Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar hagyományok legszebben gyakran olyan termékekben jelennek meg, amelyek elsőre hétköznapinak tűnnek, mégis évszázados tudást és közösségi emlékezetet hordoznak. A hungarikumok éppen ezt bizonyítják: élő részei a kultúránknak, identitást adnak, és ma is összekötnek.
Elég megkóstolni az Egri Bikavért, amelyben fajták és borászok generációi szólalnak meg; ránézni a kocsi kocsira, amely a magyar mesterek leleményét dicséri; vagy megízlelni a békéscsabai kolbászt, ahol családi hagyományok és tapasztalatok sűrűsödnek össze. Cikkünk megszólalóival annak jártunk utána, mi tartja életben ezeket a kincseket egy gyorsuló, globalizált világban.
Egy karakteres, elegáns hungarikum
Az egri borvidék története és mindennapjai különös keverékei a hagyománynak, a föld szeretetének és a folyamatos alkalmazkodásnak. Erről Farkas László egri borász, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke saját tapasztalatain keresztül beszélt, nemcsak a borokról, hanem arról a kulturális háttérről is, amely mindig is meghatározta az Egri Bikavér sorsát.
Felidézte, hogy régen a bor nem csupán élvezet volt: része volt a mindennapok ritmusának. Az emberek életvitelszerűen fogyasztották, az étkezésekhez, a munkához, a társasági élethez kötődött. Az egri borvidék ereje éppen abban a sajátos egyensúlyban rejlik, amelyet a talaj, a klíma és a szőlőfajták hoznak létre. Az egri bornak van „sava, borsa”, ahogy mondani szokás – karakteres, de nem tolakodó, testes, mégis elegáns. Márai Sándor és Gárdonyi Géza is érzékelték ezt a sajátos minőséget, amely miatt a borvidéket gyakran hasonlították Burgundiához. Nem véletlenül vált a bikavér az egyik legismertebb magyar borrá a világban: története, legendája és íze együtt teremtik meg azt a különleges aurát, amelyet bárhol könnyen megjegyeznek.
Közben reagálni kell a borfogyasztói szokások változására, ami a borászokon is nyomot hagy: nem csak jó bort kell készíteniük, hanem újra meg kell mutatniuk, miért érték egy pohár egri. „Az Egri Bikavért, a tokaji mellett a legismertebb magyar bor, világszerte importálják. Ugyanakkor, ahogy a mondás tartja: »jó bornak is kell a cégér«. Fontos, hogy a minél több helyre eljusson: az egri borok minőséget képviselnek” – fogalmazott Farkas László.
A mobilitás bölcsője
A Komárom-Esztergom megyei Kocs neve ma is különleges csengéssel bír: innen indult világhódító útjára az a jármű, amelynek neve később általános szóvá vált – a kocsi. A történet a 15. században kezdődik, a Mészárosok útja mentén, ahol a falu mesterei valami egészen újat alkottak: egy könnyű, gyors és kifejezetten személyszállításra tervezett járművet. Addig a közlekedést főként nehéz, robusztus szekerekkel oldották meg, de Mátyás király egyre sürgetőbb futárszolgálata és saját igénye is megkívánta, hogy a Buda–Bécs közötti utakat gyorsabban lehessen megtenni. Erre a kihívásra adott választ a kocsi kocsi.
„Az új jármű több szempontból is forradalmi volt. Könnyű, fonott kasos szekrényével nemcsak gyorsabb haladást tett lehetővé, hanem magasabb építésével védelmet nyújtott a felverődő sártól és portól. A tengelyre helyezett szerkezet, valamint a nagy hátsó és kisebb első kerekek ugyancsak a stabilitást és a sebességet szolgálták. Innováció volt a lőcs használata is, amely még megbízhatóbbá tette a kocsiszekrény rögzítését” – idézte fel Simon László, a község előző polgármestere.
A kocsi elé három ló került: kettő folyamatosan húzta, a harmadik – a „szélhámos” – csak akkor segített be, amikor nagyobb erőre volt szükség – ő volt a lógós. Innen ered a később átvitt értelemben használt „lógni” kifejezés is. A jármű sikerét pedig nem csak a magyar uralkodók gyorsan felismert igénye mutatta: hazánkba látogató külföldiek vitték hírét szerte Európában, és a kocsi hamarosan rangos ajándéktárggyá vált az udvarok között.
A lóvontatású kocsik gyártása egészen az első világháborúig meghatározó maradt. Bár a motorizáció új irányt szabott a közlekedésnek, a régi innovációk emléke máig tovább él. Kocson pedig ma is ápolják a találmány örökségét. Minden évben megrendezik a Kocsitoló Fesztivált, ahol nemcsak a hagyományos mesterségek – a kovácsolás, szíjgyártás – elevenednek meg, hanem látványos fogatbemutatók is várják a látogatókat. A helyi múzeum a kocsikészítés fejlődését mutatja be, közel húsz különböző típusú járművel és szakértő vezetővel, aki maga is gyakorló kocsikészítő.
„Őrizzük a hagyományt. Mindent évben feltoljuk a kocsit a domb tetejére, hogy felhívjuk a figyelmet a kocsi kocsira, mint magyar találmányra” – fogalmazott Simon László.
A békéscsabai szeretetvaluta
A Csabai Kolbász története messziről indul, egészen a napóleoni háborúk korából, amikor a borshiány miatt a helyi evangélikus szlovák telepesek és magyar családok a paprikához fordultak – és ezzel létrehoztak egy olyan ízvilágot, amelyet ma már az egész ország ismer és tisztel. Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint „ez a több mint két évszázados hagyomány nem egyszerű recept, hanem egy élő, lélegző közösségi tudás, amely családról családra, generációról generációra száll”. A Csabai Kolbász nem tömegtermék: kézműves munka minden szála. A hús minősége, a só és paprika aránya, a fokhagyma ereje, a füstölés módja mind-mind olyan személyes döntések, amelyek miatt nincs két egyforma kolbász.
Békéscsaba legszebb védjegyének életben tartására hozták létre a Békéscsabai Kolbászfesztivált, amely immár 28 éve négy napon át vonzza a látogatókat – idén is mintegy hetven-nyolcvanezer embert. Ez nem egyszerű gasztronómiai esemény, hanem igazi közösségi kavalkád, ahol óvodás gyerekektől a középiskolásokon át a felnőttekig mindenki megmérettetheti magát a kolbászgyúrásban. Több mint hétszáz felnőtt csapat nevezett, hogy bemutassa saját kolbászkultúráját és sütnivalóját. A rendezvény nemzetközi is: érkeznek csapatok Szlovákiából, Erdélyből, Vajdaságból is, hiszen Békéscsaba történelmi, kulturális kapcsolatai e térségekhez különösen erősek.
A Csabai Kolbász valódi „szeretetvaluta”: testvérvárosi találkozókon, baráti látogatásoknál mindenhol hatalmas sikert arat, és gyakran kérnek újabb utánpótlást
– szemléltette Szarvas Péter.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!