmek, a jó teljesítmény a kulcs
A Széchenyi István Egyetem jelentősen árnyalta az olvasói levelekben megfogalmazott állításokat. Az intézmény szerint a teljesítménymérésre épülő bérezési rendszer „a hazai és nemzetközi sikerek egyik alapja”, amely egyszerre szolgálja a források hatékony felhasználását és a nagyobb teljesítmény ösztönzését.
Az egyetem adatai szerint 2026-ra a következőképp alakultak az átlagbérek 2022-höz képest:
- a tanársegédeknél 46,
- az adjunktusoknál 45,
- az egyetemi docenseknél 39,
- az egyetemi tanároknál pedig 57 százalékos átlagos növekedés valósult meg.
Az intézmény hangsúlyozta, hogy „az oktató-kutató munkatársak esetében a fix alapbér garantált, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!